Vajdaságban az elmúlt évnek ugyanehhez az időszakához viszonyítva 15 000-rel kevesebb munkanélküli személy van — legalábbis a munkaközvetítő, vagy ahogyan mostanában mondjuk, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján. De állítólag ugyanez a helyzet egész Szerbiában is, ahol 5,3 százalékos a csökkenés. Ez jó hírnek számít, és akár örülhetnénk is, ha nem volnának kétségeink.
Nem a statisztikában vagy a számokban kételkedünk, hanem abban, hogy ezeknek az embereknek valóban sikerült elhelyezkedniük. Félő, hogy nagy részük azért került ki a nyilvántartásból, mert már nem itthon él, és valamelyik külföldi gyárban igyekszik előteremteni a maga és családja számára — hogy stílusos legyek, hiszen néhány nappal ezelőtt tartották meg közösségünkben az újkenyér tiszteletére szervezett ünnepségeket — a mindennapi betevőt.
Őket bizonyára nem hatja meg az a hír sem — és nem készteti arra, hogy sebbel-lobbal maguk mögött hagyják az épülőfélben lévő, jobb megélhetést nyújtó, új egzisztenciájukat, és hazarohanjanak —, hogy az új szerb kormány kész támogatni a minimálbér emelését. Vagyis a munkaóra legalacsonyabb ára az eddigi 121 dinárról 130-ra növekedhet. A jelenlegi minimálbér Szerbiában 21 050 dinár, melyhez még 1440 dinár számolható hozzá, ha az órabér 9 dinárral emelkedik. Bizonyos becslések alapján 230-250 000-re, a szakszervezetek szerint pedig akár 300 000-re is tehető azoknak a száma, akik csak a törvényes minimálbért viszik haza havonta.
A Tanjug — nem hivatalos értesülésekre alapozva — azt is hírül adta, hogy az átlagbér is növekszik. Állítólag az év végéig eléri majd a 415 euró körüli összeget, a jövő év második negyedében a 450-et, 2018-ban pedig akár 500 euró is lehet. Van azonban ennek a tézisnek egy egészen apró szépséghibája: a dolgozók többsége most is csak álmodozik az átlagfizetésről.
Persze még nálunk is vannak olyan foglalkozások, amelyekből nagyon is jól meg lehet élni. A 24 Sata portál szerint az egyik ilyen kiváltságos kategóriába tartoznak például a személyi edzők, akik akár 1000 eurót is megkeresnek egy hónapban, vagy a légiforgalmi szolgálat alkalmazottjai a maguk 3000, illetve a pilóták a 4000 eurójukkal. És a parlamenti képviselők sem panaszkodhatnak, akiknek legalább 850 euró a havi juttatása.
Éppen nemrégiben beszélgettem egy volt kollégával, aki mostanában kamionsofőrként járja Európa útjait. Ő mondta, és azt hiszem, igaza van, hogy most egy 500-600 eurós fizetéssel még itthon lehetne tartani azokat, akik menni készülnek, de néhány év múlva már 1000 euróval sem lehet őket visszacsalogatni.
Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia
