Az EPMSZ civil szervezetet a Nyugat-Európában élő protestáns, egyúttal ökumenikus gondolkodású magyar értelmiségiek 1969-ben alapították vallásos, tudományos és kulturális célok megvalósítására, 1972 óta svájci egyesületként működik, székhelye Bázel. 1996 februárjában Budapesten létrejött a magyarországi testvérszervezete, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület. Az évente megrendezendő esemény fő célja, hogy az Európa különböző részeire szakadt magyarságnak egyfajta kulturális seregszemléje, önképzőköre legyen. Ennek elsősorban akkor volt jelentősége, amikor Magyarországon és Kelet-Európa államaiban nem lehetett szabadon megszólalni, s a Nyugatra szakadt magyarságnak ez egy olyan fóruma volt, ahol magyarul, anyanyelvén tudott egymással szót érteni különféle szakmai témákban.

Gaál Enikő

— Ez egy vándorkonferencia, minden évben más külhoni nemzetrész szülőföldjén tartjuk meg, és témájában is igyekszünk igazodni a területhez — nyilatkozta Gaál Enikő, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem alelnöke. — Délvidékre azért esett a választás, mert majdnem húsz éve volt itt legutóbb tanácskozásunk, és praktikus okokból lett Szabadka az akadémia helyszíne a Délvidéken belül. Őszintén szólva szerettünk volna egy kissé délebbre, a szórványba menni, viszont a gyakorlati feltételek ott kevésbé vannak meg egy ekkora volumenű összejövetelhez. Tanulmányi kirándulásokat is szerveztünk, így ellátogattunk a Kosztolányi Dezső Színházba, megtekintettük a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar felújított épületét, a szabadkai zsinagógát, kirándultunk Zomborba, illetve a Szerémségbe. Küzdelmes sorsközösség — egy kissé ellentmondó ez a cím, hiszen a sorsközösség az együvé tartozást sejteti, a küzdelmes szó pedig a nehézségeket is felveti. Ezt a témát igyekszünk körbejárni a délvidéki kultúrák együttélésének tükrében, hogy legyen egy képünk arról, hogyan is alakult ki a mai állapot. A találkozó folytatásában a jövőt is fel kívánjuk vázolni, az együtt élő kultúrák kölcsönhatásait, a Kárpát-medencei oktatási tapasztalatokat és a vajdasági jó példákat felvonultatva.

A konferencia első délelőttjén történelmi áttekintést hallgathattak a résztvevők: Makkai Béla történész A Balkán arcai tegnap és ma címmel vázolta fel a régió múltját, majd Manzinger Krisztián jogász, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem munkatársa nyújtott betekintést a nemzetiségi fókuszú területi és közösségi jogok európai gyakorlatába, utána pedig Heka László jogász, újságíró, a Szegedi Tudományegyetem tanára irányította rá a figyelmet a vallások jelentőségére a balkáni együttélésben és annak jogi szabályozására. A hallgatóság egy kerekasztal-beszélgetést is figyelemmel kísérhetett, melyen Erdődi Edvina jogász, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Heka László, illetve Ódor László budapesti nyelvész mutatott be autonómiamodelleket.

Makkai Béla történész előadása a Balkán arcairól

Élhetővé tenni a szülőföldet

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke a konferencia második napján a bilaterális kapcsolatokról, a délvidéki magyarságnak a Magyarország és Szerbia viszonyrendszerében betöltött szerepéről és az elért eredményekről beszélt. Rávilágított, hogy a vajdasági magyar közösség a katalizátor szerepét töltötte be az elmúlt tíz-tizenöt évben a két ország között. Mint mondta, elsősorban azért, mert ha valaki ennek a viszonyrendszernek a kiegyensúlyozott építésében érdekelt, akkor azok a vajdasági magyarok.

— Mi vagyunk ennek a kapcsolatrendszeri időszak rossz részének az elszenvedői, ugyanakkor mi kívánunk a mostani, javuló helyzetnek is a haszonélvezői lenni.

Előadásában hangsúlyozta, a határon túli magyar politikának mindig az a feladata, hogy megteremtse az identitásmegőrzés jogszabály-rendszerbeli intézményes lehetőségeit, másrészről pedig az, hogy élhetővé tegye a szülőföldet.

A VMSZ elnökének előadása után Nyugat-Balkán, Szerbia és a délvidéki magyarság az európai politikai térben címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést Deli Andor, az Európai Parlament képviselője, Kovács Elvira, a szerb képviselőház alelnöke, az integrációs bizottság elnöke, valamint Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség szerbiai parlamenti frakcióvezetője részvételével.

Deli Andor a csatlakozási folyamatról elmondta, most egy újabb lassulási hullám tapasztalható, elsősorban az ukrán válság, a háborús helyzet következtében.

— Ez egy reménykeltő ok is lehet, mert egy ilyen krízishelyzetben mutatkozik meg az, hogy mit is jelent Európa egysége. És az világos, hogy Európa, az Európai Unió nem lehet igazán erős úgy, hogyha vannak fehér foltok a kontinensen, és ezek a fehér foltok jelen pillanatban az unión kívül eső nyugat-balkáni országok. Ezeket mihamarabb fel kell venni, ez a mi régi követelésünk, és remélem, hogy a nyugati vezetők is ezt hamarosan belátják.

Kovács Elvira szerint a vajdasági magyarság az európai politikai térben, illetve az uniós csatlakozás folyamatában fontos szerepet tölt be. Az Európai Tanácsról elmondta, a vajdasági magyarság szempontjából fontos testület, mert előszobája magának az uniónak. Az uniós csatlakozás előtt minden ország, így Szerbia is 2003 óta tagja az Európa Tanácsnak 46 tagállammal, és ha a kisebbségi jogokról beszélünk, az uniónak nincs a nemzeti kisebbségekről szóló joganyaga, hanem az Európa Tanács egyezményeiből merít.

— A vajdasági magyarságnak nagy szerencséje, hogy Deli Andor személyében van európai parlamenti képviselője, ezenkívül pedig Kovács Elvira az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlésének az alelnöke — emelte ki Pásztor Bálint. Rámutatott, a VMSZ fontos tisztségeket betöltve van jelen az európai porondon. — Megvan a teljes vertikum, Belgrádban államtitkári szinten, illetve a kormánytöbbség részeként. A magyarországi kormánnyal kitűnő a kapcsolat, a két ország között is jó a viszony, és a két legfontosabb európai szervezetben közvetlen módon jelen tudunk lenni az Európai Unióban, illetve az Európa Tanácsban. Talán mindennek köszönhető az, hogy az elmúlt években konkrét eredményeket tudtunk megvalósítani, és hogy bizakodva tekinthetünk a jövőre.

A következő napokban is számos érdekes téma került napirendre. Ilyen volt például a Délvidéki kerekasztal, a Jövőkép kisebbségben vagy a felsőoktatási fórum, melyen a kárpátaljai, felvidéki, erdélyi és vajdasági tapasztalatokról hallhattunk.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem rendezvényére tíz országból érkeztek résztvevők: Svájcból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából, illetve az összes Kárpát-medencei államból, mintegy 150-160-an. A konferencia protestáns jellege a nyitottan a világban szellemiségben nyilvánult meg, összetételében viszont ökumenikus. A vallásos jelleg a kezdetek óta jelen van a szervezet és a konferencia működésében, így minden napot áhítattal kezdtek, az előadások témáit pedig teológiai megközelítésből vezették be.  

Vendégek a tanítóképző kar épületében (Fehér Márta és Hodolik Boglárka felvételei)