Az alábbiakban egy frissen felfedezett gombafajról olvashatnak, melyet a legendás természettudós, Sir David Attenborough után neveztek el. A Gibellula attenboroughii nemcsak „elfogyasztja” a pókokat, hanem teljesen át is veszi az irányítást a testük felett.

A történet néhány éve kezdődött, amikor a BBC stábja Észak-Írországban egy elhagyatott kastélyban forgatott. A sötét, porlepte falak között bolyongva egy furcsa, fehér gombával borított pókra lettek figyelmesek. Az apró lény azonnal felkeltette a stáb figyelmét. Ahogy közelebbről megvizsgálták, kiderült, hogy egy addig ismeretlen gombafaj, a Gibellula attenboroughii alakította át a pók testét és viselkedését. Ez a gombanemzetség a pókokat választja gazdatestül, és nem csupán „elfogyasztja” őket, hanem szó szerint átveszi az irányítást felettük. A kutatók számára ez a felfedezés egyszerre volt rémisztő és lenyűgöző, hiszen egy újabb példát szolgáltatott arra, milyen kifinomult és kegyetlen stratégiák alakultak ki az evolúció során.

Fotó: Tim Fogg

A szakemberek úgy vélik, miután a gomba spórája rákerül egy pókra, behatol a testébe, majd belülről felemészti annak szerveit. Idővel a gomba teljesen kitölti az áldozat testét, melyben már semmi sem marad az eredeti pókból. A gomba látványa elég hátborzongató, ahogy a pók testét termőtalajként használva fejlődik. A pók látszólag életben van, de valójában a gomba irányítja, arra kényszerítve, hogy elhagyja biztonságos rejtekhelyét, és egy nyitottabb, szelesebb helyre másszon. Ez a mechanizmus hasonlít ahhoz, amelyről szinte napra pontosan két éve írtam, és amelyet a híres zombihangyagombánál figyeltek meg. Ott a fertőzött hangyák egy meghatározott magasságba másznak, ahol a gombának optimálisak a feltételek, majd a hangya állkapcsa görcsösen ráharap egy ágra, nehogy még azelőtt leessen, hogy szétterjesztené a spórákat.

Az Attenborough-zombipókgomba tudományos jelentősége több rétegből áll. Egyrészt egy teljesen új faj, melyet eddig még sehol máshol nem dokumentáltak, másrészt további bizonyítékot nyújt arra, hogy a gombák milyen elképesztő stratégiákra képesek a terjedésük érdekében. Végül, de nem utolsósorban pedig a kutatók azt remélik, hogy a gombából olyan vegyületeket is ki lehet nyerni, amelyek a gyógyszeripar számára is értékesek lehetnek. Az egyik legismertebb ilyen anyag a ciklosporin, melyet egy zombihangyagombából izoláltak, és ma már szervtranszplantált betegek immunrendszerének elnyomására használják.

Bár a horrorfilmekben gyakran találkozunk hasonló rémtörténetekkel, fontos megjegyezni, hogy ezek a gombák kizárólag rovarokra és pókokra specializálódtak. Tehát bár a Last of Us cselekménye egy hasonló gombafertőzés köré épül, egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy a Gibellula attenboroughii holnap minket is zombivá változtat. A természet ugyanis tele van hasonló bizarr jelenségekkel. Minden egyes új felfedezés rávilágít arra, hogy mennyire kifinomult és sokrétű a minket körülvevő élővilág működése.

Ez a felfedezés arra is figyelmeztet, hogy a gombák világa még mindig tele van rejtélyekkel. A kutatók becslései szerint a gombák királysága akár 10-20 millió fajt is tartalmazhat, de ezeknek mindössze 1%-át írták le eddig. Ki tudja, milyen további csodák és borzalmak várnak még ránk ebben a rejtett birodalomban?