home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Kovács Ákos kisfilmje Óbecsén
Szilágyi Edit
2022.06.04.
LXXVII. évf. 22. szám
Kovács Ákos kisfilmje Óbecsén

Magunk maradtunk

2022. június 3-án az óbecsei Városi Színház nagytermében Magunk maradtunk címmel bemutatták Kovács Ákos első kisjátékfilmjét Papp János színművész főszereplésével. A film sajátos ritmusa a szerző zenei világát is tükrözi. A Kossuth-díjas, közgazdaságtudományi diplomával is büszkélkedő, egyik legnépszerűbb magyar sztár, művész, popénekes, dalszerző, zeneszerző, költő, író, színész, aki nem csak az énekléssel vált ismertté, gitáron, dobon, billentyűs hangszereken is játszik, ezúttal filmet hozott az óbecseieknek. Saját bevallása szerint az alkotással egy nagy vágya teljesült. A kisfilmet nem csak rendezte, ő írta a forgatókönyvet és a zenéjét is. Alkotásának alapja a tavaly kiadott Ezt nem lehet megúszni című novelláskötetében napvilágot látott két műve, a Taxis (húsz éve írta) és a címadó Magunk maradtunk novella (mely a film miatt jött létre).

A színház elcsendesült, kialudtak a fények, és a szép számban megjelent közönség érdeklődve várta a produkciót. A fekete-fehér film lassú mozzanatokkal indult, mintha annak a később felgyorsuló ütemére készítené fel a nézőt. Szoba. A családi ágy dominál. Az egyik oldalán az idős taxis. Alszik. A másik oldal üres. A veszteségre vagy a magányra utal. Orvosság az éjjeliszekrényen, egy levelet mozgat az ablakon beáramló szél. A rádió felrázza a csendet, ébreszti az alvót.

A szöveg mögött üzenet van. A levél egy régi szerelemre utal, de a későbbi magányra is. A taxis várja az utasokat, elindul. Eltávolodik a képzelettől, a forgatás a valódi forgalomban folytatódik, meglepi a nézőt, de tetszést arat. Láthatatlan állomások. Zötyögő talicska. Benne tégla. A rombolás és az építés jelképe. A néző azon kapja magát, hogy türelmetlenül várja a folytatást, tudni akarja, hova sodorta a film hőseit a sors. A taxi ablakán át — vagy éppen a taxis lelkiszemei által — rajzolódnak ki a leginkább szöveg nélküli, mégis nagyon beszédes történések.

A teremben csend van. Figyelem. Váratlanul kigyulladnak a fények. A nézők meglepetten veszik észre, hogy ennyi volt. A film lecsengett. Huszonhét, gondolatokra ösztönző, megválaszolhatatlan vagy nagyon is világos válaszokat megfogalmazó perc. Érezhető, hogy megvalósult az alkotó álma. Taps.

Kovács Ákost Kiss Igor a moderátor szerepében faggatta. Az alkotó kifogyhatatlan energiával beszélt, őszintén kitárta élete lapjait a hallgatóság előtt.

A színház előcsarnokában a nézők hosszú sorokban vártak a megvételre szánt könyvekre és a dedikálásra. Már sejtették, hogy ahogyan a filmet többször visszanézve, úgy a novellákat is újra és újra olvasva más vagy teljesebb kép fog kialakulni. A rendezvény véget ért. A gondolatsor folytatódott, az ajtóban, az utcán, biztosan a könyv olvasása során is.

Fényképezte: Szilágyi Edit

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..