Az Európai Néppárt adja a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben, elsöprő Fidesz-győzelem Magyarországon

Az EP mandátumbecslése alapján a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 178 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt a ciklus elején ismét 751 tagú testületbe. A második helyezett szociáldemokratáknak (S&D) az összesítés szerint 153 mandátumuk lehet. A liberális frakciónak (ALDE) Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 105 mandátuma lehet. A zöldek frakciója 69 tagból állhat, s így megelőzné a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), mely a brit kormánypárttal kiegészülve 63 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban. A hatodik legnagyobb frakció 58 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége lehet, melynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt. 54 mandátumra számíthat az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette Brexit Párt szövetsége, mely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött. A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal — Északi Zöld Baloldal (GUE—NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.

A függetlenként politizálóknak nyolc mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 29 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán így tesznek. Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.

Húszesztendős rekordot döntött a részvétel

Az előzetes adatok szerint átlagosan 50,95 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti választásokon, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Legutóbb, 2014-ben ez az arány 42,61 százalékot tett ki — jelentette be az Európai Parlament szóvivője a brüsszeli eredményvárón. Jelenleg az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE—NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek pedig 37 képviselője van. A frakciók közötti erőviszonyok a jogalkotási eljárásokon kívül az Európai Bizottság elnökének és tagjainak jóváhagyására is hatással lehetnek, illetve az EP-s szakbizottságoknak is tükrözniük kell a testület politikai összetételét.

Tarolt a Fidesz Magyarország-szerte

43,24 százalékos részvételi aránnyal a Fidesz—KDNP 52,33, a Demokratikus Koalíció 16,19 a Momentum 9,89, az MSZP—Párbeszéd 6,66, a Jobbik pedig 6,41 százalékot kapott. Az ország minden megyéjében és Budapesten is a Fidesz nyert. „Az európai parlamenti választás rendkívül magas részvételével Magyarország bebizonyította, hogy európai ország, Európában van a helyünk, Európa a mi hazánk is, ezért meg is akarjuk változtatni” — jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután kiderült, hogy a Fidesz megnyerte a 2019. évi európai parlamenti választást. A kormányfő köszönetet mondott azoknak, akik úgy döntöttek, hogy Magyarország Magyarország maradjon, Európa pedig az európaiaké.