''Magas tornyán az őszi szél / Régmúlt dicsőségről mesél.”

Mottó: Non videri sed esse. (Nem látszani, hanem lenni - az Andrássy család jelmondata.)

Ágyúterasz - Barát István fotói

A Krasznahorka büszke vára kezdetű, bús hangvételű dalt, amelynek a szerzője Gróf Andrássy Tivadarné, Zichy Eleóra (1867-1945), bizonyára sokan ismerik. Hogy a születésének idejében milyen volt Krasznahorka vára, nem tudhatjuk bizonyosan, de manapság semmiképpen sem mondhatjuk rá, hogy kihalt lenne, vagy árva. Turisták sokasága keresi fel ugyanis. A szépen rendben tartott objektumban csak csoportosan, idegenvezető kíséretében kalandozhatunk, miután kifizettük a 4,5 eurós belépőt, illetve még 3,3 eurót, ha fényképezni is szeretnénk. Cserébe másfél órás, látnivalókban gazdag sétát és tartalmas, anekdotákkal dúsított előadást kapunk.
A kuruc dalokban is sokszor megénekelt Krasznahorka, a teljesen épen maradt középkori magyar várak egyike, a Felvidéken, Rozsnyó közelében, kúp alakú kőszirten magasodik a táj fölé. 1320-tól három időszakban, három család építette, fejlesztette: a Máriássy, a Bebek és az Andrássy. Termeiben maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megfordult. 1818-ban tűzvész pusztította el, 1857-ben az Andrássyak felújították, családi múzeumot rendeztek be, és megnyitották a nagyközönség számára. Jelenleg májustól októberig hétfő kivételével reggel 8-tól 16.30-ig tart nyitva, november és április között 9-től 14 óráig.
A látogatás az alsó várban található konyhában kezdődik, ahonnan többek között egy kis zeneszalonba jutunk. Különlegességnek számítanak a tárogatók, amelyek a pozsonyi születésű udvari hangszermester, Theodor Lotz művei. Az egész világon nyolc ilyen tárogató létezik, ezek közül három Krasznahorkán található. A felső vár és az észak-nyugati bástya egyik látványossága Andrássy Dénesné, Franciska grófnő halotti hintaja. A Bebek-épületekben és gótikus toronyban elsősorban fegyverek kaptak helyet. A Rákóczi-szárnyban, vagyis a középső várban a 17-18. századból származó bútorok értékes gyűjteményét csodálhatjuk meg, például azt a szekrényt, amelyet II. Rákóczi Ferenc Serédy Zsófiának, Andrássy István lőcsei várkapitány feleségének adott nászajándékba. A teret a családtagok portréi és zsánerképek teszik színessé. A tanácsterem asztalának terítője a kuruc zászló mintái szerint készült, a díszes székek pedig azért különböző magasságúak, hogy helyet foglalva, az alacsonyabb vagy magasabb növésű uraságok egyformának látszódjanak.
A Franciska grófnő életét bemutató ereklyemúzeumot felesége halála után a férje, Dénes hozta létre 1903-ban. Ide gyűjtött össze minden olyan tárgyat, amelyeket az asszony keze érintett, vagy amelyeken a szeme megpihent. A középső vár földszinti termeiben Dénes sírboltot alakíttatott ki, ahol a család 16 tagja nyugszik. Az utolsó temetés 1991-ben Andrássy Ilona grófnőé volt (1917-1990), aki Budapesten élt. Innen már csak a kápolnába vezethet az utunk, ahol Serédy Zsófia természetes úton mumifikálódott holtteste látható.