Június 4-e, a nemzeti összetartozás napja. 1920-ban ezen a napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátum. A Magyar Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává.
Az I. világháború végén a Magyarország sorsáról döntő 1920-as, trianoni békediktátum értelmében az ország területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint felét elveszítette. Több millió (3 727 205) magyar került az államhatáron kívülre.
A magyar országgyűlés a trianoni békediktátum napját, június 4-ét, 2010-ben iktatta törvénybe a nemzeti összetartozás napjaként, ami azt fejezi ki, hogy államhatároktól függetlenül minden magyar a nemzet része.
Szalai Attila rajza
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
A törvény a békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépett hatályba.
A törvény preambuluma így szól: „Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alaptörvényben rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:”
Ez a nap nemcsak a gyászról és az 1920-as trianoni békediktátum okozta sebekről szól, hanem az összetartozás megéléséről, a közös kultúráról és a határokon átívelő nemzeti egységről.
A vajdasági központi ünnepséget már hagyományosan Királyhalmon tartják meg. A program 16 órakor kezdődik ünnepi szentmisével a Jézus Szentséges Szíve plébániatemplom. Az ünnepségen dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mond beszédet, majd pedig alkalmi művelődési műsor következik.
