Márkacsata

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Márkacsata

Sajnos meg kell szokni, hogy manapság mindenütt és mindenért háború folyik. Többek között minden márkanévért, illetve a legkülönfélébb termékek és termények bejegyezési jogáért. Következésképp nem véletlen, hogy Magyarország és Szlovákia nemcsak a nemzetiségi politika vagy külpolitika területén kerü...

Sajnos meg kell szokni, hogy manapság mindenütt és mindenért háború folyik. Többek között minden márkanévért, illetve a legkülönfélébb termékek és termények bejegyezési jogáért. Következésképp nem véletlen, hogy Magyarország és Szlovákia nemcsak a nemzetiségi politika vagy külpolitika területén került súlyos konfliktusba, hanem még egy neves bor márkaneve kapcsán is. Évek óta zajlik ugyanis a csata -- de akár nevezhető kisebb üzleti háborúnak is -- a Tokaj név használatáért.
Valamikor a múlt év folyamán kérte Magyarország az Európai Uniótól a szlovák névhasználatot a tokaji borvidék szlovákiai részére vonatkozóan. Így került a borreformrendelet tervezetének mellékletébe, a magyar kérésnek megfelelően, Tokajska megjelöléssel a szlovákiai vidék.
Az Európai Unió egyébként az eredetvédelem alatt álló tokaji elnevezést Magyarországnak ítélte 1993-ban. Szlovákia és Magyarország 2004-ben aláírt egy megállapodást, melyben a szlovák fél vállalta, hogy a határon átnyúló borvidéki területet lehatárolja, és bevezeti a magyar márka- és eredetvédelemi rendszert. A rendszer valódi kidolgozása azonban elmaradt.
A probléma valós gyökere Trianon ''környékén” keresendő, amint más számtalan súlyos konfliktus és gond is ebből ered a Kárpát-medencén belül. 1920-ban ugyanis két kisközséget, Kistoronyát és Szőlőskét és Sátoraljaújhely egy részét Csehszlovákiához csatolták, és így csaknem 200 hektárnyi tokaji borvidéket veszített el Magyarország. Csehszlovákia létezésének idején Magyarország felvásárolta az összes csehszlovákiai tokaji szőlőt, ám az önálló Szlovákia már jelezte igényét a tokaji bor előállítására. Az Európai Unió a tokaji névhasználat jogát azonban Magyarországnak ítélte.
A Szlovákiába átnyúló borterületet 562 hektárban maximalizálták. Amely területmaximalizálást a szlovák fél manapság megpróbálja elfelejteni vagy megváltoztatni.
Stanislav Becík szlovák földművelésügyi miniszter szerint jóval nagyobb földterületen, mint egy 908 hektáron tudnának ugyanolyan jó minőségű bort előállítani, mint Magyarországon.
Ezenkívül továbbra sem nyugszanak a kedélyek maga a borterület, illetve a bor megnevezése, címkéje és márkája körül. Magyarország ebben az évben a Tokaji helyett a Tokaj megnevezést rögzítette. Szlovákia pedig ennek ellenkezőjét tette, s a világban közismert Tokaj elnevezést ''Tokajský”-ra és annak ragozott formáira cserélte.
A szlovák földművelési minisztérium a magyar védjegy jóváhagyását kifogásolta az EU földművelési és vidékfejlesztési biztosánál, mondván: a változásról Szlovákiát előre tájékoztatni kellett volna. A magyar változtatást már az Európai Bizottság is jóváhagyta. Szlovákia hasonló módosítást követelt a bizottságtól, azt viszont nem hagyták jóvá.
A márkanév-vitából természetesen nem maradhat ki a Slota vezette SNS sem.
Anna Belousovova, azaz Slota női alteregója erélyesen ki is jelentette: Tokajt nem adjuk!
A tokaji bor Belousovova szerint világszerte híres szlovák termék, a környéken legalább kétezer éves hagyományokra tekint vissza a bortermelés. Az SNS alelnöke fájlalja, hogy a magyar fél egyoldalúan lezárta a tárgyalásokat Szlovákiával a tokaji márkanév sorsát illetően. ,,Ez csak egy példa a magyar politikára, ezeket a támadásokat el kell hárítanunk, és nem szabad engednünk" -- jelentette ki.
Arról azonban az éles elméjű politikus asszony még nem beszélt (de ami késik, az nem múlik), hogy Budapest tulajdonképpen egy szlovák falu, amelyet a Kárpát-medencében elsőként megjelenő szlovák nemzet valamikor jóval a rómaiak előtt épített.
És bár a tokaji borvidék területének 90 százaléka még ma is Magyarországon húzódik, és az a bizonyos kis terület is az ország feldarabolása miatt került az ország határain kívül, egyesek mégis dajkamesékkel bizonyítják egy borfajta szlovák mivoltát.
Ez sajnos csak egy újabb példa a sok ezer közül, amely egy elképesztő békeszerződés, illetve az ország feldarabolása következményeként csapódik le manapság. Európa egykor bebizonyította (fittyet hányva az kialakulandó, akár évszázadokon át meghúzódó negatív következményekre), hogy fel lehet darabolni falvakat, városokat, hidakat, folyókat a lehető legkárosabb és legfelelőtlenebb módon.
Címkék: Márkacsata
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Facebook

Támogatóink