Lesz-e hal karácsonyra?
Kartali Róbert
2021.11.30.
LXXVI. évf. 47. szám
Lesz-e hal karácsonyra?

Szerbia legnagyobb halgazdaságai a járványhelyzet okozta nehézségek következtében tavaly becsődöltek, az idén pedig az aszály, a kipárolgás és a csökkenő talajvízszint okozta vízhiány miatt zsugorodtak össze a régió halastavai. Adódik tehát a kérdés: vajon lesz-e elég hal, és ha igen, mennyi lesz az ára? Ezzel kerestük fel a Kapitány-réti halastavak tulajdonosát. Zoran Rajak egyúttal betekintést nyújtott az ország legnagyobb halgazdaságának a működésébe is.

A Magyarkanizsa községben található Kapitány-réti halgazdaságot nem fenyegeti vízhiány, a Tisza hozama gondoskodik a zavartalan utánpótlásról. A tavalyi gazdasági nehézségeket sikerült átvészelnie a vállalatnak, így mára ez a halgazdaság az ország legnagyobb, legszervezettebb infrastruktúrájú ilyen jellegű gazdasági társasága. A Kapitány-réti halastavak mintegy 680 hektáron terülnek el, 22 kisebb-nagyobb tó alkotja, a legkisebb 3, míg a legnagyobb 250 hektár. A céghez tartozik a Militicsen található 350 hektáros halgazdaság is, ott három tó van, a legnagyobb 160, a két kisebb külön-külön 95 hektár.


Zoran Rajak, a halgazdaság tulajdonosa (A szerző felvétele)

— A nagyobb tavakat tervezzük szétcsoportosítani, mert célszerűbb úgy működtetni, a kisebbeket ugyanis gazdaságosabb üzemeltetni, könnyebb ellenőrzés alatt tartani, és gond esetén kisebb kár is keletkezik — összegezte lapunknak Zoran Rajak. Mint mondta, tíz évvel ezelőtt sajnos arra is volt példa, hogy vízhiány miatt a 250 hektáros tóban lévő összes hal elpusztult. A kár szinte felbecsülhetetlen volt. — Ezért hét éve megvalósítottunk egy kapitális beruházást, aminek köszönhetően a szivattyúk másodpercenként 1 köbméter vizet tudnak átpumpálni a Tiszából a tavak irányába. Az előző években ezt csupán kiegészítésként kellett használni, mert állandó vízellátásról gondoskodik számunkra a Kőrös patak, mely Magyarország területéről folyik át ide. Vízhozama megközelítőleg 2 köbméter másodpercenként, viszont amikor vízhiány van, akkor a határ túloldalán lévő halgazdaságok számára felfogják a vizet. Ekkor kell igénybe venni a tiszai szivattyút. Mi újév után kezdjük feltölteni a tavainkat, ez március végéig tart. Ilyenkor van bőven víz, és feltöltjük a tavainkat egész évre, de ha a nyár folyamán túl nagy az aszály, és apadni kezdenek a tavak, akkor a Tiszából pótoljuk a hiányzó mennyiséget. A legnagyobb, 250 hektáros területű tavunkat most engedjük le, ez csaknem 3 kilométer hosszú, a legszélesebb pontján pedig 1100 méter széles. Szeptember végén kezdtük a víz leengedését, és csak mostanra ürült ki. Ezt a folyamatot minden évben megismételjük, így halásszuk ki a tóból a halakat. Amikor csökken a vízszint, a halak a mélyebb részre jönnek, ahová friss vizet engedünk. Elkerítjük ezt a részt, és napi szinten 30—50 tonna halat emelünk ki, mely a telelő haltárolóba kerül, ez úgyszólván raktárként üzemel.

* Milyen fajta halakkal dolgoznak?

— A halgazdaságunkban 98 százalékban pontyokat nevelünk, de van itt busa, amur, dévér, harcsa, süllő és csuka is. Néha ezekből is kell telepíteni, mert feljavítják a víz minőségét, a busa algákkal táplálkozik, az amur legel, a ragadozó halakkal pedig a kárászok számát próbáljuk visszaszorítani, melyek gazdaságilag értéktelen halnak számítanak.


Kihalászás (A szerző felvétele)

* Mennyi halat nevelnek fel évente?

— A mennyiség mindig az évtől függ, olyan 1500 és 2000 tonna közötti. A fogyasztásra alkalmas méretű pontyok mellett itt neveljük az egy- és a kétéves halakat is. Az előző években különféle betegségek jelentek meg, ezeket elkerülendő jobb nem keveredni más gazdaságok halaival. Saját genetikai állományt tartunk, a lárvákat egy, a halak szaporításával foglalkozó keltetőházban állítják elő Újvidéken. Ellenőrzött keretek között, irányítottan tudjuk elvégezni a szaporítási folyamatot. Kiválasztjuk a legszebb szülőpárokat, előbb a nőstény haltól lefejik az ikrát, majd hozzáfejik a hím hal tejét. Ezzel a módszerrel egyszerre több millió kikelt lárva állítható elő. Mindig ügyelünk arra, hogy a halak ne szaporodjanak a tavakban, hiszen ezek mind testvérei egymásnak, ezért az ivarérettség előtt lehálózzuk őket.

* A környező országokban a halgazdaságok az idén vízhiánnyal küszködtek. Itt nálunk az elmondottak szerint ettől nem kell tartani, tehát lesz elegendő hal?

— A vízhiány minket nem érintett, csakhogy Szerbiában az előző időszakban több halgazdaság is becsődölt. Az idén bezárták Szilágyin a 600 hektáros halastavat, Óbecsén a 450 hektáron működő tavat, a 200 hektáros koluti halastó sem üzemel, valamint Écskán is felszámolták Szerbia eddigi legnagyobb, 1300 hektáros halgazdaságát. Utóbbit a Matijević vásárolta meg, csakúgy mint a törökkanizsait, melyet szintén elapasztottak. Szerbia valamikor 12-15 000 tonna halat termelt évente, az idén úgy becslem, nem lesz ez még 5000 tonna sem. Ez nagyon kevés, mert Szerbiának összességében legalább évi 20 000 tonna halra lenne szüksége. Ebből adódóan lesz hiány, melyet eddig meg lehetett oldani a behozatali hallal Horvátországból és Magyarországról. Kérdés, hogy az idén ott mi a helyzet.


Válogatják a halakat méret és fajta szerint (A szerző felvétele)

* Miért zártak be, veszteséges az üzletág?

— A járványhelyzetet mindenki megszenvedte, nem voltak nyitva az éttermek, kevesebb halat rendeltek, így az ára is nagyon alacsony volt. Emellett a hazai halgazdaságok, melyek mára már nem működnek, valószínűleg nem fejlesztettek. Mi eddig két technológussal dolgoztunk, most vettünk fel egy harmadikat. Sok olyan halgazdaság is becsukott, ahol a tulajdonosok kiöregedtek, és nem volt, aki továbbvigye a vállalkozást. Szóval a csőd nem minden esetben vezethető vissza arra, hogy gazdaságilag veszteséges vállalkozás lenne a halgazdálkodás. Viszont itt sem lehet csak a számokra hagyatkozni, sokan tévednek, amikor a kihálózott halak súlyát beszorozzák a nagybani eladási árral. Ebből az összegből vissza is kell forgatni. Mi például évente 5000 tonna gabonafélét és granulátumot szórunk be a halaknak. Számolni kell a tetemes villanyszámlával és a munkások bérével, mert összesen 50 embernek adunk itt munkát.

* Mindennek felment az ára, a hal is drágul?

— A ponty nagykereskedelmi ára már felment 350 dinárra, adó nélkül. A halra 10 százalékos az adó, vagyis plusz 35 dinár. A kiskereskedésekben pedig már 450-470 dinárért árulják a pontyot, ez még viszonylag jó ár.

Légi felvétel a Kapitány-réti halastavakról (forrás: www.kapetanskirit.com)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..