Letűnt korok darabjai
Tóth Tibor
2021.02.19.
LXXVI. évf. 7. szám
Letűnt korok darabjai

Néhány hét leforgása alatt másodszor látogattam el Kevibe, ebbe a Zenta községhez tartozó, kicsiny faluba, mely sokak számára ismeretlen kincseket rejt. A házak takarosak, az utcák rendezettek, kevés embert látni, amin nem is csodálkozom, hiszen munkaidő van, és a szorgos helyiek minden bizonnyal a napi betevő előteremtésén fáradoznak. Ahogy járművemmel araszolgatok a település egyik utcáján, tekintetem megakad egy rendezett házon, melyhez tágas udvar párosul.

A kiszemelt épület a Kevi Tájház, ahol a tulajdonos, Fejes Endre fogad szívélyesen. A verandán keresztül belépünk a konyhába, ahol a rakott sparhelten az imént kisült tökcsodálatos illata belengi a régi bútorokban bővelkedő helyiséget.A füst a szabad, nyitott kéményen át távozik, így az ínycsiklandó illatok egyedül uralják a konyhát.


Fejes Endre

— Már gyermekkoromban elhatároztam, hogy egyszer tájházam lesz. Láttam, ahogy a régi tanyákon a fából készült szánkókat és kocsikat eltüzelték, a vastárgyakat egyesek elhordták. Már a ’70-es évek vége felé gyűjtögetni kezdtem. Akkoriban még padlásokat másztam, ma már a meglévő gyűjteményem tartom rendben, és természetesen új tárgyakat is szívesen fogadok. A gyűjteményem egyre gyarapodott, kinőtte a házat, majd a garázst is. Feleségem nemhiába mérgelődött, hogy már nem férünk el a sok kacattól. 2014-ben vásároltam meg ezt az alsó gerendás, vert falú, áram nélküli, ásott kutas,kisházat, ahol a gyűjtemény igazi otthonra lelt. Első gyűjteményem faklumpákból állt, melyeket egy idős bácsitól kaptam. Édesanyám szét szerette volna vágni őket, hogy virágokat ültessen beléjük. Nem engedtem meg — mondta Endre, hozzáfűzve, hogy a tájházban mintegy 500 tárgy látható.

Az 1800-as évek elején épült, akkor még nádtetővel borított házra a magyar időkben piros cserép került, ez volt az első piros cserepes ház Kevi környékén. Akkoriban a csendőrlaktanya kapott benne helyet, előtte a sírásó otthona volt. Endre egy izgalmas anekdotát is elmesélt a csendőrlaktanyával kapcsolatban.


A Kevi Tájház 

— A magyar időkben egy Szegedről érkezett főparancsnok élt a házban, akinek szeretője akadt a faluban. A szerb csendőrök délről egyre közelebb kerültek a faluhoz, amire a magyar csendőrök csomagolni kezdtek, szerették volna mielőbb elhagyni a települést. A nő nem akarta elengedni a főparancsnokot, ő pedig nem vihette haza a szeretőjét, hiszen Szegeden a családja várta. A nő valóban nem engedte haza a szerelmét, és az utolsó éjszakán szíven lőtte.

Az izgalmas, korántsem happy enddel végződő történet után Endrével körüljártuk a helyiségeket. A sok régi csoda láttán ámulva fotóztam, a gazda pedig szinte minden tárgyról mesélt valami izgalmasat, érdekfeszítőt. A nyitott veranda fehérre meszelt falán kézi használati tárgyak, morzsolók, darálók sorakoztak, majd egy picit odébb boros- és pálinkáshordók álltak a fal mellett. A verandának elengedhetetlen tartozéka volt az asztal és a kanapé, ahova kiültek az emberek pihenni, beszélgetni. A konyhában a már említett rakott tűzhely fogad a nyitott kéménnyel, mellette régi konyhaszekrény, a sarokban mosdótál, lavór.A szépszoba ékessége a búboskemence, mely Endrét a nagyanyjára emlékezteti, a korabeli ágy mögött a falon az elmaradhatatlan Mária-kép. A régi szekrények tetején akkoriban használatos rádiók, üzemképes viharlámpák, egy régi írógép és a számítógép elődjének számító kézi számológép. A fal mellett varrógépek, katonai kofferek, harmonika, a falon tambura, a kemence tetején fából készült társasjáték és a máig népszerű magyar kártya. A ház része az istálló is, ahol még lórácsot is láttam, melyből, az anekdota szerint, Rózsa Sándor lova evett.


A búboskemence 

— Valamikor a szobából közvetlenül nyíltajtóaz istállóba. Ha a ló patájával kopogott, a gazda azonnal felébredt, és megnézte, mi lehet a baj.Alórácsot Zentagunarasnál, a Csík-ér mentén találtam, egy régi kocsma helyén, ahol már csak romokat láttam. Sok évvel Rózsa Sándor utánegy alagútrendszert is felfedeztek, ahova a betyárok a dolgaikatrejtették.

A híres betyárról szóló történet után az udvarban folytatjuk utunkat, ahol az eperfa alatt egy malomkőnek az alját pillantom meg, melyet valamikor lovak húztak, és búzát, kukoricát daráltak vele. Endre a tágas udvarba górét szeretne építeni, melynek oldalát vesszőből egy pecellói, idős ember fonja majd, mellé kocsiszínszerűséget létesítene, ahova régi szánkók és parasztkocsik kerülnének, de a tervek között még egy 4x4 méteres kiülő is szerepel, mely nyílt órák megtartására is ideális helyszín lenne.


A rakott sparhelt, mellette vasalók, szakajtó 

— Szeretnék jövőt látni a falusi turizmusban. Külföldi útjaink alkalmával meggyőződtem arról, hogy főleg Székelyföldön mennyire fejlődőképes ez az ágazat. Szerintem itt is lenne rá igény. Szülőtanyámat felújítottuk, és évente öt-hat család felkeres, pedig még nem is reklámoztam a helyet. A tájházamba diákcsoportok isjöhetnek, az udvarban korábban már szerveztünk palacsinta-, fánk- és lepénysütést. Számítunk azokra az idős személyekre is, akik a ’40-es, ’50-es években külföldre kerültek, és hazalátogatás alkalmával a temető meg a templom mellett a tájházat is megnéznék. Tapasztalataim szerint a fiatalokat érdeklik a régiségek, több huszonéves pár is megfordult nálam, jó programnaktartották a régi tárgyak és a tájház megtekintését. Korábban lovaskocsikázással is kedveskedtünk az idelátogatóknak, de a bácsi elhunyt, és nincs már, aki kocsikáztassa a vendégeket — mondta Fejes Endre, a KeviTájház tulajdonosa, hozzáfűzve, hogy a régiségeket elsősorban saját maga örömére gyűjti, hiszen szereti őket, de senki elől sem rejti el.Akit érdekel, annak szívesen megmutatja, mi rejtőzik a több mint kétszáz éves ház falai mögött.


A szépszoba 

Tájházaink és a bennük lévő tárgyak rengeteg érdekes anekdotát, titkot rejtenek. Utóbbiak csak azok előtt tárulnak fel, akik sétálnak egyet azépület falai között, és megtekintik a letűnt korok egy-egy darabját.

Fényképezte: Tóth Tibor

Képgaléria
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Különleges gyűjtemények rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..