A termelők reménykednek, hogy kemény fagyok már nem lesznek, azok ugyanis beláthatatlan következményekkel járnának. A határban a kalászosok élénkzöld színben pompáznak. A januári, legfeljebb -8 fokig süllyedő hőmérséklet jót tett a növényeknek, sőt februárban sem ártott volna a hasonló időjárás, mert ebben az esetben a termőföld és a gabona tovább pihenhetett volna.

— A februári, enyhe időjárási körülmények között fejlődésnek indultak a növények. Január utolsó és február első napjaiban már látszott, hogy a kalászosok tápanyaghiányban szenvednek. A termelők már a hónap első felében szórták az ureát, azaz a karbamidműtrágyát, így Magyarkanizsa községben a vetésterület legalább 80%-án már megtörtént a fejtrágyázás. A későbbiekben ajánlatos CAN (pétisó) vagy másmilyen műtrágyát szórni, és nagyon kell figyelni a betegségekre. Az enyhe időjárás kedvez a különféle betegségek kialakulásának, melyek tapasztalatom szerint az árpavetésekről a búzavetésekre terjednek át. Kezelésükkel márciusig ajánlatos várni, amikor a hőmérő higanyszála nappal tartósan 10 fok fölé kúszik, és az éjszakák fagymentesek lesznek. Ekkor rovarölő, gyomirtó és gombaölő szerrel meg kell permetezni a növényt, másképp megjelennek a gombabetegségek. Általában csak később, de ez az év más, mivel az enyhe időjárás miatt februárban nem pihentek a növények — mondta Bata Erzsébet, a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke.

Bata Erzsébet

A termelők Magyarkanizsa községben hagyományosan nagy mennyiségben vetettek árpát és búzát, de az utóbbi időszakban a legnagyobb területeket talán a repce foglalja el, a gazdák véleménye szerint ugyanis ez a haszonnövény bizonyult a legjövedelmezőbbnek.

— A repce esetében a különféle kártevők ellen vegyszeres kezelést kellett alkalmazni, így a gazdák már február 20-a körül a repcével bevetett területek 80-90%-án elvégezték a munkát. A januári hideg, nyirkos, esős, ködös időjárás meglehetősen rövid ideig tartott, így a kártevők különösebb nehézség nélkül teleltek át. A rágcsálók állománya gyérült ugyan, de még így is sok van belőlük, és nagyon gyorsan, szinte havonta szaporodnak. Ha száraz, meleg idő várható, akkor minden bizonnyal alaposan megnő a számuk, további fejfájást okozva a termelőknek. A túlszaporodás miatt minden valószínűség szerint hamarosan egy betegség üti fel a fejét közöttük, és nagy részük elpusztul. A gazdák mérgezik a rágcsálókat, ám ezt a tevékenységet nagy odafigyeléssel kell végezni, nehogy kárt tegyenek a vadállományban. A méreg lehelyezése után a lyukat be kell tömni, hogy a vad még véletlenül se jusson hozzá — figyelmeztetett az elnök asszony.

A zöld árpa

A mezőgazdasági minisztérium meghosszabbította a növénytermesztési alaptámogatások igénylésének határidejét. A bejegyzett gazdaságok április 1-jéig kérelmezhetik a hektáronkénti 18 000 dináros támogatást legfeljebb 100 hektáros területig. 

— A határidő meghosszabbításának nagyon örülnek a termelők, sokan ugyanis még nem tudták beszerezni a megfelelő dokumentumokat. Nagyon oda kell figyelni, hogy azokat a területeket, amelyeken épület(ek), erdő vagy tanya van, ki kell vonni a bejegyzett területekből. A minisztérium légi felvételek segítségével ellenőrzi, hogy a telekkönyvi nyilvántartás szerinti, a légi felvételek által látható állapot és a gazdálkodó által beadott terület egyezik-e. Ha valamilyen hibát fedeznek fel, akkor könnyen passzív státusba helyezhetik a gazdálkodót, és ez idő alatt nem juthat állami támogatáshoz. A bérleti szerződésekkel kapcsolatban el kell mondani, hogy több bérbeadó szerette volna felvenni a támogatást, holott ez nem őt, hanem a földet megmunkáló személyt, azaz a bérlőt illeti. A minisztérium kizárólag közjegyzőnél hitelesített bérleti szerződést fogad el, melynek értelmében az a gazdálkodó jogosult támogatásra, aki bérbe vette a szóban forgó területet. Sok esetben a gazdák nem tudták feltölteni az üzemanyag-térítményre vonatkozó igényüket, a rendszer ugyanis nincs rendesen kifejlesztve. A termelőknek számtalan akadállyal kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban — mondta az elnök asszony, hozzátéve, hogy a falugazdászok szorgalmasan dolgoznak, járják a helyi közösségeket, és igyekeznek segíteni a termelőknek.

A palicsi Urbán Károly valamikor 7 hektáron termelt almát, a leszüretelt mennyiség gyakran a 20 vagont is meghaladta. Ma a 7 hektárból 3 maradt, 2 hektáron almát, 1 hektáron pedig sárga- és őszibarackot, körtét, valamint cseresznyét termel. A gyümölcsfák jó állapotban vannak, a metszést néhány napja fejezte be a gazda, a héten az első permetezés esedékes. Virág mutatkozik a gyümölcsfákon, de a termés beéréséig még nagyon sok idő van hátra.

— Az első osztályú alma ára 50—80, maximum 100, nagyban pedig 35—45 dinár. A munkások 500 dináros órabérben metszették a fákat, az alma ára viszont nagyon alacsony, és el sem lehet adni. 1989-ben 1 kiló alma ára 90 pfenniget tett ki, akkor még kifizetődő volt ezzel foglalkozni. Ma már a kereskedők fölözik le a hasznot. Sokan az alma helyett burgonyatermesztésre tértek át, de annak sem lesz szép jövője, mert előbb-utóbb túlkínálat jelentkezik a piacon. Rengeteg a pályázat, kölcsönöket lehet felvenni, viszont a termést el kellene adni, különben a termelő nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Tavaly a fagykár mellett jégverés is sújtott, így a nem megfelelő minőségű termést pálinkának adtam el, és magam is főztem belőle. A 3 hektár gyümölcsösből ma már nem lehet megélni, ezért a többi területen kukoricát, búzát és más kultúrát termesztek, de a felvásárlási ár olyan alacsony, hogy csak veszteségről beszélhetünk. Nem vettem fel hitelt, pályázatokon sem veszek részt, önerőből igyekszem talpon maradni. Jelen pillanatban a gyümölcstermesztés a túlélésről szól — hallottuk Urbán Károlytól.

Urbán Károly

Az orosz piacra való kiszállítás szinte teljesen megállt, mert több évvel ezelőtt milliószámra vitték ki a facsemetéket az országba. Ma már Oroszország mellett Kazahsztán is annyi almát termel, hogy még kivitelre is jut belőle. Új piacokat kellene találni, ez azonban nem a termelők feladata.

— A piacokon kicsi a vásárlóerő, kevés az ember. Sokan a bevásárlóközpontokban szerzik be a főleg behozatali árut. Az országból nem vihetünk ki gyümölcsöt, viszont nagy mennyiséget hozunk be. A friss áru általában a falvakból érkezett a piacra, ma már azonban egyre kevesebb az őstermelő. A kistermelők nem tudnak érvényesülni, és egy részük a nagygazdáknál dolgozik napszámban. Újabb, Tirolban termesztett almafajtákra tértem át, melyeket kisebb mennyiségben el lehet adni az itteni piacokon. Ennek ellenére nem látok nagy jövőt a gyümölcstermesztésben — tett pontot a beszélgetés végére Urbán gazda.

A megmetszett gyümölcsfák