Az irodalmi alkotásra akkor gondoltam ismét vissza, amikor Kőszegen az egykori katonai iskola, ma a Pannon Egyetem kőszegi kampuszának dísztermében rendezett koncertre igyekeztem. Egy vidám és egy szomorú emlék kötődik e hangversenyhez. Vidám, hiszen a régi kedves barátom, Sebestyén Ernő hegedűművész által vezetett Esterházy Trió lépett pódiumra azon az esten. Szomorú pedig azért, mert a koncertet a nemrégiben fiatalon elhunyt zenész, Mérei Tamás emlékének szentelték. Tamással a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarnál találkoztam, az általa vezetett együttesről többször is írtam. A hangverseny bevezetőjében megemlékeztek a neves zenészről.

Az Esterházy Trió előadását már máskor is élvezhettem. Sebestyén Ernő szakmai irányításával visszahozta az együtt zenélés élményét, mely egykor a polgári családok mindennapjait aranyozta be, mára viszont a rohanó világunkban kevésbé van reflektorfényben. E közös munkában Bognár Ferenc zongora- és Varga Tamás csellóművész vett még részt.

A díszterem színültig megtelt a határváros zenekedvelő polgáraival, a jeles eseményre sokan voltak kíváncsiak. Műsoron Beethoven Erdődy-trióját (op. 70) élvezhette a közönség. A darab a II. tétel alapján a Szellem ragadványnevet kapta, s a szerző a mecénásának, Erdődy Anna Maria grófnőnek ajánlotta.

Nekem mégis a második versenymű, Brahms Horn-triója (op. 40) tetszett: az együttes a csellóváltozatot osztotta meg a közönséggel. A német szerző különleges alkotása, a II. tétel melléktémája igazi gyöngyszem, a III. tétel pedig szintén egy ékszerdoboz, Brahms érzelmes, szinte költői dallamvilágának csodálatos példája. Az elérzékenyült közönséget Haydn Rondo all’Ongarese, más néven a Cigány rondó népszerű száma lelkesítette fel. A neves szerző minden bizonnyal cigányzenészektől leste el a darab témáját, magyarországi tartózkodása során.

A koncertnek — a művészek hangszereit tekintve — még két érdekessége volt. Az 1897-ben készült Bösendorfer zongora finom hangzása tökéletesen szolgálta a műsort. Sebestyén Ernő kezében pedig a cremonai mester, Guarneri del Gesù 1733-ban készült hegedűjének másolata szólalt meg, melynek eredetijét a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban őrzik, s egykoron a híres hegedűművész-zeneszerző Fritz Kreisler tulajdona volt. A remek hangszer Guminár Tamás hangszerkészítő-mester kezét dicséri.

A közönség lelkes tapssal honorálta a szép estét.