Törökkanizsa község vidékén lüktető élet folyt a középkorban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a község területén 176 régészeti lelőhelyet jegyeztek be a X—XVIII. századot felölelő időszakra vonatkozóan. A korabeli források feljegyzései alapján valamikor az 1020-as évek táján István király hadvezére, Csanád vereséget mért Ajtony seregére, és ennek tiszteletére felépítették a Szent Györgyről elnevezett monostort a korabeli Oroszlámos területén. A legenda szerint Csanádnak a csata előtti éjjelen álmában megjelent egy oroszlán, és megmutatta neki a győzelemhez vezető utat.

Ezek a szájhagyomány útján terjedő legendák sajnos nem maradtak fenn a falu lakosainak körében — mutatott rá a sajtónak nyilatkozva az IPA-projektum zárókonferenciáján Mihók Kucora Alex. Majdány—Rábé Helyi Közösségének elnöke egyúttal elmondta, hogy nagy reményt fűznek a látogatóközponthoz, bíznak benne, hogy ennek köszönhetően a település felkerül majd a turisztikai térképekre. Ezt elősegítve további terveket is szeretnének megvalósítani, leletekkel bővíteni a kiállítóteret, lefedni az ásatásokat és kialakítani egy fedett csarnokot, illetve kulturális programokat is terveznek szervezni gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

— Nagyon fontos projektumról van szó, egyrészt azért, mert ez az egyik legismertebb középkori monostor, másrészt pedig azért, mert egy turisztikai központot kívánunk létrehozni Majdányon, azon a településen, amely néhány évvel ezelőtt még zsáktelepülés volt — emelte ki Újhelyi Nándor. Törökkanizsa Képviselő-testületének elnöke a beruházást ismertetve elmondta, hogy a látogatóközpont kialakításakor a lelőhelyet sikerült elkeríteni, világítással felszerelni, illetve egy olyan épületet is létrehoztak, amelyben bemutatják az itt feltárt használati tárgyakat, pénzérméket és minden mást, amit a régészek találtak. — Ebben az épületben ezeket a tárgyakat ki tudjuk állítani és közkinccsé tudjuk tenni. Ez az épület egyéb rendezvényekre, foglalkozásokra is alkalmas. Első körben szeretnénk hírét kelteni annak, hogy létrejött itt egy látogatóközpont, megcélozva elsősorban az általános és a középiskolás gyerekeket, kirándulásokat szervezni. Az sem mellékes, hogy itt vagyunk a magyar és a román határ közelében, és szeretnénk, hogy a környező országokból is jöjjenek érdeklődők. Ezért fontos lenne a középkori templom falait valamilyen módon kiemelni, illetve néhány sírboltot is. Itt különböző korszakokról van szó. Az egyik templom a XI—XII. századból, a másik pedig a XIV—XV. századból való, és fontos, hogy ezt a szakemberek valamilyen módon megoldják, az elkövetkező időszakban pedig ezt is közkinccsé tudjuk tenni. Törökkanizsa község területén rengeteg lelőhely van — emlékeztetett Újhelyi. Mint mondta, a legfrissebb feltárások a nyáron folytak Rábé határában, a valamikori Sasülés tanyavilágban, melyet a helyiek Anka-szigetnek neveznek.

A projektum megvalósítása és létrejötte azért is örömteli, mert lehetőséget teremt arra, hogy az élet megerősödjön, és visszatérjen ebbe a faluba — emelte ki Pásztor István. A Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, ennek köszönhetően az elmúlt hat-hét év szenvedése után egy másfajta jövőt lehet itt építeni.

— Ezt a célt szolgálja az a határátkelő, amit pár évvel ezelőtt átadtunk Magyarország irányába, amelyik szintén uniós forrásokból valósult meg, és ezt a célt szolgálja ez a projektum is, illetve ez a határon átnyúló együttműködés is, amelyik a történelmi múltunknak egy szegmensét, egy részét rakja a figyelem középpontjába.

A VMSZ elnöke nyilatkozatában azon aggályainak is hangot adott, amelyek szerint a Románia és Szerbia közötti IPA-projektum megvalósulása során történelemhamisításra is volt példa.

— A zárókonferenciát követve végighallgattam a történelmi múltról szóló beszédeket, illetve az ásatási eredmények ismertetését. Azt kell mondjam, hogy ez egy gyönyörű példája annak, hogy a múltat hogyan lehet megpróbálni ellopni, hogyan lehet megpróbálni elhallgatni és hogyan lehet megpróbálni átírni. Nagyon szemérmes megfogalmazások hangzottak el. Szeretném elmondani, hogy ezek magyar települések voltak. Ez a magyar múltnak a részét jelenti, ezek itt magyar sírok, ezek itt magyar építmények és magyar templomok. Ilyen szempontból a mi kötődöttségünk ezekhez az eredményekhez annál nagyobb. És ezért volna nagyon-nagyon fontos, hogy azt a mintegy 170 potenciális ásatási, föltárási lehetőséget, amelyik itt, Oroszlámos környékén, Törökkanizsán a föld alatt szunnyad, és arra vár, hogy előbb-utóbb valaki föltárja, erre minél nagyobb számban sor tudjon kerülni. Törökkanizsa községnek is elsősorban a mi múltunk és a mi teljesítményünk miatt, az elődeink múltja és teljesítménye miatt volna fontos, hogy jobban a turizmus középpontjába kerüljön. A Tallián család erőfeszítése miatt is, akik a XIX. században jelentős szerepet töltöttek be Törökkanizsa életében, továbbá az épített örökség miatt is azt gondolom, hogy van itt mit látni. Ezeknek a látnivalóknak az egyik elemét képezi ez a központ, amelyik most itt létrejött, és amelyikkel kapcsolatban az a feladat, hogy meg kell tölteni élettel. Ide kell hozni az embereket, el kell juttatni ezt a lehetőséget azokhoz, akik érdeklődnek a történelem iránt, és időt szánnának arra, hogy idejöjjenek.

A projektum egy Románia és Szerbia közötti IPA-pályázatnak köszönhetően valósulhatott meg. Az idegenforgalom fejlesztése Bánság határ menti területén a majdányi és a partai régészeti lelőhely lehetőségeinek kiaknázásával elnevezésű pályázatot Törökkanizsa Község Temes Megye Önkormányzatával és a temesvári Bánsági Múzeummal közösen bonyolította le. A megnyitón jelen volt Silvia Davidoiu, Románia szerbiai nagykövete, dr. Radovan Uverić, Törökkanizsa község polgármestere, Pintér Tibor, az Európai Integrációs Minisztérium szaktanácsadója, valamint a szomszédos községek polgármesterei, képviselői és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai.