home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Magyar tájszoba és alkotóház nyílt
Tóth Tibor
2016.11.08.
LXXI. évf. 44. szám
Magyar tájszoba és alkotóház nyílt

A közelmúltban magyar tájszoba és alkotóház nyílt Bajsán, az első etnoház közvetlen szomszédságában. A településen a szerb és a szlovák szobán kívül látogatható egy magyar polgári tájház, a nemrég megnyílt tájszoba pedig a paraszti jelleggel ismerteti meg a látogatót.


Szabó Attila felvételei

A 2004-ben megalakult Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre 2013 őszén, önkéntes adományok segítségével vásárolta meg a romos épületet. A 2014-ben kezdődött felújítást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a tartományi kisebbségi titkárság, Topolya önkormányzata, a bajsai helyi közösség és több magánszemély támogatta, de a felújításban elévülhetetlen érdemei vannak az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre elnökének, Szuhankó Ruzsenának és férjének, Sándornak is.

A vert falú házba belépve azonnal a nyitott kéményes konyhában találjuk magunkat, amilyenből nagyon kevés van már a településen. A falon és a polcokon régi használati tárgyak sorakoznak: dagasztóteknő, kisebb-nagyobb mozsarak, vajlehúzók, tepsik, vasedények, köcsögök, cserépedények, cserépből készült tésztaszűrő, paradicsompasszírozó, hurka- és kolbásztöltő, mángoló, fedőtartó, melyeket mind a helyiek bocsátottak a tájszoba rendelkezésére. A paraszti tisztaszobában — melyet dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke szakmai tanácsai szerint alakítottak ki — szőttesekkel, asztalterítőkkel, törülközőkkel teli, legalább százéves szekrény, két ágy, melyen nem hímzett, hanem a paraszti jelleghez hűen egyszerű anyagból készült párnák kapnak helyet, a dunnákat pedig szalmával bélelték. Az asztalon petróleumlámpa, citera, a kaszlinak nevezett szekrényfélén pedig szentképek. Az ágy mellett bölcső, benne egy baba, a szekrény tetején szalmából készült ékszerdoboz, melyet hálája jeléül egy orosz katona hagyott itt házigazdáinak.

— A fiatalokat szeretnénk megismertetni a régi használati tárgyakkal. Az emberek idővel kidobják a régi tárgyakat, egy részük elveszik, mi pedig szinte az utolsó pillanatban fogtunk hozzá a gyűjtéshez azzal a céllal, hogy az utókornak bemutassuk, hogyan éltek a nagyszülők. A tájháznak jelentős szerepe lehet a falusi turizmus vonatkozásában is — mondta Szuhankó Ruzsena, az Etno Hagyományápoló Kézművesek Körének elnöke.

A konyhán és a szobán kívül egy, az oktatók elszállásolására létesített, fürdőszobás helyiség is található a tájház keretében, valamint alkotószoba, melyben szövőszék is látható. A ház mögött hatalmas udvar, nagy területtel, a fészerben pedig a régi mezőgazdasági eszközök: szekér, prés, ültetőgép, borona, kukoricadaráló és egyéb szerszámok repítik vissza a nézelődőt a múltba.

— A tágas udvarban bőven van hely építeni, én azonban ebbe már nem fogok bele, a megvalósítást átengedem a fiataloknak. Akár kultúrotthont is el tudnék képzelni, vagy egy olyan teret, ahol még több hely lenne alkotni, terasszal, ebédlővel, felette szobákkal. A szomszédban, a másik etnoház udvarában található nyári színpadunkat 2014-ben építettük, oda ezen a nazarénus felekezettől kapott kapun járunk át — mutatta a kaput Ruzsena.

Az Etno Hagyományápoló Kézművesek Köre évente egy alkalommal kézművestábort szervez, ahol legalább százan vesznek részt 8-tól 85 éves korig. Itt az érdeklődők szőhetnek, hímezhetnek, kosarat fonhatnak, gyékényt szőhetnek, gyöngyöt fűzhetnek, tojásra írhatnak, sőt még szakajtót is készíthetnek. A magyarországi csoportokkal kiváló kapcsolatokat ápolnak, rendszeresen jelen vannak a békéscsabai kézművestáborban, de már a zalaegerszegiben is jártak.

— Elég kevesen vagyunk. Szeretnénk, ha a fiatalok csatlakoznának hozzánk, hiszen mi kiöregszünk, és a hagyományokat, a régi mesterségek fortélyait valakinek tovább kellene vinnie — mondta az elnök asszony.

Lackovics Károly, a bajsai helyi közösség tanácsának elnöke elmondta, hogy lehetőségeikhez mérten segítik a faluban működő civil szervezeteket. Több mint tíz évvel ezelőtt elindultak egy úton, ami hozzásegít múltunk megismeréséhez, a jelenünk és a jövőnk építéséhez.

— Az Etno Hagyományápoló Kézművesek Körének, de az egész falunak is szívügye kultúránk megőrzése. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy mára két etnoházunk, színpadunk, kézműves-foglalkozásaink, kiállításaink vannak. Végső célunk, hogy ezeket a tereket élővé tegyük, rendezvényekkel, emberekkel, fiatalokkal töltsük meg, és továbbadjuk kulturális örökségünket — mondta.

A Sár utcában található magyar tájszoba és alkotóház mindennap várja a kultúránk, hagyományaink iránt érdeklődőket.


Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..