A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint Szerbiában az átlagbér májusban nettó 86 220 dinár volt. Mint minden átlag, ez is csal, hiszen ebben benne vannak a minimálbért keresők és a csúcsfizetésért dolgozók adatai is. A minimálbér egyébként jelenleg 40 000 dinár, a csúcsfizetéseket csak elképzelni tudjuk, ott a határ a csillagos ég. A hivatalos adatok szerint az IT-szektorban dolgozók keresnek a legjobban, ők átlagosan havi nettó 255 000 dinárt vihetnek haza. Ezek a fizetések, ebből élünk. De hogy élünk ebből?
Valóságos és elképzelt kosarak
Szintén a hivatalos adatok mutatnak rá arra, hogy a minimális fogyasztói kosár értéke jelenleg 51 000 dinár (vagyis több, mint a minimálbér), míg az átlagos fogyasztói kosáré mintegy 99 000 dinár. De mi is kerül ezekbe az elképzelt kosarakba?
A fogyasztói kosár arra utal, hogy egy átlagos körülmények között élő család egy meghatározott időszak alatt milyen fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra költi el a pénzét. A minimális fogyasztói kosár azokat a termékeket tartalmazza, amelyeket mindenképp meg kell vásárolnia egy átlagos, háromtagú szerbiai családnak. A minimális fogyasztói kosár tartalmának 48,8 százalékát az élelmiszerek és az alkoholmentes italok teszik ki, 19,48 százalékát a közműszámlák, míg az egészségre csak a pénz 3,26 százaléka jut, kultúrára és sportra a 3,37 százaléka, oktatásra a 0,25 százaléka. A pénz 7,52 százaléka pedig alkoholra és dohánytermékekre megy el. A fogyasztói kosárnak egyébként ezeket a „luxustermékeket” nem is kellene tartalmaznia, de tudjuk, hogy a lakosság jelentős része fogyaszt alkoholt és dohánytermékeket. Számszerűsítve: az 51 000 dinárból 25 000 megy el élelmiszerre, 10 000 számlákra és 3900 dinár alkoholra, cigire.
Az átlagos fogyasztói kosár nagy részét is az élelmiszerek és az alkoholmentes italok teszik ki (41,48 százalék = 41 000 dinár), majd a közműszámlák (20,41 százalék = 20 000 dinár), az alkoholos italok és dohánytermékek (8,5 százalék = 8400 dinár), az utazás (6,6 százalék = 6500 dinár), valamint a kultúra és a sport (5,55 százalék = 5500 dinár) következik. Oktatásra viszont csak 506 dinár jut.
Mire költünk?
Nem is csoda, hogy a fogyasztói kosarak majdnem felét az élelmiszerek töltik ki, ez mindenhol így van, viszont nem mindegy, hogy mennyibe is kerül az az étel. A Köztársasági Statisztikai Hivatal kimutatása szerint például az utóbbi egy évben jelentősen nőtt az élelmiszerek ára, átlagosan 21,1 százalékkal. A legtöbbet a zöldségfélék drágultak, azok most 42,9 százalékkal többe kerülnek, mint tavaly ilyenkor. A tejtermékek és a tojás éves szinten 28,4 százalékkal kerül többe, míg a halért 15,7 százalékkal, a kenyérért 14,9 százalékkal, a gyümölcsért 14,46 százalékkal, a húsért pedig 13,3 százalékkal kell többet fizetnünk most, mint egy évvel ezelőtt.
Az infláció az utóbbi évben 12,5 százalékos volt, de a várakozások szerint az év végéig talán 9-10 százalékra csökken. Ez azonban sovány vigasz, ha tudjuk, hogy éppen az év vége felé kell további drágulásokra számítanunk. Egy év alatt az áram és gáz ára 22 százalékkal nőtt, de az év végéig az áram további 8, a gáz pedig újabb 10 százalékkal drágul majd. A tűzifa eddig 15,9 százalékkal drágult, de várható, hogy az ősz előtti nagy hajrában tovább emelik majd az árakat a fatelepeken.
Nőttek a lakásbérleti díjak is, egy év alatt egészen pontosan 15,3 százalékkal, míg aki szállodai szolgálatatásokat vett igénybe, az idén 40 százalékkal fizetett többet.
Az üdülések díja is emelkedett, ahogyan az építőanyag ára is, úgyhogy megint nem ez lesz az az év, amikor mindenki nyaralni és telelni rohan, vagy gyorsan felépít magának egy házat. Egyelőre a minimálbér, de az átlagfizetés sem ad erre lehetőséget.
