Tizennyolc miniszter

Vasárnap a kétszázötvenből 198 képviselő támogatásával, 23 nemmel és 6 tartózkodással megalakult az új szerb kormány, amely összesen 18 miniszterből áll Aleksandar Vučić miniszterelnök vezetésével. Az építkezési, közlekedési és infrastrukturális tárcát Zorana Mihajlović vezeti. Rasim Ljaljić a kormányalelnöki poszton kívül a kereskedelemért, a telekommunikációért és a turizmusért felelős. Kori Udovički a közigazgatási és önkormányzati minisztériumot irányítja, Lazar Krstić a pénzügyminisztériumot. A gazdasági tárca élén Dušan Vujović áll majd. Snežana Bogosavljević-Boškovići a mezőgazdasági tárca élén, Aleksandar Antić pedig az energetikai és bányászati minisztériumot vezeti. Az igazságügy élén Nikola Selaković lesz, Srđan Verbić az oktatás, a tudomány és a technológiai fejlődés minisztériumának irányítását kapta meg. Az egészségügyi minisztérium élén Zlatibor Lončar áll, a kulturális és tájékoztatási tárcáért pedig Ivan Tasovac a felelős. Aleksandar Vulin munka-, foglalkoztatásügyi és szociális miniszter, a honvédelmi tárcát Bratislav Gašić vezeti. A belügyminisztérium élére Nebojša Stefanović került, a sportminisztérium vezetője pedig Vanja Udovičić. A kormányban két tárca nélküli miniszter is helyet kapott, mégpedig Velimir Ilić és Jadranka Joksimović.

„A VMSZ át tudta lépni a saját árnyékát”

A kormányalakítás előtt a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt is megkötötte a koalíciós szerződést, amelynek értelmében a VMSZ-nek öt államtitkára lesz az új kormányban. A magyar politikai erő a mezőgazdasági, a környezetvédelmi, a kereskedelmi, turisztikai és telekommunikációs, a munka- és szociális ügyi minisztériumba, az építészeti minisztériumba, illetve az egészségügyi minisztériumba delegál államtitkárt. Igor Mirović, a Szerb Haladó Párt alelnöke úgy nyilatkozott a sajtónak miután megkötötték a koalíciós szerződést, hogy abban meghatározták a kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos prioritásokat, a Vajdaságot érintő kérdéseket, a nagy infrastrukturális beruházásokat, egyúttal a magyar—szerb viszonyt terhelő történelmi múlt is szerepel benne. Pásztor István, a VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat csak úgy lehet ápolni, ha a múltat a múltban hagyjuk, s azt a jelen perspektívájából építjük.

„Büszke vagyok rá, hogy a VMSZ át tudta lépni a saját árnyékát, s példát mutathat másoknak, akik úgy vélik, hogy nekik hosszabb az árnyékuk” — nyilatkozta a médiának Pásztor.

Három kulcskérdés

A kormányalakítás előtt Aleksandar Vučić a parlamenti expozéjában három fő kérdést nevezett meg kormánya számára: a gazdaság működését, a magánszektor fejlesztését és a költségvetés konszolidációját. Ugyancsak fontosnak tartotta a gondolkodásmód, a mentalitás megváltoztatását. A kormány első célja folyó év feléig a költségvetés szanálása lesz, az év végig pedig szeretné elérni a pénzügyi fegyelem helyreállítását. A kormány 2015-ben megkezdi a strukturális reformokat.

— Szerbia talpra állásának egyik előfeltétele a gondolkodásmód megváltozása. Eddig olyan népnek számítottunk, amelyik tudja, mi az, amit ellenez, de azt nem, hogy mi az, ami mellett kiáll. Elvesztettük a fegyelmünket, elvesztettük a hitünket — mondta Vučić.

Az új kormányfő az esetleges — munkatársai által javasolt — 25-30 százalékos nyugdíjcsökkentés kérdését októberig nem kívánja megnyitni. Ezzel szemben a kormány eltörli az ún. szolidáris adót, helyette a közszférában 10 százalékos általános fizetéscsökkentést fog véghezvinni. A kormányfő hozzátette, hogy 2016 végére a bérek az állami intézményekben magasabbak lesznek, mint most. A kormány az első száz napban agresszív harcot hirdet majd a szürkegazdaság ellen, s megreformálja a bíróságokat is. A következő évtől átfogó reformokat vezet be az egészségügyben, az oktatásban, az államigazgatásban és az önkormányzatokban is. A kormányfő beszédében nagy teret szentelt az oktatásnak is, rámutatva arra, hogy ez a szféra a kormány fő prioritása, mivel a jelenlegi oktatási rendszer már a múlté, elavult.

— Szerbiában minden harmadik gyerek funkcionális analfabéta, a diákok húszéves könyvekből tanulnak egy olyan korban, amelyben az információ 28 másodperc alatt körbefutja a világot — hangoztatta a kormányfő, aki szerint a gyerekek a jelenlegi oktatási rendszerből felkészületlenül lépnek ki a világba, a szülők pedig arra kényszerülnek, hogy magánórákon taníttassák őket.

Vučić a felsőoktatás terén is jelentős változtatásokat tervez. Mint mondta, az anyagi eszközök nagy részét jelenleg a fizetésre költik. Éppen ezért létre kell majd hozni egy új pénzelési rendszert.

A miniszterelnök expozéjában azt is bejelentette, hogy a kormány már az első száz napban megkezdi a Telekom magánosításának folyamatát, egyúttal a Szerb Áramgazdaságot is valamilyen formában a magántőke irányába tereli majd. Erre vélhetőleg 2016-ban tőzsdei értékesítés keretében fog sor kerülni. A Srbijagas esetében gyors átszervezésre van szükség, a közvállalat bizonyos elemeit pedig ugyancsak magánosítani fogják. Hasonló lesz a helyzet a vasúttal is. Az utasszállítás és az infrastruktúra továbbra is állami kézben marad, a teherszállítást azonban magánosítani fogják. (—)

A várható főbb intézkedések:

— az államháztartás konszolidációja
— a költségvetés júniusi módosítása
— 10 százalékos fizetéscsökkentés a közszférában
— a szolidáris adó eltörlése
— 2016 végére a közszférában magasabbak lesznek a bérek, mint most
— 2017 végére a hiány 3-4 százalékra való csökkentése
— a közvállalatok professzionalizációja
— az állami cégek magánosítása
— a szolgálati gépjárművek, a reprezentáció és a napidíjak csökkentése
— a sportklubok támogatásának csökkentése
— a szürkegazdaság elleni harc
— nagyobb adózási fegyelem
— 60 nap alatt kiadott építkezési engedélyek
— gyors reagálású iroda létrehozása.