home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Legeltetéssel a természetes élőhelyek visszaállításáért
Tóth Tibor
2017.12.12.
LXXII. évf. 49. szám
Legeltetéssel a természetes élőhelyek visszaállításáért

A Palics—Ludas Közvállalat 2015 végén szürke marhákat telepített a Palicsi-tó keleti partjára, az úgynevezett Kisitató területére.


A hajdújárási Látogatóközpont melletti területen hat szürke marha teljesít szolgálatot

A projektum célja legeltetéssel, azaz természetes módon visszaszorítani a nádat a tó melletti részekről. A szürke marhákat korábban bérben tartotta a közvállalat, az idén azonban a mezőgazdasági minisztériumnak köszönhetően megvásárolták őket, és mind a tizenkettő a közvállalat tulajdona.

— A palicsi Kisitatónál levő rész korábban mocsaras élőhely volt sással, szikes területekkel. A mezőgazdaság hatására ide beszivárgó növényi tápanyagoknak, nitrogén- és foszfortartalmú szerves műtrágyának köszönhetően elnádasodott. A közvállalat több évig különféle módszerekkel, kézi és gépi kaszálással, időszakos égetéssel próbálta ezt kezelni, de egyik sem hozott tartós eredményt. Egyrészt természetvédelmi szempontból sem voltak kedvezőek az intézkedés hatásai, másrészt pedig a zsombékos, dimbes-dombos területen kaszálógéppel nem lehet hatékonyan végezni a munkát. Több európai országban, köztük Magyarországon is őshonos állatfajokkal végzik a legeltetést, és így az állatok tartják karban a területet. Előbb ötfős állománnyal próbálkoztunk, aminek egy év elteltével látszódtak az eredményei. Mára többnyire eltűnt a nád, nagyon kevés növendéknád maradt, és megjelentek azok a mocsári fajok, amelyekre számítottunk is. Bizonyos orchideafajok teret hódítottak maguknak, a madarak közül pedig a piroslábú cankó és a bíbic újra felbukkant a legelő állatok körül. Látható, hogy a taposás hatására néhány gyomfaj és a nád is eltűnt, viszont megjelentek a zsombékos-sásos növénytípusok, és különféle szikfoltok is láthatóvá váltak. A Ludasi-tó mentén, a hajdújárási Látogatóközpont közelében is találhatóak szürke marhák. Itt is többször próbálkoztunk gépi kaszálással, de ez a nedves területen nem bizonyult túl hatékonynak, mivel a traktor sűrűn elakadt. A friss hajtásokat lelegelik a jószágok, és ezzel elfojtják a nádat — mondta Vinkó Tamás, a Palics—Ludas Közvállalat természetvédelmi szakmunkatársa.


Dobó Márta, a Palics—Ludas Közvállalat igazgatónője és Vinkó Tamás, a vállalat természetvédelmi szakmunkatársa (Szabó Attila felvételei)

A szürke marhákon kívül alpesi kecskékkel is bővült a revitalizációs program. Az egykori palicsi meteorológiai állomásnál és a Ludasi-tóban levő Rózsa Sándor-szigeten jelenleg húsz alpesi kecske végzi tevékenységét élőhelykezelés céljából. A kecskék elfogyasztják a nemkívánatos növényeket, például a nádat, az invazív fás szárú növényeket, a parlagfüvet. Télen szénát és takarmányt kapnak.

— A mezőgazdasági minisztériumnak köszönhetően húsz kecskét vásároltunk, az állomány hamarosan további tíz állattal bővül. Nemrégiben negyven birkát is vásároltunk, de ők még nem kezdték meg a „munkát”. A korábbi meteorológiai állomásnál levő területen különféle invazív, fás szárú növények is megjelentek, melyek eltakarítására a kecskék a legalkalmasabbak. Természetesen minden legeltetési területtel kapcsolatban engedélyt kérünk a Tartományi Természetvédelmi Intézettől, mely meghatározza, hogy hol, mekkora létszámmal, hogyan végezhetjük a legeltetést. Tehát minden helyre, ahol legeltetünk, megfelelő engedélyünk van. Egy szakmai csoport véleményezi, hogy a jószágok milyen hatékonysággal tudnak ténykedni ezeken a területeken. Őseinkhez visszanyúlva, magyarországi és nyugat-európai példákat figyelembe véve, az általunk is alkalmazott módszerek bizonyultak a leghatékonyabbnak — mondta Dobó Márta, a Palics—Ludas Közvállalat igazgatónője.


Az egykori palicsi meteorológiai állomásnál alpesi kecskék végzik az élőhely kezelését

A Kiskunsági Nemzeti Park kiváló kapcsolatokat ápol a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületével, mely néhány vízibivallyal szívesen segítené a közvállalatot.

— Vannak olyan nádas területeink, amelyeket gépi eszközökkel szinte lehetetlen kitisztítani, a vízibivaly azonban képes az orráig begázolni egy-egy részen, és elvégezni a szükséges karbantartást. Ez a következő tervünk, melyet szeretnénk a jövő év folyamán megvalósítani. Nem haszonállatként, hanem kizárólag területkezelés céljából tartjuk a jószágokat. A létszámstop érvényben maradásáig nem gondolkodhatunk állománybővítésben. Nagyon sokat ki lehetne hozni a természetes körülmények között legelésző állatokból, viszont a rendelkezésünkre álló emberállomány ehhez nem elegendő. Ha pluszmunkahelyeket nyithatnánk, akkor akár valamilyen gazdasági tevékenység irányába is elmozdulhatnánk — mondta Dobó.

A tervek szerint minél nagyobb területet szeretnének hagyományos tájgazdálkodási módon kezelni, melybe az állattartáson kívül a kaszálás is beletartozik. A vízibivalyok segítenék a halállomány természetes szaporulatát is, így a jelenlétük a horgászok számára is előnyös lenne.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..