* Hogyan lesz valakiből wikipédista? Ön személy szerint miért döntött egykor úgy, hogy csatlakozik a szerkesztők népes táborához?

— Manapság szinte minden információt az internetről szerzünk, és ez lehet veszélyes is, de a Wikipédián kötelező megadni az adatok forrását, így bárki megbizonyosodhat róla, hogy az egy helyre összeszedett állítások vajon elfogadható forrásból származnak-e. Érdekes élmény felfedezni, hogy a szócikkek mögött hétköznapi emberek állnak, akik egymással összedolgozva vagy akár egyedül évekig építenek egy-egy témát. Ami engem illet, 2010-ben egy két vizsga között álló, a tanulásba belefásult egyetemista voltam, amikor egy elgépelésre bukkantam az egyik szócikkben. Úgy döntöttem, regisztrálok, és elkezdem gyűjteni az elírt szavakat, mivel ez egyébként kiskorom óta kedvelt hobbim. Egyszer általános iskolában azt a feladatot kaptam, hogy gyűjtsek a magazinokból, csokoládépapírokról, televíziós műsorújságból elgépelt szövegeket piros pontért, végül nekem volt a legtöbb. Az enciklopédiával kapcsolatban magam sem gondoltam volna, hogy ez több ezer szerkesztést fog eredményezni az évek során, de abban mindig is biztos voltam, hogy ha hibát látok valahol, megpróbálom jelezni a megfelelő helyen. A Wikipédián ezeket a hibákat én magam javíthattam, és ennek a lehetősége is nagyon csábító volt számomra.

* Több tízezer esetben szerkesztette a Wikipédiát. Melyek azok a témák, amelyek iránt mindig is a leginkább érdeklődött?

— Általában csak kisebb szerkesztéseket végzek az enciklopédiában, az az igazság, hogy mindig is irigyeltem azokat a szerkesztő társakat, akik hosszú hetekig, hónapokig kutatnak egy-egy témában, hogy egy komplett szócikket megírjanak elejétől a végéig. Erre sokszor képtelennek érzem magam, de mégis volt számos eset, amikor én magam írtam szócikket a már korábban meglévő szövegek javítgatása helyett. Amikor biológus egyetemista voltam, nagyon sokat foglalkoztam növényrendszertannal, az egyik kedvenc tantárgyam volt, és sok esetben próbáltam pluszanyagot gyűjteni a két féléves tantárgy vizsgáihoz a Wikipédiáról, de rendre abban a helyzetben találtam magam, hogy az angol nyelvű enciklopédia sokkal kiterjedtebb és pontosabb, mint a magyar. Ezenkívül rájafajokról, Formula—1-világbajnokságokról és magyar sörfőzdékről írtam szócikkeket. Bár ezek a témák meglehetősen szerteágazónak tűnhetnek, de széles érdeklődési köröm van, melybe beletartozik a kraft sörös világ, a motorsport és a tengeri állatok szeretete is.

* Mely cikkekre, illetve írásokra a legbüszkébb? Melyek voltak a legfontosabbak, és mennyi időt, kutatómunkát vett igénybe az elkészítésük?

— Két olyan szócikk van, amely sok időmet vitte el, de nem a hosszuk miatt, hanem a megírásukkor rendelkezésre álló kevés információ miatt. Az egyik a Razdan—3, egy haditechnikai célokra kifejlesztett tranzisztoros számítógép 1967-ből, és csak egyetlen ép példánya maradt, ez jelenleg Szegeden, a Szent-Györgyi Albert Agórában található. Itt, az agórában levő Informatikatörténeti Kiállításon kerültem én is kapcsolatba a számítógéppel, teljesen lenyűgözött. A biológuskodáson kívül ugyanis az informatika is érdekelt — miután az egyetemet diploma nélkül otthagytam, elvégeztem egy kétéves, esti szakközépiskolai képzést munka mellett, ez egy emelt szintű OKJ-végzettséget adott, így lettem infokommunikációs hálózatépítő és -üzemeltető, ennek kapcsán kellett egy háromhetes gyakorlatot elvégeznem, és nagyon örülök, hogy az agórában tehettem meg. Ekkor határoztam el, hogy megírom a Razdan—3 szócikket. A másik cikk pedig, melyre büszke vagyok, a Formula—1-szuperlicenc, ahol az angol, spanyol és német Wikipédia szócikkeit fordítottam le magyarra, de ebben az esetben jócskán voltak angol nyelvű források is, mégis rövid maradt. Mindenesetre napokig fogalmazgattam, mindig egy-egy értékes adathoz hozzájutva. Belátom, ezek másoknak nem feltétlenül annyira érdekesek, mint nekem, de szerencsére az igazán fontos témákról már szép gyűjteményünk van az enciklopédiában.

* Feltételezem, hogy nemcsak szócikkekkel, hanem fordítással is foglalkozott, illetve foglalkozik. Annál is inkább, mivel jelenleg az Egyesült Államokban él.

— Fordítással leginkább a Wikipédián kívüli életemben foglalkozom, 2024-ben csatlakoztam a Baldur’s Gate 3 nevű játék fordítói csapatához, ahol angol nyelvről fordítjuk magyarra a játékban előforduló elképesztő mennyiségű tartalmat, de ez a közösség jóval kisebb, mint a magyar enciklopédiáé, és nagyon sokban el is tér a közösségi munka. Az egyetlen közös pont, hogy ezt is hobbiként végezzük, bármiféle ellenszolgáltatás nélkül, pusztán kedvtelésből.

* Milyen kapcsolat van a Wikipédia szerkesztői közösségei között? Sok embert ismert meg, illetve sok, a világ különféle pontjain élő emberrel működött együtt?

— A szerkesztői közösség meglehetősen sokszínű, a tizenkét évestől a nyolcvanévesig mindenféle korosztály képviselteti magát a szerkesztőségben, de csak töredékükkel találkoztam személyesen, dacára annak, hogy sok a személyes találkozó, és még tábor is van. Nemzetközi rendezvényeken is jelen vagyunk, bár általában a közösségből erre más szokott jelentkezni, nem én — valahogy eddig mindig úgy alakult, hogy a munkám vagy az utazásaim során ezeket nem tudtam volna jól időzíteni. De segítettem több belföldi rendezvényen, például egy alkalommal a szegedi Tanulmányi és Információs Központban vezényeltem le többedmagammal egy teljes napos szócikkíró versenyt, ahol remek cikkek láttak napvilágot. Időről időre felmerülnek kérdések vagy témák, melyek átívelhetnek országokon, és ilyenkor erős közreműködés jön létre több nemzet wikis közössége között. Egyszer például én magam is jelen voltam egy szerb—magyar táborban, ahol a rendelkezésre álló idő felét Szerbiában, másik felét Magyarországon töltöttük, egy kicsit jobban megismerve egymás kultúráját, nyelvét, ételeit és természetesen szerkesztési szokásait. A táborokban és a rendezvényeken általában gyakori a fotótúrák szervezése, hogy fel tudjuk tölteni a képadatbázist, a WikimediaCommonst, ahol a legtöbb feltöltött kép a CC-BY licenc alá tartozik, de ezt a feltöltő határozza meg. A magyar szerkesztőség nem homogén ugyan, de én mindig abban bízom, hogy a közös cél, az enciklopédia bővítése, javítása közelebb hoz bennünket az esetleges nézeteltérések során is, hiszen ugyanazért dolgozunk mindannyian. Ebben segít a Wikimédia Magyarország Egyesület munkája is. Éves szinten sok olyan programot szervezünk, ahol szerkesztők találkozhatnak, és bár az egyesületi tagok halmaza és a szerkesztőség nem feltétlenül fedik át egymást (nem kell szerkesztőnek lenni a tagsághoz), nagyon értékes gondolatok látnak napvilágot a közgyűléseken. Ezenkívül cikkíró maratonok, fotópályázatok, szócikk-karbantartó versenyek tartják mozgásban évről évre a közösséget.

* Ön szerint hogyan fejlődhet a világháló globális enciklopédiája, vagy hogyan lehetne még inkább fejleszteni? Egyszerűbben fogalmazva, milyen jövő vár rá?

— Elsősorban abban látom a fejlődési lehetőséget, hogy utat engedünk a tapasztalatlan szerkesztőknek is, akik még nem ismerik ki magukat teljesen a szerkesztési irányelvek között, de a lelkesedésük még friss, és ezt ki kellene használnunk. Mi, akik legalább egy évtizede szerkesztünk, sokszor már más szemmel tekintünk erre a folyamatra, fontos lenne beengedni az újak üdítően lelkes szemléletét.