Az Országos Széchényi Könyvtár több évszázada a magyar kultúra őrzője és szellemi központja. Rózsa Dáviddal, a könyvtár főigazgatójával a magyar kultúra napja alkalmából beszélgettem a könyv és a könyvtárak szerepéről, fontosságáról.

* Mivel maga a könyv egyetemes része a kultúrának, ezáltal természetesen a magyar kultúrának is. Fontos kérdés, hogy napjainkban a modern, felgyorsult, egyre virtuálisabb világban milyen szerepe is van a könyvnek.

— A könyv mint információ- és kultúrahordozó eszköz az emberi tudásnak és műveltségnek a legegyetemesebb szimbóluma. Bár más és más formában, de évezredek óta velünk van. Így jutottunk el az agyagtégláktól a digitalizált, avagy e-könyvekig. Nem véletlen, hogy manapság is azt tapasztaljuk, hogy a legmaradandóbbnak és az örökkévalóságnak szánt gondolatok mindig is könyvbe kívánkoztak. Ezért az olvasók számára is a könyv az értékes és maradandó gondolatok első számú forrása. Ragaszkodnak is hozzá, és ezt a számok is alátámasztják. A könyvpiac világszerte összességében több mint 90 milliárd dolláros piaci tér, mely az előrejelzések szerint a következő három esztendőben át fogja lépni a 100 milliárd dolláros határt is. Fontos megjegyezni, hogy ennek a piacnak a túlnyomó részét a hagyományos könyvek alkotják. Röviden fogalmazva a könyvipar és a könyvpiac köszöni szépen, jól van. Más kérdés, hogy mindezért nekünk, könyvtárosoknak nagyon sokat kell tennünk és dolgoznunk.

* Rátérve az Országos Széchényi Könyvtárra, mi az, amit mindenképp érdemes tudni az intézmény jelentősége és története kapcsán?

— Széchényi Ferenc alapító atyaként 1802-ben ajánlotta fel magángyűjteményét a nemzet hasznára. A történet mégis néhány száz évvel korábban indult, egészen pontosan a XV. század végén, amikor Mátyás király létrehozta a vatikáni könyvtár után a második legnagyobb fejedelmi könyvtárt, a Bibliotheca Corvinianát — melynek állománya szinte teljes egészében megsemmisült. A magyar betűvetők és olvasók számára pedig évszázados fájdalom volt, hogy ez a tudáskincs szétszóródott. Mindezért volt óriási jelentősége Széchényi Ferenc tettének. Hiszen amikor több ezer kötetes könyvtárát a nemzetnek ajánlotta, azzal az egykori Bibliotheca Corvinianát támasztotta fel. A nemzeti könyvtár fél évezredes eszmét őriz és visz tovább. Napjainkban is ugyanaz a feladatunk, azaz a világ bármelyik pontján megjelent magyar vonatkozású művet megörökíteni és megőrizni az utókor számára.

* Amikor igazgatóként átvette a nemzeti könyvtár vezetését, milyen tervekkel kezdett a munkához?

— Az elsődleges célom mindig is az volt, hogy a nemzeti könyvtárt nyitottabbá tegyük, azazhogy valóban mindenki könyvtára legyünk. Emellett az is fontos, hogy azt a kulturális örökséget, illetve felbecsülhetetlen kincset, amelyet őrzünk, a lehető legjobb minőségben tegyük elérhetővé a lehető legtöbb ember számára.

* Digitalizáció, digitálistartalom-szolgáltatás… — ezek manapság megkerülhetetlenek. Mégis miért annyira fontos, hogy minden digitális formában is elérhetővé váljon?

— A digitalizálás pontosan annak az elsődleges formája, hogy manapság még inkább eljuttassuk mindenkihez a könyveket. Az utóbbi években a legszűkebb európai élmezőnybe kerültünk. 2024-ben több mint 14 millió oldalt digitalizáltunk, és a jövőben is az a célunk, hogy ezeket a műveket továbbra is közzétegyük — a közkincseket természetesen elsősorban a mindenki által jól ismert Magyar Elektronikus Könyvtár felületén. A kevésbé ismert műveket pedig a MEK+ tavaly nyáron kifejlesztett alkalmazásunkon próbáljuk az olvasók elé tárni.

* A digitalizációhoz, de akár más területekhez is kapcsolódva adódik a kérdés: milyen fejlesztéseket, illetve újításokat terveznek a jövőre nézve?

— A legfontosabb terveink között szerepel az OSZK ingyenessé tétele, mely hamarosan megtörténik. Emellett az elmúlt hetven évben legalább két példányban megjelent kiadványok kölcsönözhetővé tétele is folyamatban van. Ez körülbelül 1 millió könyvet fog érinteni. Ahogyan az interjú elején is ecseteltem, a könyvekre mindig szükség lesz. De emellett nagyon fontosak azok a szakemberek is, akik egyrészt segítenek hozzájutni a minőségi információkhoz, másrészt pedig hozzáférni a minőségi, avagy magas kultúrához. A legújabb adatok egyértelműen azt mutatják, hogy megállt az olvasók elpártolása, illetve a könyvkölcsönzések csökkenése. Szóval visszatértek az emberek, tavaly például Magyarországon több mint 16 millió könyvet kölcsönöztek, ennek nagyjából az egytizedét az 5000 főnél kisebb településeken. Tehát azt látjuk, hogy a magyar könyvtári rendszer a különféle kihívásokra rendkívül kreatív módon reagál. Folyamatosan követi és alkalmazza azokat az olvasás-népszerűsítési módszereket, amelyek külföldön már hódítanak. A könyvtárak pedig fejlődnek, újulnak, és állandóan bővítik a tevékenységi körüket. Az elmúlt években rengeteg könyvtár-átalakítás és -felújítás történt országszerte.