Az Európai Parlamentben a karácsonyi szünetet megelőző utolsó munkanapon megalakult az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportja. A munkacsoport öt parlamenti frakció támogatását élvezi, és a következő öt évben a nemzeti kisebbségek, regionális nyelvek és más nemzeti közösségek érdekképviseletét tűzte zászlajára. A munkacsoport egyik elnöke az erdélyi származású Gál Kinga Fideszes néppárti politikust lett. A másik elnök a finnországi svédek képviseletében politizáló liberális Carl Haglund.
Az elnökség, avagy az elnökök személye egyébként az EU parlamenti frakciók közötti kompromisszum eredménye. A munkacsoport vezetőségét a parlamenti ciklus feléig egy néppárti-liberális elnökség, majd a második felében pedig egy szocialista és zöld-szabad szövetség páros irányítja majd. A másik három munkacsoportban részt vevő frakció (tehát a zöld--szabad szövetség koalíció, a szociáldemokrata és a konzervatív párt) pedig egy-egy alelnöki székkel biztosítja a munkában való demokratikus részvételt.
De mi is valójában a célja vagy feladata a kisebbségi munkacsoportnak?
A többi között az, hogy az Európai Parlamentben megjelenítse a történelmi nemzeti kisebbségek, a regionális nyelvek és más nemzeti közösségek érdekeit, és hogy arra ösztönözze a döntéshozókat, hogy az említett közösségek aktuális problémaival foglalkozzanak. A csaknem 40 főt számláló tagság soraiban többek között finnországi svéd, németországi lengyel, lettországi orosz, erdélyi és felvidéki magyar, katalán, baszk, korzikai, dél-tiroli, szlovén, magyar, német, lengyel, svéd és francia képviselők sorakoznak.
A munkacsoport legfőképpen a különböző kisebbségvédelemmel foglalkozó szervezetek, kutatóintézetek, nemzetközi szervezetek, kisebbségi szervezetek és civil szervezetek összekapcsolását vagy koordinációját segítheti elő.
A kisebbségi testület gyökerei egyébként a nyolcvanas évekre nyúlnak vissza, amikor még csak a kisebbségi nyelvek védelmére koncentrált a formáció. Az elmúlt öt évben a szocialista EP-képviselő, Tabajdi Csaba vezette csoportot.