A hidegburkolatok számos helyen alkalmazhatóak: fürdőszobában, konyhában, előszobában, folyosón, közösségi és kültéri terekben, lépcsőknél. Lényeges, hogy mindig vegyük figyelembe a burkolandó felület milyenségét, és a legmegfelelőbb anyagokat válasszuk ahhoz, hogy minél tartósabb eredményt tudjunk elérni.

A tervezési fázis után elő kell készíteni a felületeket. Ha ezt kihagyjuk, később számos gond adódhat, de precíz tervezéssel, előkészülettel mindez elkerülhető.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő burkolatot?

A legmegfelelőbb burkolat — mely lehet kerámia, porcelán vagy természetes kő — kiválasztása kulcsfontosságú. Mindegyik anyagnak vannak előnyei és hátrányai, a választás attól függ, hová, milyen helyiségbe szeretnénk tenni. A porceláncsempe például strapabírásáról és vízállóságáról ismert, a természetes kő viszont több karbantartást igényel.

A kínálatban rengeteg minta és szín található, így választásnál figyelembe tudjuk venni a lakásunk általános szín- és stílusvilágát, bútorzatát. Emellett sokféle mérettel is találkozunk az üzletekben: van 30 × 30 cm-es, 60 × 60 cm-es, 25 × 50 cm-es, illetve 50 × 50 cm-es burkolóanyag is. Kisebb helyiségek esetén válasszunk inkább kisebb csempét, nagyobbakhoz pedig jobban illik a nagyobb méret.

A kellő mennyiséget számoljuk ki előre. A burkolandó területhez szükséges mennyiséghez azonban legalább 10%-nyi pluszcsempét vegyünk, hogy a vágási veszteséget, a hibás darabokat pótolni lehessen.

Hogyan készítsük elő a burkolási területet?

A burkolni kívánt felületet meg kell tisztítanunk, esetleg újra kell vakolnunk. A lényeg, hogy tiszta, sima felületeken, merőleges falakon dolgozzunk.

Ha régi csempét cserélünk újra, akkor először el kell távolítanunk a régi burkolatot, és fontos, hogy egyenlítsük, javítsuk is ki a fal hibáit. Ha ezt kihagyjuk, akkor a végső megjelenés nem lesz szép, rontja majd az összhatást.

A burkolóanyag elrendezése

Lényeges szempont a csempe elrendezése, kiindulási pontja és illeszkedési iránya, illetve a csempe nagyságát is figyelembe kell vennünk. Ha időt szánunk az elrendezésre és az irányra, akkor a burkolás nemcsak szép lesz, hanem a sok hulladékot is elkerülhetjük.

Amikor szegőt burkolunk a padló körül, akkor ügyeljünk rá, hogy a fal sima legyen, és a sarkoknál szépen sikerüljön az illeszkedés. Nagyon esztétikus, amikor a kifelé álló sarkoknál gérbe vágjuk a lap éleit, így nem marad oldalfelület az illesztéseknél. Ehhez már természetesen speciális eszközökre van szükség.

Helyes fugázás

A fugázás a burkolás legutolsó lépése. Az anyagot fugázógumival visszük fel, ügyelve arra, hogy a fugázóanyag teljesen kitöltse a csempe közötti helyeket. A felesleget azonnal, még száradás előtt távolítsuk el. Az anyagnak legalább 24 órás száradásra van szüksége, ezelőtt ne járkáljunk rajta.

Kezdő burkolók hibái

Tipikus hiba, amikor rosszul választunk ragasztót vagy fugázóanyagot, mely vagy a csempetípushoz, vagy a burkolni kívánt felülethez nem megfelelő. A másik hibaforrás, amikor nem jó mennyiségű ragasztóanyagot használunk, ez pedig levegőbuborékokat hoz létre a leragasztott csempe alatt. Olyat is láttam már, ahol a fugázóanyag volt rendetlenül felhordva — ekkor hiába a szép csempe, mutatós bútor, a végeredmény silány, és elrontja az összhatást. Olyan is előfordulhat, hogy a csempe leválik a falról, ami bizony a felület nem megfelelő előkészítésének az eredménye.

Végezetül egy jótanács: a szakemberválasztásnál mindig nézzük meg annak előző munkáit, és akkor kérjük a segítségét, ha kifogástalannak találtuk, amit láttunk, hiszen összetettebb mintázatoknál, speciális anyagoknál, nagyobb területek burkolásánál egy jól kiválasztott szakember esztétikusabb munkát ad ki a kezéből.

Az írás illusztrálásához használt fényképek Nagy Vilmos burkoló szakember keze munkáját dicsérik.

A szerző látványtervei és Nagy Vilmos fényképei