,,Pálinka után, bor előtt egyél egy kolbászt, hogy meg ne ártson a kávé!' - tartja a mondás. A pálinka a magyar ember kincse, ma már törvény által védett hungarikum. Őrizzük hát, és legyünk büszkék rá! Nemzetünk itala remek orvosság, étvágytalanság elleni csodaszer. Kismértékben fogyasztva mindennapjaink részévé válhat, ezzel segítve bennünket egészségünk megőrzésében. A pálinka társadalmunk egyik legősibb itala, a világ minden táján kedvelik. Összetevői tájanként, országonként különböznek. Mindezt a változatosságot az időjárás és a természeti adottságok alakították ki. A legízesebb pálinkafélék a Kárpát-medencében találhatók, ahol a gyümölcsből készült pálinkák zamata egyedülálló az egész világon. Az első írásos adat a XIV. század elejéről való. Károly Róbert felesége életvizének ,,aqua vitae volt a neve, amely valószínűleg borpárlat (brandy) lehetett, ez pedig a mai pálinka ősének tekinthető. A pálinka szó szlovák eredetű. A ,,tótpálinka kifejezést használták az égetett szesz megnevezésére, ami még gabonapárlatot takart. A pálinkát soha ne hűtsük, hisz valódi zamata, csak kézmelegen érvényesülhet. Érdemes elvégezni az úgynevezett szárazpróbát: miután felhajtottuk, tegyük félre poharunkat öt-tíz percre - ez önuralmunkat is edzésben tartja -, majd szagoljunk bele: ha valódi pálinkával van dolgunk, csak a tiszta gyümölcsillatot érezhetjük.
Környékünkön is nagy népszerűségnek örvend a pálinkafőzés. Milyen pálinkát főz? - kérdeztük a héten olvasóinktól.
PÁL Károly, a VMSZ alelnöke, a bácsfeketehegyi helyi közösség tanácsának elnöke:
- Bácsfeketehegy hagyományosan meggytermelő vidék. Az idén is, mint ahogy az előző néhány évben, meggypálinkát főzök. Mivel ebben az évben az időjárás nem kedvezett a meggynek, kevés termett a gyümölcsösömben. Kénytelen voltam kimenni a piacra, és venni gyümölcsöt, hogy pótoljam a hiányt. Na de nemcsak a kedvezőtlen időjárás miatt kell pótolnom a meggyet, hanem a feleségem is előszeretettel fagyasztott le néhány kilót a télre és kompót is készült belőle. Saját részemre, illetve ajándékozásra főzöm a pálinkát. Meggyből körülbelül 20 liter készül, ezenkívül szilvából és körtéből is készítek kisüstit.
FECSKÉS Csongor radanováci munkás:
- A lakóházamnál van három kapa almaültetvényem, Királyhalmán pedig négy kapa szilvám, két kapa őszi- és három kapa sárgabarackom, így természetesen minden évben főzök pálinkát. Nálam ennek hagyománya van. Ilyenkor összejön a rokonság, a barátok, s néhány napon keresztül, amíg a művelet tart, fülig ér a szánk, viccelődünk, nevetgélünk, s közben kóstolgatjuk a készülő nedűt. Legtöbbször keverem az előbb felsorolt gyümölcsöket, de nagy sikere van a tiszta alma-, szilva-, őszi- és sárgabarack-pálinkámnak is. A pálinka, mint köztudomású, kis mennyiségben orvosság, nagy mennyiségben méreg, emellett jövedelem-kiegészítőnek sem utolsó. Néhány szabadkai piacon adok túl a portékámon, de vannak, akik házhoz jönnek érte.
KOVÁCS János királyhalmi magántermelő:
- A jó pálinka ma olyan ritka, mint a fehér holló. Ma már nem is kell ahhoz főzni, hogy ,,pálinkát' kapjunk. Az igazi pálinka valamikor gyümölcsből készült, szőlőből, törkölyből, almából, szilvából és így tovább, ma már sokan gyümölcs nélkül is készítik. Régen a pálinkafőzés mindig vízkereszt után kezdődött, s egész karácsonyig tartott. Édesapám 1946-ban az első rézkazán-tulajdonos volt a szabadkai községben, így elmondásaiból még sok mindenre emlékszem. Tavasszal főzték a szilvát, az igazi törkölypálinkát, majd eperből, almából, sárgabarackból, szilvából is készítettek papramorgót. Az idény első gyümölcse az eper volt. Emlékszem, a gyerekekkel felszedették a fáról lehullott epret, és igen ízletes kontyalávaló készült belőle.
Ma már egyre kevesebb a gyümölcs a környékünkön, nagyon kevés az olyan fajta alma, amelyből minőségi pálinkát lehet főzni. A hibrid almáknak nem kielégítő a csersavtartalmuk, így a belőlük nyert ital messze elmarad a várttól. A pálinkának a mai világban nincs is nagyon értéke. A környékünkön, egy kilométeres körzetben legalább húsz pálinkafőző kazán található, de sok helyen nem is használják őket, hanem gyümölcs nélkül, alkoholból, desztillált vízből és egy kis aromából állítanak elő valamilyen kotyvalékot. Habár ez nagyon káros az egészségre, rengeteg termelő, sajnos, így cselekszik. Az állam közbeléphetne ellenőrzéssel, de hát maga is ugyanezt csinálja. Először a saját háza táján kellene szétnéznie, s csak azután a termelőknél, kazántulajdonosoknál, hogy akkor: miből is főzzük a pálinkát?
Saját gyümölcsösöm nincs, az idén veszek valamennyi édes és savanyú almát és a megfelelő arányt betartva abból főzök pálinkát, mert szerintem az igazi, értékes nedű csakis gyümölcsből, mégpedig almából készülhet.
GÁBOR Stevan szabadkai fémlakatos:
- Egyelőre semmilyen pálinkát nem főzök, mert még nincs meg hozzá az alapanyagom. Minden évben hagyományosan barackból szoktuk készíteni a tüzes vizet, az idén azonban tönkrement a termés. A gyümölcsösben 15 barackfánk van, a termés egyik felét elvitte a fagy, a többi pedig akkor ment tönkre, amikor még virágoztak a fák: nem lettek beporozva, a méhek a sok eső miatt nem tudták végezni a munkájukat. Az előző években jó volt a termés, körülbelül 20 liter pálinkát tudtunk készíteni. Csak saját részünkre főzünk, nem kereskedelmi célokra. Azért nem keseredünk el, majd lesz vegyes pálinka, szilvából, körtéből, meggyből, almából meg mindenféle más gyümölcsből.