Vendégelőadóként jelent volt a szegedi Déli Agro Kft. két képviselője: Horváth István és Kapás Sándor, továbbá a kruševaci Vladimir Krstić, a DVM GreenLab képviselője, ezenkívül előadást tartott Kiss Árpád, az egyesület elnöke, valamint Molnár Viktor tartományi mezőgazdasági segédtitkár és Osztrogonác Simon, a helyi önkormányzat mezőgazdasági felelőse is. A munka megkezdése előtt a részvevők leszögezték: termelőinkben tudatosítani kell, hogy csak tömeges megmozdulásokkal lehet változtatni a helyzeten, a magántermelők és az állam kapcsolatán. A jelenlevők érdekes előadásokat hallhattak többek között az istállók hőmérsékletének a szabályozásáról, a modern gazda eszköztáráról, a fejéstechnológiai beruházásokról, a családi gazdaságok látogatásáról. Mindenekelőtt a tej fertőzöttségét előidéző aflatoxinról szóló előadás volt rendkívül érdekes. A már napok óta tartó, hiábavaló „kérdezz—felelek” játék a tartományi mezőgazdasági titkárság és a köztársasági mezőgazdasági minisztérium között izzásig hevítette nemcsak a fogyasztók, hanem a politikai pártok hangulatát is. Ennek ellenére még ma sem tudjuk, bátran ihatjuk-e a tejet, amit a kereskedők kínálnak, mivel a két mezőgazdasági felelős sehogyan sem tud közös nevezőre jutni a tejminták elemzésével kapcsolatban. A szakmai előadáson arról esett szó, mi is valójában az aflatoxin, hogyan terjed, mennyire veszélyes, és ami a legfontosabb: hogyan védekezhetünk ellene. A tejben kimutatott veszélyes anyag, az aflatoxin az aspergillius flavus nevű gombából keletkezett méreg, amely DNS-szinten rombol, és rendkívül erős rákkeltő. Ez a trópusi gombafajta elsősorban ott fejlődik, ahol nagy meleg van, ahol alacsony a levegő páratartalma és a talaj nitrogéntartalma. Évek óta jelen van nálunk is, adaptálódott a Kárpát-medence meteorológiai viszonyaihoz. Elsősorban a kukoricában okoz kárt, ez a haszonnövényünk ugyanis a legmelegebb hónapokon érik be. A búzában viszont szinte egyáltalán nem mutatható ki, mivel az aratás még a rekkenő hőség beállta előtt történik. Európában már régóta számon tartják ezt a rendkívül veszélyes kórokozót, a FAO már 2001-ben meghatározta a kukoricában található aflatoxin megengedett szintjét, mégpedig 0,5 mg-ban. Egyre jobban felismerve e toxin romboló hatását, 2009-ben az EU-bizottság ezt a szintet 0,005-re csökkentette.
A téma kapcsán az előadók és a hozzászólók megállapították, hogy ez a veszélyes méreganyag már évek óta jelen van nálunk is, de erről az illetékesek bölcsen hallgattak. Sajnos, nemcsak hallgattak, hanem tenni sem tettek úgyszólván semmit azért, hogy semlegesítsék a fertőzöttséget. Szerbiában pillanatnyilag még mindig nincs hivatalos közlemény a fertőzöttség fokáról. A nyilvánosság nyomására kivontak ugyan a forgalomból bizonyos mennyiségű tejet. Egyelőre nem vásárolják fel a kistermelők tejét. A mezőgazdasági miniszter ígéretet tett, hogy kivonják a forgalomból az ősszel megfertőzött kukoricából készült takarmányt és az árutartalékokból a nagy tejtermelőknek egészséges tápanyagot juttatnak. A szakmai napok részvevői beadvánnyal fordultak a minisztériumhoz annak érdekében, hogy ne a kistermelők hátán csattanjon az ostor. Pontos előírás létezik arról, hogyan „gyógyítható” két-három nap alatt a fertőzött kukorica. A beadvány indítványozza, hogy a kistermelőknek juttassanak ingyen ilyen vegyszereket, hogy az illetékesek felelőtlenségének a következményét ne a kistermelők viseljék. Közösen meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy mentsék, ami még menthető.       sswwwdsdasasd