Azt megelőzően, délután főhajtásra és koszorúzásra került sor a városalapító lovagkirály szobránál. A nagyváradi római katolikus székesegyház előtt álló – egykor a város főterén felállított, de Trianont követően onnan száműzött – királyszobor tövében helybéliek és Magyarországról érkezettek maroknyi serege Kiss Géza váradolaszi kántor tárogatószava után együtt énekelte el a „Keresztes vitézek daliás vezére, mi árva nemzetünk ékessége, fénye…” kezdetű Szent László-himnuszt. Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő a Zsoltárok könyvét idézve (24,7–10) röviden emlékeztetett: a nagy magyar király hatalma, küldetése és ereje egyaránt isteni akaratból fakadt, a neki szóló hódolat egyben a Teremtő előtti főhajtás és hitmegvallás.

A tisztelgő koszorúzást követően megnyitották a vártemplomban a Móser Zoltán fotóművész felvételeiből Szent László-freskók a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítást.

Este a színházat megtöltő meghívottakat és érdeklődőket többen is köszöntötték rövid ünnepi beszédekkel. Elsőként a Szent László Napok főszervezője, Zatykó Gyula, aki a kulturális fesztivál ötletadóit, kezdeményezőit és szervezőit, illetve különböző rendű és rangú támogatóit méltatta, de legfőképpen az évről évre kitartó és gyarapodó részvevőket, köztük a közelről-távolról hazatérőket.

Magyarország kormánya nevében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket, kiemelve a városalapító szent királynak a magyar történelemben betöltött szerepét, illetve magának Nagyváradnak a jelentőségét – múlt, jelen és jövő vonatkozásában. Emlékeztetett, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László Emlékévnek nyilvánította a 2017-es esztendőt az uralkodó trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából

Papp László, Debrecen polgármestere többek között a városa és a Nagyvárad közötti negyedszázados testvértelepülési viszonyt méltatta és annak új tartalmakkal való feltöltését ígérte, a Körös-parti város elöljárójával együttműködve, akivel arról is megállapodott – épp a nyitógála előtt –, hogy Várad mindenben támogatja Debrecent abban, hogy 2023-ban Európa kulturális fővárosa lehessen. „Kívánom, hogy az előttünk álló Szent László Napok erősítsék a váradi magyarságot, segítsék a megértést magyarok és románok között, és erősítsék Debrecen és Nagyvárad együttműködését” – fogalmazott.

Ilie Bolojan nagyváradi polgármester arról beszélt, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város ünnepe is, amelyen egyre több román nemzettársa is részt vesz. Kifejezte a város lakosságának egynegyedét kitevő magyarok iránti tiszteletét, elismerve őseik történelmi érdemeit, valamint a jelenkoriak hozzájárulását a gazdasági és kulturális élethez, a békés társadalmi fejlődéshez.

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke – úgy is, mint az erdélyi magyarság „régi barátja” – a határ két oldalán élők egymásrautaltságáról, illetve a szükségszerű magyar és román együttélésről és együttműködésről is beszélt, miközben Szent László „titkát” helyezte reflektorfénybe, aki államférfiként, diplomataként és szolgálattévő keresztényként volt kiválóságban példamutató elődünk.

Tőkés László házigazdagént zárta a felszólalásokat, köszöntve a távolabbról érkezett vendégeket, köztük is külön Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökét és Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnökét, akik a Szent László Emlékév kezdeményezői voltak. Európai parlamenti képviselőnk, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, nemcsak a Szent László Napok szervezőinek köszönte meg a munkát, hanem mindazoknak, aki a nemzetpolitikában hasznosan tevékenykednek. Történelmi ívű küszködéseinkre utalva mutatott rá reményteljes bizakodással: „Hinnünk kell, hogy szent királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is segítségünkre lehet és segítségünkre siet.” 

Több olyan törekvést is méltatott Tőkés László, amelyek a magyarság talpra állítását, megerősítését és felemelését célozzák helyi és regionális szinten. „Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk vészes megfogyatkozása és elerőtlenedése idején a megoldás és a kiút számunkra semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon, szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével és oltalmával szövetkeznünk szükséges” – fejtette ki.

Következett a Hagyományok Háza által összeállított, Mihályi Gábor szerkesztett-rendezte Szállnak a pávák című produkció, amelyben a Magyar Állami Népi Együttes tagjai és a „Fölszállott a páva” televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei léptek föl, akik bukovinai, magyarbődi, csíki, kazári, vajdaszentiványi, kalotaszegi, szilágysági, Küküllő menti, jászsági, és mezőségi táncokkal-dalokkal kápráztatták el a közönséget.

A nyitógálát Vindis Andrea színművész konferálta, közreműködött Kiss Adrienn Lívia gyermekénekes, a színvonalas, parádés zenés-táncos műsort vastapssal és ovációkkal hálálták meg a jelenlévők, a Boldogasszony Anyánk kezdetű néphimnuszt pedig együtt énekelték el zárásként az előadók és a nézők.

Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája

Tőkés László megnyitó beszéde
(V. Szent László Napok – Királyi hét, Nagyvárad, 2017. június 19.)

Isten iránti hálaadással köszöntöm az ötödik sorra kerülő Szent László Napok megnyitójának ünnepi közönségét! Szívbéli köszönettel üdvözlöm – kiemelt módon – a „királyi hét” odaadó és kiváló szervezőit, Zatykó Gyula országos néppárti alelnökkel és Korpos Dalma Szent László-egyesületi elnökkel az élen. Szintén kiemelten Debrecen és Nagyvárad testvérvárosaink polgármestereit Papp László és Ilie Bolojan személyében, akiknek támogatása és jelenléte előremutat Debrecen európai kulturális fővárosi címének az elérése, ennek vonatkozásában pedig a további szoros város- és megyeközi együttműködés irányába.

Mostani felsereglésünk a Varadinum-ünnepségek kezdeti fénykorát idézheti fel bennünk, amikor áldott emlékű Tempfli József püspök úrral, illetve történelmi egyházainkkal és az akkor még romlatlan RMDSZ-szel együtt éltettük Szent László király emlékét és szellemét, és munkáltuk „boldog Váradunk” felemelkedését.

Elégtétellel tölthet el bennünket, hogy Szent László városában – ahol amúgy az alapító nevét csak a sikátorszerű kis „Sf. Ladislau” utca viseli, no meg újabban egy híd, de ugyanígy – a román városvezetőség már közvetlen támogatásban is részesíti a Szent László Napokat.

2015-ben „várat hódítottunk” – vagyis az első nagy közösségi rendezvény volt a miénk, mely a rekonstrukción átesett váradi várban kaphatott helyet. Zatykó Gyula képzeletbeli várkapitányként jelenthette, hogy: „Jelentem, a várat meghódítottuk… Nagyvárad magyarsága újból birtokba veszi azt, ami régen is az övé volt”.

Tavaly „visszavárt a vár” – s ez a hagyomány idén is folytatódik, amikor is a reformáció 500. jubileumi évfordulója alkalmából – a reformátusok 1996-os világtalálkozójának sorába illeszkedve – a magyar reformátusok, történelmi egyházaink közösségében, szintén a várban hirdethették meg az „őrizd a várat!” prófétai programját.

Az Arany János Emlékév keretében szombaton, Nagyvárad-Újvároson, a nevét viselő kollégium előtt felavattuk Szalonta nagy szülöttének, nemzetünk költőfejedelmének egész alakos szobrát.

Méltó, hogy az övével egybeeső Szent László Emlékévben Arany János verseivel idézzük meg szent Királyunk alakját és emlékét. A holtában is szorongattatott népe segítségére siető Szent László királyról szóló, remekbe szabott költeményében olvassuk, hogy a tatárok tengernyi túlerejével szemben – Nagy Lajos király korában – miként segítette győzelemre Laczfi Endrét és hűséges székelyeit: „Már a székely alig győzi, / Már veszélyben a nagy zászló, / De fölharsog a kiáltás: / Uram Isten és Szent László” (…) »Nem a székely, nem is a Laczfi, / Kit Isten soká megtartson; /Hanem az a: László! László! / Az győzött le minket harcon…«” – vallja maga egy ősz tatár harcos, aki tanúja volt László király csodatételének.

Testvéreim! Hölgyei és Uraim!

Szent László király kései alattvalói!

Hinnünk kell abban, hogy szent királyunk mostani megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is segítségünkre lehet és segítségünkre siet. Ebben az értelemben a Szent László Év több, mint merő múltidézés: nem a múltra, hanem remélt és óhajtott jövendőnkre tekint. Csaba királyfi legendás hagyományát folytatva szent királyunk és történelmi nagyjaink is mind erőt adnak nekünk abban a nagy, békés küzdelemben, melyben a székely himnusz szavaival ekképpen fohászkodunk: „Vezesd még egyszer győzelemre néped, / Csaba királyfi, csillagösvényen!”

Múlt héten, a prefektúra támogatásával és Ilie Bolojan polgármester úrnak a részvételével, Ioan Lucian, a vállalkozók szövetsége elnökének kezdeményezésére városunk és megyénk vezető személyiségei és intézményvezetői, köztük is egyházaink képviselői közös dokumentum aláírásával szövetkeztek Bihar megye – Biharország – fejlesztése és felemelése érdekében.

Az aláírók között is jelenlévő nagyváradi magyar néppárti vezetők más polgári közszereplőkkel együtt, ezzel párhuzamosan közösen hirdették meg a Szent László Tervet, „királyi városunk” magyarságának a talpra állítása, megőrzése és felemelése céljából. A Szent László Terv – Kós Károly gondolatisága szellemében – a nagyváradiak „kiáltó szavaként” is értelmezhető. „A nagy elődök iránti tisztelet és a jövendő nemzedékekkel szembeni felelősség cselekvésre kötelez bennünket” – áll a kiáltványban. Ezennel, erről a helyről is mindenkit arra szólítok fel, hogy csatlakozzanak a nemes kezdeményezéshez! Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk vészes megfogyatkozása és elerőtelenedése idején a megoldás és a kiút számunkra semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon, szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével és oltalmában szövetkeznünk szükséges.

A meghirdetett rövid és hosszú távú stratégiai fejlesztési terv jelképes célzattal – egyebek mellett – Szent László lovas szobrának az elsőként az Erdélyi Magyar Néppárt, jelesül Csomortányi István által indítványozott tervét is tartalmazza.

Ezzel együtt az is megfontolásra méltó, hogy Nagyvárad városnapjának Szent László napjára való időzítését kezdeményezzük, hiszen a mostani városnap inkább elválaszt, mintsem hogy összekapcsolna bennünket román polgártársainkkal. Közös múltunk vállalásával jövőnket is közösen, egymással testvéri összhangban alakíthatnánk.

A Szent László Napok megnyitásaképpen végezetre Arany János Szent László füve című népmondai költeményének szavaival, istenes lovagkirályunk könyörgésével fohászkodjunk népünkért: „Én uram, Istenem! / Könyörülj, könyörülj veszendő népemen! (…) Oh, ne vond el tőlünk lelkednek világát, / Inkább orvosold meg elméik vakságát; / Nagy Isten! mutasd meg erejét csudádnak: / Teremts csodát nekik: hisznek, mikor látnak.”