Mottó: „Nem azt kell feljegyezni, ami történt... Feljegyezni, miért történt az, ami történt. Ez lenne a feladat.” ( Márai Sándor )

Versec város védszentjének, Szent Tódornak ünnepére időzíttetett eseményen az egyházi előljárók mellett a városi politikum küldöttsége, a tartományi kultúrtitkár, illetve a szerbiai igazságügyi miniszter is tiszteletét tette. Továbbá számos érdeklődő, akik nemcsak a felújított objektum külcsínében gyönyörködhettek, de egy, a középkor szellemét megidéző, kosztümös lovagi tornában is, a belgrádi Szent Arkangyalok vitézegyesület előadásában.

A falak megszentelése, az ünnepi kalács liturgikus megtöretése, majd az alkalmi köszöntők után az egybegyűltek a torony belsejében nyílt tematikus tárlatokat is bejárhatták. Afféle időutasokként, akik előtt nemcsak a patinás múlt, de lényegében az új kihívásoknak is megfelelni igyekvő jelen- és jövőkép is feltárulkozott. Az említetettek mellett a rendezvény sikerességéhez a helyi Josif Marinković Zeneiskola diákórusa, tizenpár sárkányrepülős, a Banatika Hagyományőrző Egyesület, valamint a Vršac Fotoklub járult még hozzá.  

Mint ismeretes, délkelet-bánáti kisváros elhanyagolt szimbólumának átfogó rekonstruálása 2010 májusában kezdődött meg Vajdaság tartomány, a helyi Hemofarm Alapítvány és Versec község összefogásával. A múltat idéző, de a jövőbe tudatosan invesztáló, további folytatást igénylő vállalkozás eredeti formájában kívánja visszaállítani az épületet. Idővel a hajdani Kis Tornyot és a hiányzó várfalakat is újraépítve. Ezáltal nemcsak a komplexumot, de magát a várost és környékét is az új idők igazodási pontjává formálva. Értesüléseink szerint a toronyba, hétfő kivételével, minden napon 10 és 17 óra között lehet bejutni, augusztus végéig díjmentesen.  

Egy kis (vár- és torony)történelem

„Versec vára építésének idejéről nem maradtak fenn egyértelmű, hiteles adatok. Annyit tudni csupán, hogy a dél-magyarországi várak többsége a török betörések kivédéséért épült Zsigmond király korában. Feltehetően Versecé is, és a mai város elődjét, a Podvrsan nevű őstelepülés védelmét volt hivatott biztosítani. A gyakori török és erdélyi ostromok következtében 1658-ban végül romba dőlt, és csak egyetlen tornya maradt meg. ( Ez látható a mai várcsúcson. ) „...hegyen mandula alakban épült, erős kőépítkezésű szép vár. Itt-ott azonban már oly repedezett, hogy téli napokon a pásztorok juhaikat teleltetés végett a repedéseken behajtják. Emberek nem is laknak a várban. E várból hét napi járásra is ellátni” — írta 1666-ban a várról Evlija Cselebi, a híres török utaó és útirajzkészítő. Nem is erősítették meg többé, csupán egy vasból készült csigalépcsővel és fakorláttal látták el évtizedekkel ezelőtt. Könnyítésül mindazoknak, akik a távolba látásért vállalták a felkapaszkodás kockázatát.” (Bánáti Újság, 2011. március 2.; Felújítás alatt a verseci Zsigmond-torony)

Verseci beszámolónkhoz helyszíni és archívumi fotókat használtunk