Mi történt 2014-ben? (2.)

Mi történt 2014-ben? (2.)

2014-ben nemcsak számtalan politikai megmérettetésre került sor, hanem járványok, árvizek és egyéb természeti katasztrófák is pusztítottak. Sajnos erőszaktól, harcoktól és háborúktól sem volt mentes az év. A véres összecsapások fő színhelye ezúttal Európa, azon belül a keleti térség, Ukrajna volt. Itt valóságos polgárháború folyt, ráadásul az orosz—ukrán konfliktus miatt új hidegháború kezdődött. Némelyek a harmadik világháború kitörésének lehetőségét is felvetették, szerencsére azonban mindez nem következett be.

Ukrajna lángokban

Az év elején Ukrajnában polgárháborús állapotok uralkodtak. Kijevben többtucatnyi ember veszítette életét a kormánypárti rendőrség és a tüntetők közötti összecsapás-sorozatban. A véres összetűzések megfékezésére a kormányerők harckocsikat is bevetettek. Ennek ellenére rengeteg embert mesterlövészek lőttek le. A tüntetők február 22-ére ellenőrzésük alá vonták a kormányzati negyedet, Janukovics elnök elhagyta Kijevet, és a parlament Arszenyij Jacenyukot választotta meg miniszterelnöknek. Az ukrán belpolitikai válság mellékvizén — nagy nemzetközi felháborodást okozva — orosz fegyveresek február 28-ától kezdve hatalmukba kerítették az Ukrajnához tartozó, de többségében oroszok lakta Krím félszigetet.

Zavargások az Egyesült Államokban

Augusztusban egy rendőr agyonlőtt egy fegyvertelen fekete tizenévest Ferguson városában. Ezután a településen teljesen elszabadultak az indulatok, a tiltakozások pedig egész Amerikára kiterjedtek. Washingtonban, Philadelphiában, Bostonban, Baltimore-ban, Portlandben, Chicagóban, Denverben, New Orleansban, Los Angelesben, San Franciscóban, Atlantában és Seattle-ben is utcai megmozdulásokra került sor. Több helyen tüntetőket állítottak elő a forgalom akadályozása miatt. Barack Obama elnök egész Amerika gondjának nevezte a történteket. „Ez nemcsak Ferguson problémája, hanem egész Amerikáé” — hangoztatta. Obama kijelentette, hogy össztársadalmi párbeszédre van szükség, melybe be kell vonni a békés tüntetőket, a helyi vezetőket, a kisebbségek, a rendőrség és az egyházak képviselőit is. Az Egyesült Államokban egyébként azóta is feszült helyzet uralkodik. New Yorkban egy fekete férfi lelőtt két rendőrt, ezután pedig egy színes bőrű fiatalembert lőtt le egy rendőr a Missouri államban lévő Saint Louis egyik külvárosában. A 18 éves fiú pisztolyt fogott a rendőrre, aki ezután nyúlt fegyveréért.

A maláj utasszállítók katasztrófája

Három maláj utasszállító repülőgép is katasztrófát szenvedett az év folyamán. A tavasszal nyomtalanul eltűnt Boeing—777-es járaton 239-en utaztak. A szakértők a gép technikai adottságainak ismeretében azóta sem találnak elfogadható magyarázatot arra, hogy miként „veszhetett el” nyomtalanul egy repülőgép. A malajziai kormány álláspontja szerint valószínűleg nem műszaki hiba áll a háttérben, hanem eltérítették a gépet. A Kuala Lumpurból Pekingbe tartó repülőnek azonban azóta sincs nyoma. Egy másik maláj gépnek viszont megtalálták a roncsait, mivel orvtámadásban semmisült meg Ukrajna felett. A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát a Donyeck megyei Hrabove településnél feltehetően oroszbarát szakadárok lőtték le július 17-én. A tragédiát senki nem élte túl, 298-an vesztették életüket, köztük 196 holland állampolgár. A harmadik katasztrófa pedig, hogy a Jáva-tengerbe zuhant a 49 százalékban malajziai tulajdonú AirAsia Indonéziából Szingapúrba tartó gépe. Az AirAsia QZ8501-es járatán 162 ember tartózkodott. A fapados gép egy háromórás út kétharmadánál tűnt el, négy és fél órányi repülésre elég üzemanyaggal. Szakértők szerint a gép túl lassan haladhatott, amikor emelkedéssel megpróbált elkerülni egy vihart. Az utasok sorsáról napokig semmit sem lehetett tudni. Sokan attól tartottak, hogy a tavasszal eltűnt maláj géphez hasonlóan erről sem lesz többé információ. Az AirAsia gépének roncsaira azonban ráleltek a tengerben. Helikopteres kutatók ugyanis több holttestet találtak a víz felszínén, a tetemeket egy indonéz hadihajóval pedig el is szállították. A holttesteket azon a tengerrészen fedezték fel, amely felett a repülőt utoljára látták.

Hatalmas árvíz a Balkánon

Több mint negyven ember vesztette életét a Balkán-félsziget nyugati részén pusztító árvizekben. A főként Boszniában és Szerbiában, valamint Horvátország határ menti körzeteiben végighömpölygő árhullám elől egymillió embernek kellett elmenekülnie otthonából. Az Ivett névre keresztelt alacsony nyomású légköri ciklon következtében 2014 májusában Délkelet- és Közép-Európa-szerte több helyen áradtak meg a folyók. Bosznia-Hercegovina és Szerbia az elmúlt 120 év legcsapadékosabb időszakán van túl. A hirtelen lezúduló vízmennyiség a Balkánon több mint 2000 helyen okozott földcsuszamlást, mely számos várost és kisebb települést érintett. A Boszniában található Doboj és a szerbiai Obrenovac városában vesztették legtöbben életüket. A településeket több méter magasságban öntötték el a környező folyók.

Ebolajárvány pusztított Afrikában

Az eddigi legsúlyosabb ebolajárvány tört ki a fekete kontinensen. A kór terjedése februárban kezdődött Guineában, majd Nigériára, Sierra Leonéra, Libériára, a Kongói Demokratikus Köztársaságra és Szenegálra is átterjedt. A súlyos epidémia miatt az év folyamán az Egészségügyi Világszervezet illetékesei és az Európai Unió egészségügyi miniszterei többször is tanácskoztak. Az Egészségügyi Világszervezet rendkívüli ülésén a részvevők 100 millió dolláros akciótervet dolgoztak ki a járvány nemzetközi terjedésének megfékezésére. Az amerikai kormány emellett egy hatvanfős szakértői missziót küldött Nyugat-Afrikába, hogy segítséget nyújtson a térség országainak az ebola elleni küzdelemben. Az Egészségügyi Világszervezet illetékesei szerint a járvány 2015-ben érhet véget.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Világkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Mi történt 2014-ben? (2.)
Világkép
Mi történt 2014-ben? (2.)
Világkép
Facebook

Támogatóink