Kupola a falu felett

Kupola a falu felett

Hogy mitől más a csantavéri templom, miben különbözik a többitől? Azt hiszem, elég ránézni az épületre, és minden világossá válik.

A legtöbb faluban, ahol eddig jártam, a templomot már messziről lehetett látni. A tornyot legalábbis biztosan. Az alapján tájékozódtam, kerestem meg végül az úti célomat. A csantavéri templom ebben is más: a falu központjában áll, kívülről, belülről óriásinak hat, és nincs tornya. A három kupolával ékesített templom 42 méter magas központi kupolája viszont több kilométer távolságból látható.

Csantavér jelképe a templom, melyet neoromán stílusban építettek 1929-ben Molcer Károly mérnök tervei alapján, az 1815-ben emelt régi templom helyén, a lakosság támogatásával.

— Csantavéren mindig vallásos emberek éltek, és száz évvel ezelőtt jóval többen voltak, mint most — mondja Utcai Róbert helyi plébános. — Akkoriban egy kicsi templom állt itt, ennek a helyén, és a négy vasárnapi szentmise sem volt elég, arra sem jutott be mindenki. Érthető is, hiszen az emberek tanyákon éltek, egész héten nem találkoztak egymással, csak vasárnaponként mozdultak ki otthonról, és mentek el a templomig. Nem tartotta vissza őket az sem, hogy 5-6 kilométert kellett gyalogolniuk. Éppen ezeknek az embereknek volt nagy csalódás, ha nem jutottak be a misére, pedig ünnepi öltözetben jöttek el egészen idáig. A papok akkor még váltogatták egymást, és sokat tanakodtak rajta, hogyan tudnák kibővíteni ezt a kis templomot. Persze a kórus felé lehetett volna terjeszkedni, de az nem lett volna igazán jelentős, hiszen csak húsz-harminc emberrel több fért volna be. Valami nagyobb befektetésre volt szükség. Takács Gáspár szolgált itt akkoriban, amikor megfogalmazódott egy új templom felépítésének az ötlete. Éppen egy zarándokcsoportot vezetett Rómába, és amikor ott megálltak a Szent Péter-bazilika előtt, akkor rámutatott, és megígérte a híveknek, hogy egy ahhoz hasonló templom épül majd Csantavéren is. Jó, itt azért túlzott egy kicsit, hiszen az az épület akkora, hogy annak legfeljebb a sekrestyéje lehetne a csantavéri, de helyi viszonylatban ez is óriási templom.

Végül meg is kezdték az építkezést, az I. világháború közbeni gazdasági válság és a szegénység azonban nehezítette a munkát.

— A plébános egy ökör árát kérte minden családtól. Ez soknak tűnhet, viszont cserébe azt ígérte, hogy amíg ő szolgál Csantavéren, addig egyáltalán nem szed majd egyházi adót. A nagyon szegény emberek a munkájukkal tudták segíteni az építkezést. Körülbelül 3,5 millió tégla van az épületben, és az emberek ezt kézről kézre adogatva juttatták el idáig a közeli téglagyárból — meséli az atya. — Az alap kiépítése jelentős munka volt, és mondhatom, őseink ebben igen sikeresen teljesítettek. Körülbelül kilencven éve áll ez a templom, az eleje és a vége között eléggé nagy a szintkülönbség, de a szilárd alapoknak köszönhetően csaknem egy évszázad után sincsenek repedések a falakon. Az épület tehát nem ereszkedett, nem süllyedt meg. Arra vonatkozóan nem léteznek pontos adatok, hogy mennyi idő alatt készült el az új templom, én azonban láttam egy fényképet, melyre rá van írva az 1928-as évszám. A fotón éppen a régi templom tetejét bontják le, az újról pedig tudjuk, hogy 1929-ben szentelték fel, vagyis bő egy év alatt felépülhetett. Mondhatják sokan, hogy ez lehetetlen, de ha jobban belegondolunk, 10 000-en éltek a faluban, és ha csak 1500 ember dolgozott itt mindennap, akkor már reálisnak tűnik. Jó, persze a felszentelés pillanatában, gondolom, még csak a falak álltak, tetővel, belül pedig még nem volt teljesen készen, a csempézésre, falfestésre később került sor.

A történetben említett Gáspár atya egyébként betartotta, amit ígért: még ötven évig szolgált Csantavéren, és valóban nem szedett adót ez alatt az idő alatt. Az emberek szorgalmasan jártak az istentiszteletekre, még a közelmúltban is. Mára viszont ebből a faluból is sok család költözött külföldre, így jócskán megcsappant a templomba járók száma. Ami viszont jó hír, hogy Róbert atya — a falubelieknek csak Puby — megtalálta a közös hangot a helyi fiatalokkal, így a padokban hétről hétre több száz gyermek ül. A közelmúltban hittanos tábort is szerveztek a faluban, a tavasszal hittanos napot is tartottak, valamint számos olyan lelki programot, amellyel a felnőttek érdeklődését is sikerült felkelteni. Két évvel ezelőtt a helyi hívek egy jó állapotban levő, használt orgonát is vásároltak, kicserélve a régit, melynek javítása sokkal többe került volna.

Összegzésként: Igen, igaz, hogy Csantavéren is sokan döntenek a távozás mellett, viszont a helyi vallási élet — hála Puby atyának — kívülálló szemmel virágzónak látszik. Mindennek pedig egy csodálatos, párját ritkító templom ad otthont, melyre a helybeliek nagyon büszkék. Joggal.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Képmás rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink