A nemzeti összetartozás napján, katonai tiszteletadás mellett vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren. Az ünnepségen Magyar Péter miniszterelnök mondott beszédet, amelyben a magyarság egységét, a történelmi sebek feldolgozását és a határon túli magyar közösségek jogainak védelmét nevezte a magyar állam egyik legfontosabb feladatának.

Fotók: Facebook/Magyarország Kormánya

Magyar Péter kiemelte, hogy a magyar nemzet „ítéletet mondott a megosztottság, a gyűlölet és a félelemkeltés fölött”, és kimondta, hogy sokkal több köti össze a magyarokat, mint ami elválasztja őket. Úgy fogalmazott, a magyarok összefogtak egymással és egymásért, megvédték szabadságukat, becsületüket, emberségüket és hazájukat.

Ünnepi beszédében felidézte, hogy 1920. június 4-én, a trianoni diktátum aláírásának időpontjában Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban és hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, az üzletek bezártak, és megállt az élet.

A miniszterelnök szerint a magyar történelem egyik legnehezebb pillanata 106 évvel később is „kősziklaként nehezedik” a magyarság szívére. Mint mondta, a magyar nemzet jogosan érezte úgy, hogy nem ura saját sorsának, hiszen egy büszke, erős és teljes ország helyett szétszakítottsággal kellett szembenéznie.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az akkori nemzedékek a lehetetlennek tűnő helyzetben is igyekeztek megőrizni a haza egységét és méltóságát. Úgy fogalmazott, hős volt minden magyar, aki akár egy szóval, akár egy szavazattal, akár fegyverrel, az élete árán küzdött szeretett hazájáért. Hozzátette, a trianoni katasztrófa után sem ért véget a nemzet szenvedése: következett a második világháború, a doni katasztrófa, a holokauszt, a kitelepítések és az évtizedeken át tartó kommunista terror.

A miniszterelnök szerint az 1989-es rendszerváltás új esélyt adott Magyarországnak és a magyaroknak arra, hogy begyógyítsák a nemzet szívén húzódó sebeket, kezet nyújtsanak egymásnak, és végre a maguk urai legyenek. Mint mondta, egy olyan országot kell építeni, ahol nemcsak az emberek szeretik a hazájukat, hanem a haza is „viszontszereti” őket.

Magyar Péter hangsúlyozta: Magyarország mindenkori vezetőinek kötelessége kiállni minden magyar érdekéért, éljenek bárhol a világban. „Nincs jobb vagy rosszabb magyar, csak magyar van” – mondta, hozzátéve, hogy mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, magyarul álmodik, és szeret magyarnak lenni.

A miniszterelnök kitért a határon túli magyar közösségek helyzetére is. Kiemelte, hogy ki kell állni a felvidéki magyarok mellett, akiktől – szavai szerint – még ma is a Benes-dekrétumokra hivatkozva koboznak el magánvagyont. Úgy fogalmazott, ezek az esetek sértik az európai értékeket és jogrendet.

A kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban Magyar Péter óriási eredménynek nevezte, hogy hosszú idő után a kárpátaljai magyar kisebbség visszakapja alapvető jogait. Mint mondta, a közösség tagjai megőrizhetik és fejleszthetik nyelvi, vallási és kulturális önazonosságukat, használhatják nemzeti szimbólumaikat, megtarthatják nemzeti ünnepeiket, magyar nyelven tanulhatnak, vizsgázhatnak és intézhetik ügyeiket.

Hozzátette, a nemzetiségi iskolák tanulói ünnepségeiken elénekelhetik majd a magyar himnuszt, használhatják a nemzeti lobogót, az iskolai adminisztrációt magyar nyelven is vezethetik, a bizonyítványokat magyarul is kiállíthatják, és magyar nyelv és irodalomból is érettségizhetnek. Az ukrán fél garanciát vállalt arra is, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat.

Magyar Péter beszédében a visegrádi együttműködésről is szólt. Kijelentette, Magyarország akkor lehet sikeres, ha erős szövetséges és kiszámítható partner. Szerinte az elmúlt években megszakadt a párbeszéd a legfontosabb regionális szövetségesekkel, köztük a visegrádi négyekkel, ezt azonban június 23-án újraélesztik, amikor Budapest ad otthont a V4-ek miniszterelnöki találkozójának.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországnak szüksége van a V4-ekre, sőt a kormány azon dolgozik, hogy a történelmi szövetséghez további országok is csatlakozzanak, például Ausztria, Szlovénia, Románia, Horvátország vagy Németország. Mint mondta, az erős Magyarországhoz erős Közép-Európára van szükség, mert a térség stabilitása és együttműködése nemzeti érdeket szolgál.

A beszéd végén Magyar Péter úgy fogalmazott: Magyarország szíve ott dobban minden magyarban, éljen Londonban, Csíkszeredában, Ungváron, Sopronban vagy Balassagyarmaton. „Köszönöm, hogy együtt vagyunk, és köszönöm, hogy együtt is maradtunk” – zárta beszédét a miniszterelnök.