- Szabó Attila felvétele

- A XV. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokra érkezett Szabadkára, pontosabban Csantavérre. Miért fontos az ilyen jellegű kapcsolattartás a határon túli magyar közösségek és az anyaország között?
- Az ilyen és ehhez hasonló jellegű rendezvények építik föl egy adott közösség történelmét. Jóllehet különböző országokban él a magyarság Amerikától Ausztráliáig, különböző problémák foglalkoztatják, egy dolog mégis közös: a nyelv, a kultúra és a történelmi hagyományok. Éppen ezért a magyar kormány célja az volt a tavaly elindított Biennáléval és az idei ART-MOZAIK - Külhoni Művészeti Fesztivállal, hogy intézményesen biztosítsa a határon túli magyarok kulturális eredményeinek magyarországi bemutatását. Ez elősegíti, hogy ne csak a múltból itt maradt különböző tapasztalatokból épüljön ki az a kép, amit Magyarországon a határon túli magyarokról gondolnak, hanem a valódi eredményekből is.
- Ahhoz, hogy ez a kapcsolattartás megvalósuljon a hétköznapok szintjén is, fontos a vajdasági magyarok számára az úgynevezett magyar-magyar kapcsolattartási támogatás.
- Az volt a cél, hogy Magyarország schengeni csatlakozása ne legyen egy átugorhatatlan feladat mindazoknak, akik nem Schengen-tagok. Ez egyrészt a vízumköltségek kompenzálására szolgál, másrészt nem egyszerűen a vízumdíjat kapják vissza az igénylők. Két kategória létezik, az egyikben 15, a másikban 50 eurós támogatást nyújtunk attól függően, hogy az illető számára mekkora költséggel jár a Magyarországra való beutazás, az anyaországgal való kapcsolattartás. Nagyon sokan váltották ki tavaly decemberben a hosszú távú, többszöri belépésre alkalmas schengeni vízumot vagy az ingyenes nemzeti vízumot. Amikor lejárnak az egy évre szóló vízumok, és elindul majd egy újabb igénylési hullám 2009. elején, akkor majd nyilván emelkedő tendenciára számíthatunk.
- A vajdasági magyar politikai pártok nem fogadták el azt a magyarországi kezdeményezést, hogy ők vállaljanak garanciát a Magyarországra utazó vajdaságiakért. Az itteni politikusok azt szeretnék, hogy erről további egyeztetéseket folytassanak Budapesttel. Hol tartanak ezek a tárgyalások?
- Ez a felelősségvállalási nyilatkozat arra jó, hogy a beutazásra szükséges dokumentumok sorában az egyik támogató dokumentum legyen, egyébként az eljárásban nem változik semmi. Ennek a birtokában is ugyanúgy kell igényelni a vízumot, és ugyanúgy a konzul dönti el, hogy beutazhat-e valaki Magyarországra, vagy nem. Ez csupán annyi könnyítéssel jár, hogy egyfajta támogató dokumentumként szerepelhet az iratok között. Egyébként megértem a vajdasági politikai megközelítést, és egyet is értek azzal a céllal, hogy a szerbiai polgárok mielőbb vízum nélkül utazhassanak Európába, nem pedig valamiféle speciális megoldásokat kell keresni. Az ezzel kapcsolatban felmerülő javaslatokat jónak tartom, de még nem szeretném részletezni, mert még nem értünk a tárgyalások végére.
- A Miniszterelnöki Hivatal kialakította a nemzeti jelentőségű intézmények és programok azon körét, amelyet előre tervezhető módon kíván támogatni. Melyek ezek az intézmények?
- A nemzeti intézmények azok az intézmények, amelyek a magyar kultúra és a magyar nyelv szempontjából meghatározó jelentőségűek, és amelyek azon dolgoznak, hogy továbbörökítsék a magyar nyelvet és kultúrát. Intézményes oldalról ez úgy fest, hogy nekik nem kell évente pályázni a támogatásra, hanem egy meghatározott összeget kapnak évente, egyszerű adminisztratív eljárás keretében. A Vajdaságban e körbe tartozik például a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, a tehetséggondozó középiskolák vagy a Pannónia Alap is, amely a magyar nyelvű televíziózás, műsorszórás szempontjából fontos intézmény, és amely fontos szerepet játszik a magyar nyelv és kultúra megőrzésében. Ide tartozik még néhány olyan, egyházak által fenntartott intézmény is, amely az oktatásban és kultúrában tölt be fontos szerepet. Ezeket a közösség számára meghatározó jelentőségű intézményeket külön táblákkal is megjelöljük majd. Sok mindenben nincs otthon politikai egyetértés -- ez nyilván látszik is -, de abban például nem volt vita a Parlament különböző pártjai között, hogy ez egy fontos dolog és ezt a gyakorlatot folytatni kell. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy hosszú távú folyamat lesz.
- A támogatási rendszer átalakításával az egészségügyi támogatást is átszervezték.
- Egyszerűsítettük magát az eljárást. Vajdaságban a CMH-irodákban történik a dokumentumok összegyűjtése, a kérelmet pedig onnan továbbítják Budapestre, ahol egy orvosi bizottság dönt arról, hol lehet ezt a szolgáltatást igénybe venni, illetve az jelöli ki az intézményt. A Segítő Jobb közvetítő szerepét átvették az információs irodák, odahaza pedig az Egészségügyi Minisztérium. A beérkező igények legnagyobb részét kielégítjük, főleg a vajdasági és kárpátaljai érintettek juthatnak hozzá a támogatáshoz legálisan és jogosan. Nem tartozik viszont ebbe a körbe semmi olyan, ami különben normális ellátásban elvégezhető az adott országban, illetve amely nem az egészség helyreállításával kapcsolatos, tehát például szépészeti műtéteket nem támogat az egészségbiztosító. Az igénylők száma egyébként csökkent a korábbi évekhez képest, részben azért, mert az adott országokban valamelyest javult az egészségügyi ellátás.
- A legnagyobb finanszírozási körbe tartoznak a diákok az oktatási-nevelési juttatások révén. Mennyire hatékony ez a fajta támogatás?
- Az idei éves konzultáció egyik kiemelt témája az oktatási-nevelési támogatás hatékonysága, illetve a magyar nyelvű oktatási rendszer jövője lesz. Szeretnénk tudni, hogy az adott magyar közösségek milyen intézményrendszerben gondolkodnak, hogyan lehet azt fenntartani, finanszírozza-e az adott állam, és mennyi pénz kell ehhez az anyaországtól. Világos képet kell kapnunk arról, hogy középtávon mit akarunk a magyar nyelvű oktatás intézményrendszerével, és azt hogyan akarjuk, tudjuk finanszírozni.
- Az Európai Területi Együttműködés keretében Dél-Magyarország és a Vajdaság közös fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására mintegy 50 millió eurós forrás áll rendelkezésre 2013-ig. Mire lehet pályázni?
- Gyakorlatilag minden olyanra, ami az adott régió, kistelepülés vagy település polgárai számára fontos. Lehet infrastrukturális fejlesztés vagy termelő jellegű együttműködés. Nagyon fontos az, hogy nemcsak az önkormányzatok, a hatóságok működhetnek együtt, hanem magánemberek, vállalkozók is. Ha egy vajdasági vállalkozó szeretne egy közös projektet csinálni, mondjuk, egy mezőgazdasági feldolgozóüzemet, és ehhez van egy magyarországi partnere is, akkor ők ketten ebből az alapból kaphatnak támogatást. Én azt remélem, hogy a politikai szándékok mellett egyre inkább a gyakorlati szerepvállalás is megjelenik. 2013-ig lehet igényelni ezt a támogatást, jó lenne kihasználni, mert nem tudni, hogy milyen költségvetési időszak következik az Európai Unióban. Nagyon sok ötlet van, de kevés jutott el még odáig, hogy forrást is bevonjon ebbe az egészbe. Segíteni tud ebben a Közkapcsolati Iroda, illetve a titkárság honlapján is megtalálhatók az információk.
- Szórványtanácsot kívánnak létrehozni. Mi lesz ennek a feladata?
- Éppen a vajdasági tapasztalatok, az idei bánáti utunk világított rá arra, hogy egy alapvető kérdéssel kell szembenézni. Egyrészt vannak a tömbmagyarság kérdései, amelyek között főként az intézmények fenntartása és jövője szerepel. Ugyanakkor nem alakult ki érdemi politikai-szakmai cselekvési terv arra vonatkozóan, hogy mit kezdünk a nyelvi és oktatási szórványosodással, ami egyre inkább fenyegeti a magyar közösségeket itt is, a Felvidéken is. Romániában nagyon jól látjuk, hogy a nagy tömbmagyar közösségek között hogyan szórványosodnak el a magyar települések. Ezért született az a politikai döntés, hogy létrehozzuk a Szórványtanácsot, amelynek tagjai a különböző régiók szakemberei lesznek, feladata pedig, hogy kidolgozzon egy koncepciót a szórványosodás folyamatának lassítására, leállítására. Meg kell vizsgálni továbbá, hogyan lehet ehhez hozzárendelni a jelenleg működő támogatási rendszerből forrásokat, hiszen most is adunk a szórványra, de jó lenne összehangoltan működni. Tehát egy olyan részletes koncepciót szeretnénk kapni, amely 2009-re már világossá teszi, hogy milyen irányban kell elindulni.