Pásztor hangsúlyozta, az egyetemisták követelései teljesültek. Azok, akik az egyetemisták követeléseit támogatva az utcára vonultak, vagy blokád alá vontak bármit, a saját bevallásuk szerint azért tették, hogy ezáltal támogassák az egyetemisták követeléseit.

— Amikor teljesülnek ezek a követelések, akkor nem tudom, mit fognak mondani a tüntetők. Azt, hogy jó, rendben van, köszönjük, kiharcoltuk, vagy kint maradnak az utcán? Ha ezek után kint maradnak az utcán, akkor gyakorlatilag arról van szó, hogy az utcán szeretnék megdönteni a demokratikusan megválasztott hatalmat, amit nem lehet 2000. október 5-éhez hasonlítani.

Pásztor elmondta, nagyon fontos az, hogy az emberek megfelelő helyekről, a szakmájukat ismerő újságíróktól tájékozódjanak, és ne álhírportálokról, tegnap ugyanis sokan azt gondolták, rendkívüli állapotot jelentenek be a sajtótájékoztatón, holott az jogilag nem lehetséges.

— Hogyha mindenki felelősségteljes, és mindenki a polgárok érdekeit helyezi az első helyre, akkor vissza az intézményekbe — válaszolta Pásztor arra a kérdésre, hogy hova vezethetnek a tüntetések. — Ahol a politikai kérdésekben vitát kell folytatni, az minden országban a parlament. Én nem gondolom azt, hogy bármilyen pozitív fejleményhez vezet az, hogyha az történik, ami az elmúlt hetekben történt, hogy hétköznapi átlagemberek, akiknek semmi köze nincs a politikához, az alapján, hogy éppen melyik oldalt támogatják, családi ebédeknél, baráti beszélgetéseknél olyan szinten feszülnek egymásnak, mintha élet-halál kérdésekről lenne szó. Ezt én az ellenzék hatalmas felelőtlenségének tartom. Sokszor elmondtam azt, hogy sehol a demokratikus világban legitim módon megválasztott kormányt nem szokás az utcán megdönteni és nem lehet az utcán megdönteni. Azért nem, mert ez a dél-amerikai, nem igazán demokratikusnak nevezhető államok esetében volt jellemző évtizedekkel ezelőtt. Ennek az országnak van egy demokratikusan megválasztott kormánya, az ellenzék olyan támogatottsággal rendelkezik, amilyennel rendelkezik, azt kell hogy mondjam, hogy teljesen érzelmi alapon zajlik ezeknek az eseteknek és ennek a helyzetnek a megítélése az embereknek a nagyon nagy százaléka részéről. Ezért gondolom, hogy minden egyes ilyen kérdést vissza kell vinni az intézményes keretek közé. A parlament a megfelelő fórum, ahol ezekről a kérdésekről beszélni kell. Az meg, hogy az emberek többsége tüntet vagy sztrájkol, ezzel én nagyon nem értek egyet. Ha megnézzük a számokat, sokan vannak az utcán, sokan tüntetnek, növekszik az aránya azoknak, akik tüntetnek, de ez egy töredéke az állampolgároknak. Akár Szabadkán, akár Zentán, akár Újvidéken, akár Belgrádban, akár Szerbiának a délebbi részein. Vagy amikor az iskolákról beszélünk, megint csak megpróbáljuk azt láttatni, hogy ez egy egyöntetű, többségi vélemény. Nem így van. Az iskoláknak egy része, a tanároknak egy töredéke országos szinten az, a vajdasági magyar közösségen belül pedig különösen, akik ilyen módon munkát szüntettek be. Arról se gondolom, hogy az egy jó megoldás. Mondok egy számot: az Újvidéki Egyetemnek 50 000 hallgatója van. Azok, akik blokád alatt tartották vagy tartják az egyetemi karok épületeit, ez 2000. Nem lehet többségi hangulatról beszélni.

A VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy nem szeretné lebecsülni azokat, akik elégedetlenek, tüntetnek, vagy blokád alatt tartanak bármit, csak ne állítsuk úgy be, hogy ez a populációnak, a lakosságnak vagy a lakosság egyes kategóriájának a többsége, mert ez egyáltalán nem így van. Az egyetemisták követeléseit is elemezte.

— A tiltakozásnak ez a módja törvényellenes és alkotmányellenes. Az, hogy az iskolákban teljes munkabeszüntetés legyen, törvényellenes. Az, hogy bármilyen épületet, középületet, közintézményt blokád alatt tartson bárki, veszélyeztetve azoknak a jogait, akik másként gondolkodnak politikailag, ez törvénytelen. Ha egy iskolában 30 perces órákat tartanak, az a sztrájknak egy törvényes módja. Ezzel kapcsolatban elmondanám, nem értem, a tanároknak egy kisebb része miért tüntet. A tanároknak két követelése volt. Az egyik az volt, hogy garantálják a pedagógusok biztonságát. Decemberben módosult a büntető törvénykönyv. A tanároknak ez a követelése teljesült. Ha valaki erőszakos módon viselkedik egy tanárral szemben, az ugyanolyan bűncselekmény, mintha egy rendőrrel tenné ezt. A másik követelése a tanároknak a fizetésemelés volt. 107 000 dinár lesz ebben az évben a tanároknak a kezdő fizetése. Mindkét követelése a tanároknak teljesült. Majd azt mondták, ők az egyetemisták kéréseit támogatják. Megint előkerült valami új dolog. Most vizsgáljuk meg, mik az egyetemisták követelései. Az egyetemistáknak négy követelése van, ezekről tegnap a köztársasági elnök beszélt. Az első számú követelés, hogy tegyék közzé az újvidéki tragédiával kapcsolatos dokumentumokat. A világban mindenhol történnek sajnos tragédiák. Olaszországban is történt tragédia, nem tudok arról, hogy ország-világ elé bocsájtották volna a dokumentumokat. Nem azért nem tartom jónak, hogy ezeket közzétették, mert azt gondolom, hogy a nyilvánosságnak nincs joga mindent tudni, hanem azért, mert ez a nyomozást veszélybe sodorhatja. Ez volt a követelés, mindent közzétettek. A második követelés az volt, induljon eljárás mindenkivel szemben, aki a tüntető polgárokkal szemben bármilyen erőszakos cselekményt elkövetett. Ez teljes mértékben racionális, ennek így kell lenni. A harmadik követelés az volt, hogy azok ellen viszont, akik bármiféle törvénytelenséget követtek el a tüntetések során tüntetői minőségben, ne induljon eljárás. Hogyan képzelik el a tüntetők a jogállamiságot, amire hivatkoznak, hogy ha a barikád egyik oldalán induljon ugyanazért eljárás, a barikád másik oldalán pedig ne induljon eljárás? A negyedik követelés, amire az ellenzéki egyetemi tanárok is azt mondták, hogy irreális, a 20 százalékos növekmény a felsőoktatás számára januárban, amikor decemberben fogadta el a parlament a költségvetést. Erre is azt mondta Vučić tegnap, hogy teljesülni fog ez a követelés.

Aleksandar Vučić a rendkívüli sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta, kormányátalakítást szorgalmaz. Pásztor Bálint erre is reagált az interjúban.

— Ezek személyi változások, nem strukturálisak, nem érinti a koalíciós partnereknek a szerepét. Arról van szó, hogy azok a miniszterek, akik nem teljesítettek megfelelően, akik nem küzdöttek a polgárok érdekeinek a megvalósításáért, akik nem bizonyultak jó megoldásnak, azok lecserélésre kerülnek. Valamikor a közeljövőben valószínűleg lesz egy kormányátalakítás. Meglátjuk majd konkrétan, ez mely miniszterekre fog kihatással lenni. Meglátjuk, hogy a következő hónapokban ez a kérdés hogyan fog nyugvópontra térni.

A műsorban továbbá elhangzott, a Szerb Haladó Párt által kezdeményezett új népi mozgalomhoz a VMSZ nem kíván csatlakozni, mert önálló politikai erőt képvisel — mondta Pásztor.

— Ezt az önállóságot mi nem fogjuk feladni, ami azt jelenti, hogy nem fogunk a népi mozgalomhoz csatlakozni, megőrizzük a politikai önállóságunkat, ugyanakkor koalícióban fogunk működni minden szinten a Szerb Haladó Párttal, mert holnaputánig lehetne sorolni, és szoktuk is, hogy az élet különböző területein milyen előnyei származtak a vajdasági magyar közösségnek ebből a koalícióból.