Az eleméri Szent Ágoston-templom, amelyet 1845 és 1847 között építtetett Kiss Ernő honvédtábornok, manapság évente már csak egyszer népesedik be: október 6-án. Az aradi vértanúk emléknapján itt tartják meg a bánáti központi ünnepséget, és Kiss Ernő sírhelyénél leróják kegyeletüket az emlékező közösség tagjai.
A gyászmisét msgr. dr. Német László nagybecskereki megyés püspök celebrálta paptestvérei segédletével. Ezt követően a szervezőbizottság nevében a templom homlokzatán levő emléktáblánál a nagybecskereki Petőfi MME képviselői koszorúztak, majd a templom előtti téren elsőként Harasztia László, Magyarország belgrádi nagykövetségének tanácsosa mondott ünnepi beszédet.
— Az aradi vértanúk kivégzésének emléke mély nyomokat hagyott nemzetünk emlékezetében, mártírhaláluk jelképpé vált — mondta. — Az aradi tizenhármak eltávolíthatatlanok a magyar nemzet emlékezetéből. A tizenhármak áldozata tehát nem volt hiábavaló, erkölcsi példájuk a történelem tanúsága szerint azt üzeni az azt követő nemzedékek magyarjainak, hogy a gyász előbb-utóbb az élet felé fordul, a Magyarország boldogulásába vetett hit, győzedelmeskedik.
Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében feltette a kérdést: hol vagyunk mi, utódok az aradi vértanúk helytállásától?!
— Hiszek abban, hogy igenis maradt még bennünk valami a magyar kurázsiból. Hiszek abban, hogy ha szembehelyezkedünk a közönnyel, ha összefogunk, és cselekvő magyarokká válunk, akkor a szülőföldünkön is csodákra vagyunk képesek. Hogy élhető, tartalmas életet tudunk élni az ezeréves szülőföldünkön — mondta.
Az ünnepséget első alkalommal tisztelte meg az önkormányzat részéről a nagybecskereki polgármester, Ivan Bošnjak. Részt vett a gyászmisén, majd üdvözölte az egybegyűlteket, és lerótta kegyeletét az aradi vértanúk emléke előtt. A megemlékezés koszorúzással zárult. Kiss Ernő családi sírboltján, ahol a tábornok földi maradványa nyugszik, elhelyezték a kegyelet virágait.