Az Európai Unió 2005-ben vezette be az élelmiszerek — köztük a nyers hús — szigorított ellenőrzését az állatok tartásától kezdve a hús csomagolásán és szállításán keresztül egészen a tárolásáig, illetve a kereskedelemben való értékesítéséig. Az EU államaiban minden eladásra szánt állatnak törzskönyve  kell legyen, amelyből pontosan látszik, hogy az állat milyen betegségeken esett át, vagy megkapta-e a védőoltásokat. Ez azért is nagyon fontos, mert segítségével kiszűrhető a feketén értékesített jószágállomány, s egyfajta biztonságot jelent a felhasználók számára.
A napokban röppent fel — és futótűzként terjedt el — a hír, hogy visszavonták a forgalomból a Horvátországból érkezett, rákkeltő anyagokat tartalmazó tejet. A polgárok körében eluralkodott a pánik, hiszen nem tudni, hányan vásároltak a szóban forgó termékből, és hogy az milyen hatással lesz az egészségükre. Azóta napvilágot látott már az a hír is, hogy a Dunából kifogott halállomány jelentős része egy eddig még ismeretlen parazitával van megfertőzve, ezért nem alkalmas emberi fogyasztásra, jelentős mértékben károsíthatja a szervezetünket.
A szakemberek igyekeznek megnyugtatni mindenkit, hogy a karcinogén tejből nem került semennyi a szerbiai üzletek polcaira, ezt a terméket ugyanis nem árusítják nálunk. Hasonlóképpen cáfolják a halállomány fertőzöttségéről szóló híreket is. Ennek ellenére az emberekben felmerül a kérdés: vajon milyen élelmiszereket fogyasztunk, és ki ellenőrzi a minőségüket?
A kérdés és a bizonytalanság is jogos, hiszen hallhattunk már génkezelt takarmánynövényekről, vegyszerekkel kezelt salátafélékről és gyümölcsökről, hogy a fertőzött húsokat, a gyümölcsöt sosem látott gyümölcsleveket, a tartósítószerrel és színezékanyaggal dúsított üdítőket ne is említsük...
Érthető tehát, ha a vásárlók bizalmatlanok az élelmiszerek minősége iránt. A baj csak az, hogy a fent említett hírek hallatán kapjuk csak fel a fejünket, ahelyett, hogy egyébként is rendszeresen és tudatosan igyekeznénk magunk is ellenőrizni (vagy ellenőriztetni) az élelmiszerek eredetét és minőségét. Léteznek ugyanis ezzel a feladattal megbízott szervek és szakemberek, bátran forduljunk hozzájuk, ha valami gyanúsat észlelünk.
Természetesen elsősorban az állam feladata az élelmiszerek és egyéb termékek minőségének ellenőrzése és vizsgálata. De a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy az ellenőrök és az ezzel a feladattal megbízott szervek munkája jócskán hagy kívánni valót maga után, amit a legtöbbször az anyagiak hiányával magyaráznak.
Megalapozott-e az emberek félelme? Létezik-e egy olyan alapos rendszer, amely figyelemmel kíséri a forgalomba kerülő élelmiszerek minőségét? Mire figyeljünk az élelem vásárlása során, hogy elkerüljük a fertőzött vagy minőségileg kifogásolható termékeket? Melyek azok az élelmiszerek, amelyek fokozott ellenőrzést, a vásárlók részéről pedig alaposabb odafigyelést igényelnek? — kérdeztük dr. Zorica Mamužić Kukićtól, a Szabadkai Egészségvédelmi Intézet higiéniai osztályának vezetőjétől.
— Az élelmiszereknek nagyon sok összetevőjük van, megtalálhatók bennük a mikroorganizmusok és azok toxinjai (méreganyagai) is, a különféle ételadalékok, illetve a vegyszeres kezelésből visszamaradt káros anyagok (antibiotikumok, fémek, hormonok stb.). Az ellenőrző vizsgálatok elsősorban ezeknek az egészségre káros anyagoknak a kimutatására irányulnak. Sajnos, kijelenthetjük, hogy teljes mértékben egészséges élelmiszer nem létezik, noha a világ összes államában elfogadott az a törekvés, hogy az emberi használatra szánt élelem minél kevesebb káros anyagot tartalmazzon.

Folyamatos az ellenőrzés
— Az észak-bácskai körzetben átfogó ellenőrzés folyik az egészségügyi minisztérium támogatásával. A folyamatos laboratóriumi vizsgálatok 34 élelmiszerre terjednek ki a cukormentes élelmiszerek, a gyermekételek (tápszerek, anyatejpótló készítmények), az emberi fogyasztásra szánt só és az italok (csapvíz, palackozott ásvány- és forrásvíz) csoportjából. A tavalyi év során ebben az élelmiszercsoportban nem volt kifogásolható minőségű termék. A Szabadkai Egészségvédelmi Intézet laboratóriumában megvizsgáljuk a behozatali növényi alapanyagú termékeket is. Az utóbbi időszakban — az általunk ellenőrzött termékek között — nem volt kifogásolható minőségű behozatali áru. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy csakis a saját vizsgálataink eredményéről számolhatunk be, s a mi eredményeink nem mérvadóak egész Észak-Bácskára nézve, hiszen a mi laboratóriumunkon kívül más laborok is végeznek ilyen vizsgálatokat.

Szélesebb körű tájékoztatásra lenne szükség
A doktornőtől megtudtuk, hogy a 2009-ben elfogadott egészségvédelmi törvénybe változtatásokat iktattak be az ellenőrzést végző hivatalos szervek munkájára és feladatkörére vonatkozóan. Például nincs pontosan meghatározva a felügyelők hatásköre a kiskereskedelmi objektumokban (vegyesboltok, vendéglátó-ipari létesítmények, gyorséttermek stb.) forgalmazott élelmiszerek ellenőrzésével kapcsolatban. A felügyelőség feladata elsősorban az lenne, hogy kizárja a nem megfelelő minőségű termékek forgalmazási lehetőségét, csak akkor engedélyezze az árusítást, ha megfelelnek az egészségügyi előírások támasztotta követelményeknek. A törvény értelmében az egészségügyi és a mezőgazdasági minisztérium feladata egy olyan szakbizottság megalakítása, amely szemináriumok, előadássorozatok, tanácskozások keretében igyekezne szélesebb körben ismertetni a nem megfelelő minőségű vagy egészségileg kifogásolható élelmiszerek és nyersanyagok jellemzőit. Sajnos, ez a bizottság a mai napig nem alakult meg.
— A Szabadkai Egészségvédelmi Intézet 2009 óta működik együtt a Szerbiai Gazdasági Kamarával. Összefogásunk célja, hogy segítségére legyünk az élelmiszerek ellenőrzését végző szerveknek, és hogy ezáltal még jobb eredményt tudjunk elérni a lakosság egészségvédelmében.

Mire figyeljünk?
— A fogyasztók minden esetben figyeljenek arra, hogy élelmiszert csakis engedéllyel rendelkező elárusítóhelyen vásároljanak. Itt ugyanis a szakemberek és az egészségügyi előírások által meghatározott körülmények között tárolják az élelmiszert, ezért a minősége aligha kifogásolható. Ezenkívül fontos még, hogy ellenőrizzük a termék csomagolásán feltüntetett gyártási, illetve szavatossági dátumot, valamint azt is, hogy az áru csomagolása sértetlen-e. A könnyen romló élelmiszerek közül elsősorban a tejre és a tejtermékekre, a tojásra, a krémes süteményekre, a különféle mártásokra, illetve a nyers húsra kell odafigyelni, különösen a nyári melegben — tudtuk meg a doktornőtől.