Mire jó az egészségbiztosítás?
Rencsényi Elvira
2015.01.22.
LXX. évf. 3. szám

Szerbiában bármihez érdemes hozzáfogni, csak beteg ne legyen az ember! Ez az állapot egyébként is kerülendő, legyen jól szituált az ember, éljen gazdag társadalomban, minden joggal felruházva, vagy itt, Szerbiában, ahol csak az számíthat gyógyulásra, aki meg is tudja fizetni az egészségügyi ellátást.

Mert vannak kiadások. Csak azok vannak. Pontosabban: semmi sincs ingyen az „ingyenes betegellátásban.” Gyógyszer, vizitdíj, kórházi ellátás, fogászati rendelés — egyszóval megfizettetnek mindent, amit csak lehet. Pedig a jövedelmünk nem kis hányada kerül a betegbiztosítási alapba. Hónapról hónapra jelentős összeggel járulnak hozzá ily módon a még munkaviszonyban vagy nyugdíjban levő polgárok, akik azonban ha orvoshoz kényszerülnek, több száz dinárt kénytelenek ott hagyni — már nemcsak a magánrendelőkben, hanem az állami orvosi rendelőkben, szakvizsgálatokon is. Azokon, amelyeknek — elméletileg és gyakorlatilag is — ingyenesnek kellene lenniük.

Aztán ott van az a fránya pozitív gyógyszerlista. De hogy minek? Az orvos úgyis azt az orvosságot írja fel, amely nem szerepel ezen a jegyzéken, tehát a teljes árát kell kifizetni. Vagy ha mégis receptre írja fel a gyógyszert, annak hetven százalékát hozzájárulásként a betegnek kell állnia. Azért a harminc százalékért tölt az ember egész napokat az orvosi rendelőben, a sorára várva...

Legutóbb akkor háborodtam fel, amikor a gyermekem mandulagyulladására a doktornő olyan gyógyszert írt fel, amely — vénnyel, tehát nem a teljes összeget fizetve — 700 dinárba került. Valamikor a várandósok, a gyermekek és az önkéntes véradók nem fizettek sem az orvosi ellátásért, sem a gyógyszerekért. Manapság már csak az gyógyulhat, aki fizet. Nincs ez így rendjén. Én a legszívesebben — és hiszem, hogy ezzel nem vagyok egyedül — azt szeretném, ha a betegbiztosításra levont összeget minden hónapban a zsebemben hagynák, és én dönthetném el, hogy fizetek-e magánbiztosítást, vagy sem.

Az egészségüggyel megbízottak folyton azt szajkózzák, hogy rendszeresen vegyünk részt a szűrővizsgálatokon, melyek mindenki számára ingyenesek. Az lehet, hogy nem kell fizetni értük, de ezt sajnos nem tudom alátámasztani, mert el sem jutok odáig. Akármikor bejelentkezem a kórházba egy ilyen vizsgálatra, „a gép elromlott, javítják, majd jelezzük, mikor jöhet”, vagy „most nincs szakorvos, szabadságon van, tessék a jövő hónapban érdeklődni” típusú kifogással utasítanak el. Úgyhogy szűrővizsgálat ide, betegség oda, a legolcsóbb megoldás, ha jó messzire elkerüljük az egészségházat...

 

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..