Létszámilag a Nagybecskereki református egyházközség gyülekezete is kicsiny, sőt — technikai okokból eredően —, ez év május 1-jétől csupán beosztott lelkipásztora van. Az eklézsiában újabban mégis inkább a megújulást hirdető építkezések vannak napirenden.
2018 októberében a közösség az országhatárokon is átívelő Bánáti Református Kórustalálkozó sorrendben tizenötödik alkalmára készülődött. Mindezzel egyidejűleg a beosztott lelkészével, Szilágyi Zoltán tiszteletes úrral folytatott beszélgetésünk a heteken belül rajtoló építkezési munkálatokat, illetve azok előzményeit érintette.
A nagybecskereki parókia épülete (archív fotó) — Sára Viktória és Martinek Imre felvételei
— Külső építkezéseink nyitányában a parókia tetőszerkezetének felújítását terveztük megvalósítani egy, a németországi Gustav-Adolf-Werk (GAW) pályázatán sikeresen „lekért” pénzösszegnek, valamint a Nagybecskereki református egyházközség saját, éveken át gondosan megtakarított eszközeinek a felhasználásával. Együttműködő partnerként zárkózott fel mindehhez a Magyar Református Szeretetszolgálat is. Reményeink szerint és Isten kegyelméből a hamarosan kezdődő munkálatokat már az idén decemberig tető alá hozzuk, ezáltal is lassítva az épület állagának pusztulását. Szeretnénk továbbá az imaház padlószerkezetét is felújítani, mely beruházáshoz — a lelkészkollégáimmal való előzetes egyeztetés értelmében — az idei advent első vasárnapján gyűjtendő perselypénzt is hozzátapaszthatjuk.
 A nagybecskereki református templom |
2018 októbere. A hajdani élő Bégára és a rajta átívelő Kis-hídra, azon túl pedig a városközpontra néző frontális (torony)részt leszámítva, a nagybecskereki református templom állaga sajnos egyre romosabb állapotban van. Dacára annak, hogy az objektum formailag a régió egyik legigényesebben megszerkesztett szakrális építménye. Mi több, a templom a hozzá tartozó gyülekezetben szolgáló első lelkész-prédikátor közadakozást hirdető ténykedése nyomán épülhetett fel 1891-ben.
„Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek” — mondja az Írás. A falak ma tatarozásra szorulnak, mi pedig a továbbiakban e munkálatok költségeire is pályázni fogunk. Ehhez nem fér kétség. Már csak azért sem, mert a nagybecskereki református templomunk is egy olyan bástya, amelyet az utánunk jövő nemzedékeknek nemcsak megőrizni kötelességünk, de megerősíttetnünk is. Kívül és belül egyaránt! Mindnyájunknak. Közös összefogással. Hittel és elszántsággal hirdetve ezáltal is az összmagyarság értékrendjét s az örökségül kapott apostoli ígéretet: „Megáll az Istennek Igéje, és nem állhat senki ellene!”
