A törökországi találkozót március 10-én tartják meg Antalya városában. Alparslan Bayraktar miniszterhelyettes elmondta, hogy a találkozó elősegítheti a béketárgyalások előrehaladását.

Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba (fotó: Tanjug/ AP/Russian Foreign Ministry Press Service, Mads Claus Rasmussen/ Ritzau Scanpix

A világ többet is tehetne, hogy segítsen Ukrajnának az Oroszország elleni harcában — hangsúlyozta Dmitro Kuleba abban a véleménycikkében, amely a The Washington Post amerikai napilapban jelent meg kedden. A külügyminiszter kiemelte, az ukrán hadseregnek folyamatos fegyverellátásra, vadászrepülőgépekre, hatékony légvédelemre és rakétaelhárítási rendszerekre van szüksége, az orosz agressziótól szenvedő ukrán népnek pedig most és később is pénzügyi segítségre, hogy újjáépíthesse az országot. Kuleba szerint Oroszországot és Putyint teljes mértékben el kell szigetelni: az orosz nagyköveteket és képviselőket ki kell zárni a nemzetközi szervezetekből, a kulturális események és sportrendezvények orosz résztvevőire vonatkozó bojkottokat és eltiltásokat ki kell szélesíteni.

Sikeres evakuálás Szumi városában — Kijev jelentése alapján az északkeleti városban sikeres volt a civil lakosság evakuálása. Az ukrán elnöki hivatal szerint csaknem 5000 embert sikerült biztonságos helyre juttatni. Nyilvánosságra hozták azt is, hogy a Szumi—Poltava evakuációs korridor munkáját meghosszabbítják.

Szerdán helyi idő szerint 10 órától tűzszünet és a humanitárius korridorok megnyitása több körzetben — jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Az Orosz Föderáció tájékoztatta az ukrán felet, hogy a korábban is használt útvonalakat koordinálják, és erről a nemzetközi Vöröskeresztet is értesítették.

Moszkva: Ukrajna márciusban katonai műveletet tervezett Donbaszban — az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz katonai egységek olyan katonai dokumentumokhoz jutottak, hogy az Ukrán Nemzeti Gárda katonai műveletet készített elő.

Joe Biden (fotó: Tanjug/ AP Photo/ Alex Brandon)

Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot, ezzel újabb nyomást gyakorolva Moszkvára az ukrajnai invázió megtorlásaként — jelentette be kedden a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.

Londoni pénzügyi elemzők szerint Európában inflációs sokkot, az orosz gazdaságban összeomlásszerű recessziót okozna, ha az ukrajnai háború miatt érvényesített szankciók közé bekerülne az orosz földgáz és nyersolaj importjának betiltása. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics kedden bemutatott tanulmányában közölte: modellszámításai szerint az orosz földgáz- és nyersolajszállítások leállítása esetén az irányadó északi-tengeri Brent olajféleség hordónkénti ára rövid távon 160 dollárra, a földgáz európai szabadpiaci ára megawattóránként 300 euróra szökne fel.

A földgáz- és a nyersolajexport tavaly Oroszország hazai össztermékének (GDP) 15 százalékát, a teljes orosz áruexport felét tette ki. A Capital Economics londoni elemzői közölték: számításaik szerint az olaj- és a földgázexport leállása esetén az orosz GDP-érték 25 százalékkal zuhanna az idén, a rubel további 35 százalékkal gyengülne a dollárhoz képest, és elérné a 200 rubel/dollár árfolyamot.

E forgatókönyv megvalósulása esetén a nagy, fejlett ipari gazdaságokban — a tavalyról érvényesülő ellenható bázishatásokkal együtt is — 8 százalékig emelkedne az idén az inflációs ütem a januárban mért 5,8 százalékról.

A Német Iparvállalatok Szövetsége (BDI) elutasítja azt a követelést, hogy terjesszék ki az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat. A BDI — az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet — vezetője, Siegfried Russwurm az ARD országos köztelevízió hírportálján idézett keddi nyilatkozatában kiemelte, hogy az orosz földgáz-, kőolaj- és szénszállítások kiesése súlyosan érintené a német gazdaságot, veszélyeztetve az ipar versenyképességét.

Uniós biztos: mindenki menedékre lel az Európai Unióban, aki menekül Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja elől. A tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, humanitárius katasztrófa közepette állnak helyt és nyújtanak segítséget a rászorulóknak — jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A tagállami hatóságok emberfeletti munkát végeznek, új határátkelőket nyitnak, menekülttáborokat létesítenek az érkezők számára, egyszerűsítik a befogadásra vonatkozó eljárásokat, az önkormányzatok és a helyi szervek pedig orvosi, illetve egyéb ellátásról gondoskodnak a menekülteknek.

Magyarország elítéli Oroszország fegyveres támadását. „Elítéljük a háborút, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg” — jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Londonban. A kormányfő az után beszélt erről a Facebookra feltöltött videónyilatkozatában, hogy Londonban megtartották a V4-országok miniszterelnökeinek és Boris Johnson brit kormányfőnek a csúcstalálkozóját, majd a magyar kormányfő a brit miniszterelnökkel kétoldalú megbeszélést folytatott. Kiemelte: a háború témája minden más témát elsöpört. „Az világos, mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a háború minél hamarabb és tárgyalásos úton lezáruljon” — szögezte le, hangsúlyozva, minden erőfeszítést meg fognak tenni, hogy a következő hetekben a béke visszaálljon. A tárgyalásokon a gazdasági szankciókat is érintették, melyeket mindenki megszenved egész Európában, és ez alól Magyarország sem kivétel. Orbán Viktor szerint a szankciók további kiterjesztése az energia-, az olaj- és a gázszektorra aránytalanul nagy terhet róna Magyarországon. „Magyarországra a kőolaj és a földgáz nagy része Oroszországból érkezik, és a magyar családok 90 százaléka gázzal fűt. Gáz és olaj nélkül egyszerűen nem működik a magyar gazdaság” — mondta a miniszterelnök.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Összeállította: Tancsik Richárd

Források: MTI, Szerbiai RTV, Tanjug, Hirado.hu, Pannon RTV