Közös büszkeségünk

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Közös büszkeségünk

Dudás Károly, Kozma Huba és Pásztor IstvánPongrátz Gergely, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin közi hadszínterének főparancsnoka a magyarországi rendszerváltozás után, 1991-ben jött haza, és otthon folytatta munkáját, küzdelmét az 56-os események megismertetéséért. Kiskunmajsán,...

Dudás Károly, Kozma Huba és Pásztor István

Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin közi hadszínterének főparancsnoka a magyarországi rendszerváltozás után, 1991-ben jött haza, és otthon folytatta munkáját, küzdelmét az 56-os események megismertetéséért. Kiskunmajsán, pontosabban a Szeged felé vezető országút mellett, Marispusztán, megvásárolta az egykori népiskola épületét. Itt avatták fel 1999 márciusában Magyarország első ötvenhatos múzeumát. A kiállított relikviák, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jórészét az egykori bajtársak ajánlották fel, de a Hadtörténeti Múzeum révén a korabeli arzenál is megtekinthető, egészen a T--55-ös harckocsiig.

A szabadkai csoport - Szabó Attila fotói

A múzeummal átellenben kápolnát építtetett 1956 áldozatainak az emlékére, nevüket 338 márványtábla őrzi -- közöttük a temerini Sörös Imréét is. A Csete György Kossuth-díjas építész által tervezett és Kapisztrán Szent János védelmébe ajánlott kegyhelyet 2002 júniusában adták át rendeltetésének. Az épület egyik tornya a győztes forradalmat, a másik, a romos pedig az elbukott szabadságharcot szimbolizálja. Itt helyezték 2005-ben örök nyugalomra Pongrácz Gergelyt, majd az idén januárban a másik szabadságharcos Pongráczot, Ödönt is, aki az öccse halála után véglegesen hazatelepült Amerikából, és folytatta annak megkezdett munkáját. (Itt jegyezzük meg, hogy 1956-ban hat Pongrácz fiú vett részt a forradalomban.) A kápolna közelében található az 56-os ifjúsági tábor, melynek az a célja, hogy a magyarországi és határon túli fiatalok minél alaposabb tudást szerezzenek 1956 eseményeiről, szellemiségéről.
Kérésemre Kozma Huba, az 56-os Történelmi Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetekre:
Pongrácz Gergely mindent önerőből, a saját vagyonából és a segítő emberek hozzájárulásával, egyetlen fillér állami támogatás nélkül teremtett. Először a tanyasi iskolát és a vele együtt árusított sertésfarmot vásárolta meg. Egyéni kisugárzásának és rábeszélő készségének köszönhetően azt az erdőrészt, ahol a kápolna áll, ingyen kapta meg. Aztán sokan mellészegődtek, egyszerű emberek hittek benne, amire nagyon büszke volt. Mivel rendhagyó történelemórákra is jártunk vele, észrevettem, mennyire figyelnek rá a gyerekek. Ekkor támadt az ötlet, hogy nyári tábort kellene létrehozni. 1999-ben, az első még sátoros volt, de aztán rátaláltunk erre, az akkor még romos tanyára. Pongrácz Ödön bácsi -- tíz évvel volt idősebb az öccsénél -- éppen idehaza tartózkodott, a vételárat ő fizette ki. Aztán Gergely kezdhette elölről azt, amit igazán szeretett, ami éltette: önkéntes segítőket toborzott, vizet vezettek, szereltek, építkeztek, míg elkészült ez a komplexum. Közben kitaláltuk, ne csak magyarországi gyerekek legyenek a táborban, hívjuk meg a határon túliakat is. A lelkesedése mindenkit magával ragadott, az előadók szívesen vállalták a részvételt. A tábor témája minden évben 1956-hoz kapcsolódik. Nagyszerű látni, ahogyan az itt lévő fiatalok összebarátkoznak. Nyelvi problémáik ugyan nincsenek, de bőven akad megbeszélnivalójuk. 1956 a közös büszkeségünk, hiszen egy kis nép példát mutatott a világnak, Európának. Minket, magyarokat a sportsikereinkről, az Aranycsapatról és 56-ról szokás emlegetni. Amikor eljönnek ide az emberek, elfelejtik Trianont. Mi szüntetjük meg, békés úton, önfegyelemmel. Ez az újabb nemzedék már képes arra, hogy nem mások ellenében, de visszaállítsa jogaiba azt a nemzetet, amely annyi sérelmet szenvedett el a huszadik században.
Az idei téma a Lengyel, magyar két jó barát... volt, amelynek keretében jeles lengyel és magyar közéleti személyiségek, művészek mutatkoztak be, de délvidéki előadókat is meghallgattak a résztvevők -- közöttük a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium tanulói. Dudás Károly, a Hét Nap főszerkesztője, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke arról beszélt, hogyan hullámzott át és csapódott le az 1956-os forradalom és szabadságharc a Délvidéken, hogyan sugárzott ki az események tüze Vajdaságra, szólt a temerini Sörös Imre, az egyetlen délvidéki 56-os mártír életéről és haláláról, az akkori Jugoszlávia területére menekült 56-osok sorsáról, Pásztor István, a VMSZ elnöke pedig a mai forradalmakról, a vajdasági magyarság jelenlegi küzdelmeiről, a Magyar Nemzeti Tanácsról, a kulturális autonómiáról értekezett.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink