A Délvidéki Nemzetőr mutatványszáma. Kiss Nenád verseci amatőr helytörténész szellemi archívumából

A lap a verseczi magyarnyelv-terjesztő egyesület hivatalos közlönye vala, melynek szerkesztőségi irodáját az Érdsomylói-hegy lábainál elterülő városka Úri-utcza 877. száma alatt illett keresni. Oda volt intézendő a lap szellemi részét érdeklő minden küldemény és levelezés. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadtak el. Egyes szám ára 10 krajcár volt, de lehetséges volt negyed-, fél-, sőt egész évre is előfizetni e lapra. A kiadóhivatal a Wettel és Veronits-féle könyvnyomda volt, a város postahivatalával szemközt. „Ide intézendők a kiadó hivatalt illető előfizetések, hirdetmények és felszólítások.” Szó szerint így állt a címlapnak jobb felső sarkában! Kissé lejjebb pedig a hirdetési díj(szabás), valamint a hirdetésfelévételekre vonatkozó lapzártás információk.

A mellékelt fotót sok-sok esztendővel ezelőtt Kiss Nenádtól, a verseci maroknyi magyarság egyik legbuzgóbb amatőr helytörténészétől kaptam. Elsősorban ajándékba és megőrzésre, ugyanakkor egy majdani publikálásra is felhatalmazva.

Versecz 1886. márcz. 25. Csütörtök. — Versecz szab. kir. város és környéke hazafias polgárai egy régi ohajtásának kivánunk eleget tenni, midőn első verseczi magyar lapunkat meginditjuk. Sokan lesznek, kik kérdezni fogják, hogy mi czélból keltünk életre? Mit akarunk? Mi erre röviden válaszolunk: „a közjót” s ebben kiválólag városunk és környékünk javát — öszintén, egyenes úton, törhetlen buzgalommal.

Lévén az ajándékba kapott fotó elkövetője a korabeli címoldal vezércikkének mindhárom hasábját szabályosan derékba vágta, idézni csak és kizárólag a töretlen mondatszerkezetű részekből idézhettünk.

„A mi zászlónkra a békesség és egymás iránt való szeretet vagyon felirva. Egy édes anyának vagyunk gyermekei, idő hogy testvérekként szeressük és becsüljük egymást, ne forgácsoljuk el ugy is rövid életünket azt egymással való czéltalan és minden nemes czélt megölő torzsalkodásban, hanem közös akarattal egyesült erővel azon legyünk, hogy a mi édes anyánknak a hazának, s igy magunknak is boldogulást szerezzünk.”