Pedig joggal hihetjük, hogy egyfajta mérföldkő ez a repülés történetében. Az embernek a levegő meghódítása évezredes vágya, erről tanúskodnak az ókori feljegyzések, őskori barlangrajzok is. Valójában viszont ez a folyamat csak az utóbbi időben vált igazán sikeressé.

A francia „fantaszta” történelmet írt, akárcsak 110 évvel ezelőtt Louis Blériot, aki repülőgépével ugyanezt a távot tette meg. De nem kell olyan messzire menni. Nekünk is megvan a saját hősünk, aki úttörőmunkát végzett a repülés terén. Szárits János (vagy Ivan Sarić) 1876-ban Szabadkán született, és az 1966-ban bekövetkezett haláláig ott is élt többnyire. Saját fejlesztésű gépeivel megtett repülése révén a magyar repüléstörténet „ősrepülője”. Szárits egy kezdetleges kialakítású, saját építésű autócskát is készített, de továbbfejlesztésével nem foglalkozott, jobban érdekelte a saját fejlesztésű gépeivel megtett repülés, így lett valóban a magyar repüléstörténet „ősrepülője”.

Fotó: MTI

Szárits János valószínűleg személyesen ismerte Louis Blériotot. 1909-ben ugyanis Párizsba utazott, és megismerkedett az általa készített repülő szerkezetével. Azután kezdte el megépíteni a 24 lóerős, Sarić 1 nevet viselő kisrepülőgépét. Saját konstrukciójával sikeresen levegőbe emelkedett 1910. október 16-án. Az első nyilvános próbarepülését a városi versenypálya fölött vitte véghez. Feljegyzések szerint mintegy 7000 ember szurkolt neki közben. A világégés, majd az azt követő második világégés valószínűleg visszavetette kutatásait és fejlesztő tevékenységét. A háború után elsősorban olyan repülő alkalmatosság (korai helikopter) fejlesztésén dolgozott, amely vertikálisan képes felszállni.

Franky Zapata tettére visszatérve, ő a csatorna átrepülése előtt már bemutatkozott. Az idei francia nemzeti ünnepen, július 14-én, egyszer már ámulatba ejtette a tömeget. Az egyszerű „deszkának” tűnő alkalmatosságával a Champs-Élysées sugárút fölött repült, majd megállt a levegőben az elnöki emelvény előtt.

Azt hinnénk, ma már nincsenek olyan tehetséges emberek, akik a technika mostani fejlettségi szintje ellenére önállóan és „kicsiben” tudnak olyasmit alkotni, mint például egykor Szárits. Pedig de! Zapata ráadásul tinédzserkorában olvasás- és írástanulási nehézségekkel küszködött, a színlátási zavarai miatt pedig tizenhat évesen kénytelen volt abbahagyni az iskolát. Saját magát képezte műszakilag, eleinte vízirobogókat alkotott. Repülő szerkezetek fejlesztésével nyolc évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni. A saját irányítású repülő deszkáját 2016-ban alkotta meg, azóta pedig csak tökéletesíti. A hajtóanyag kerozin, és a hátára rögzített 35 kilogrammos súllyal kell egyensúlyoznia a levegőben. Zapata bevallotta, rendkívül elfáradt a La Manche csatorna átrepülése során, mely 21 percig tartott. De sikerült!

Zapata az internet segítségével tanulta meg mindazt, ami alapján megalkotta repülő szerkezetét. A világhálón ma már minden szerelési technikát meg lehet nézni. Nem mellékesen — vélhetően amerikai hírszerzők, de ez nincs bizonyítva — feltörték az e-mail-fiókját, megpróbálva hozzájutni a levelezéséhez. Az egész történet — amellett, hogy sok szempontból tanulságos — jól tükrözi a világháló előnyeit és hátrányait is. De legfőképp azt mutatja, hogy nem kell híres és drága iskolákat elvégezni, mert aki szeretné, az ma már egymaga is bármit megtanulhat.