2,5 milliárd euró a tét

Szállóigévé vált az új kormány pénzügyminiszterének a receptje arra, hogyan lábalhat ki Szerbia a mély gazdasági válságból: ,,Még eladósodunk, azután pedig eladjuk a Telekomot'. Az újabb eladósodás kapcsán nem titok, hogy az új hatalom az oly nagylelkűen kínált orosz hitelekre gondol. A közgazdászok pedig nem győznek figyelmeztetni: az orosz hitel nem ajándék, hanem nagyon drága áru. ,,A legdrágábbak azok a hitelek, amelyeket az úgynevezett barátaink adnak -- a történelem során ez már számtalanszor bebizonyosodott' -- nyilatkozta a Blicnek Aleksandar Stevanović közgazdász.
Ami a Telekom Srbija eladását illeti (amit a nagy költségvetési hiány indokol), az új kormány csak abban az esetben tenné meg ezt a lépést, ha a cég részvényeinek a 100%-áért megkapnák a 2,5 milliárd eurót. Bennfentesek szerint elérhető ez az ár, hiszen aki megveszi a szerbiai telekommunikációs céget, az piacot is vásárol magának. A piacon pedig ebben az esetben Szerbiát, Montenegrót és a boszniai Szerb Köztársaságot kell érteni. Más vélemények szerint a mai gazdasági helyzetet tekintve túl magas az eladási ár, ezért az üzlet másodszor sem fog sikerülni. Emlékeztetőül: a szerbiai Telekom eladására 2010 októberében írták ki a tendert, de az 2011 májusában fiaskóval zárult. Akkor 2,4 milliárd euróra becsülték a céget, az állam pedig -- a részvények 51%-ának a tulajdonosa -- a maga részéért 1,4 milliárd eurót kért. Az egyetlen érdeklődő, az osztrák Telekom 1 milliárd alatti összeget volt kész fizetni, az akkori kormány pedig nem fogadta el az ajánlatot. (Blic)

Baráti kölcsön és ,,ingyenpénz'

Vladimir Gligorov, a bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdasági Stúdiumok Intézetének a kutatója szerint a szerbiai hatalom arra (is) számít, hogy szuverén hitelezőktől kér pénzt, tehát államoktól. Felvetődik azonban a kérdés: mi lesz a kolaterális, azaz járulékos követelés? Mert amikor államok kérnek kölcsön, akár baráti államoktól is, ez általában azt jelenti, hogy a hitelező államoknak valamiféle jelzálogot is kell adni. ,,Azt mondták, hogy az oroszoktól két évvel ezelőtt infrastrukturális befektetésekre kölcsönkért pénzt (ami a mai napig nem realizálódott) államkölcsönné minősítik, de -- ha jól látom -- a kormányban ebben a kérdésben nincs egyetértés. Ugyanez a helyzet más kölcsönökkel, azzal is, amikor Kínát emlegetik lehetséges hitelezőként'.
A szakember szerint az egyedüli ,,ingyenpénz' az lehetne, ami az EU-ból érkezik, de azt a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodáshoz kötik. Ez az úgynevezett makrogazdasági stabilizációs alapból származó pénz, vagyis segély. Igaz, nem túl nagy pénzekről van szó, de Szerbia már élt ezzel a lehetőséggel és továbbra is használhatná az ebből az alapból jövő eszközöket, az IMF-fel kötött megállapodása alapján. Az IMF egyébként nem nézi jó szemmel a szerbiai hatalomnak a fiskális problémák megoldásával kapcsolatos elképzeléseit. Ezért nem lehet előre tudni, mi lesz az IMF válasza egészen addig, míg Belgrád nem áll konkrét programmal a pénzintézet elé. ,,Ebben a pillanatban azonban, ennek a programnak még se híre, se hamva' -- nyilatkozta Gligorov. (Szabad Európa Rádió)

Vajdaságnak lehet brüsszeli irodája

A Szerbiai AAlkotmánybíróság június végén hozta meg híres/hírhedt döntését, melyben a tartomány hatásköreit szabályozó törvényt 22 pontban találta alkotmányellenesnek. A huszonkét pont némelyike azóta is folyamatosan napirenden van -- kommentárok, értelmezések tárgya a politikában. Ilyen Vajdaság brüsszeli képviseletének a kérdése is. Suzana Grubješić, a Szerbiai Egyesült Régiók tisztségviselője, a szerbiai kormány európai integrációkkal megbízott alelnöke szerint: senki sem kérdőjelezi meg Vajdaság jogát arra, hogy brüsszeli irodája legyen. Hiszen már van ilyen irodája Kragujevac, Niš és Novi Pazar városoknak. A Danas napilapnak adott interjújában Grubješić azt javasolta, hogy a Vajdaság hatásköreiről szóló törvényben az alkotmánybíróság által kifogásolt brüsszeli ,,képviselet' szó helyett a ,,brüsszeli iroda' szerepeljen. (Danas)

Alkotmánybírósági joghurtforradalom

A Vajdaság hatásköreiről szóló törvény felülvizsgálását a Vojislav Koštunica vezette Szerb Demokrata Párt kezdeményezte az alkotmánybíróságnál. Az alkotmánybíróság több éves késéssel ,,de éppen a hatalomváltás idején' meghozott döntését a saját győzelmeként ünnepelte az említett pártvezér. Az ő nevéhez köthető a második joghurtforradalom, Vajdaság autonómiájának az elvesztése. Amelyet ezúttal nem az Újvidék utcáira odavezényelt tömegek vittek véghez, hanem a belgrádi alkotmánybíróság. A Szerbiai Demokrata Párt most a 22 pont ügyében tovább vinné a dolgot, ezért felszólította a szerbiai kormányt, hogy vegye nagyító alá, azaz ,,fésülje át' a vajdasági közvállalatok, alapok és a Vajdasági Fejlesztési Bank tevékenységét.
Milenko Jovanov, a belgrádi székhelyű párt vajdasági bizottságának szóvivője úgy értékeli: az új szerbiai kormány határozottan fellépett a bűnözés és a korrupció ellen, ám ez a küzdelem nem lehet sikeres az említettek vizsgálata nélkül. ,,Meggyőződésem szerint a vizsgálat megmutatja majd, hogy mekkora vagyonra tettek szert azok, akik az elmúlt 12 évben a hatalom csúcsán voltak Vajdaságban'. Szerinte arra a kérdésre, hogy ,,hol vannak a mi pénzeink?'', a vizsgálat után az lesz a válasz: azoknál, akik ugyanezt a leggyakrabban kérdezik. (Beta)

Kezdődhet a zsákmány felosztása

A választási kampányban minden párt azt ígérte: síkra száll a párttalanításért. Harcolni fog az ellen, hogy a közvállalatok vezetőit pártpolitikai hovatartozásuk (és ne szakmai rátermettségük) szerint nevezzék ki. Ezzel szemben most a győztes szocialisták és haladók bejelentették: szeptemberben minden közvállalat igazgatóját leváltják, megbízott igazgatókat neveznek ki helyükre a pályázatok lezárulásáig. Az új vezetők kinevezéséről pedig az SZSZP és SZHP elnöke dönt! A Blic értesülései szerint az SZHP kapja a Telekomot, a Szerbiai Sorsjegyirodát, a villanygazdaságot, a Srbijavode közvállalatot... Az SZSZP adja a maga emberét a Srbijagas, a Szerbiai Vasutak, a Szerbiai Utak ... élére. (Blic)