home 2024. május 26., Fülöp napja
Online előfizetés
Kisebbségi autonómialeépítés
Varga László parlamenti képviselő
2015.07.13.
LXX. évf. 27. szám

(Az Oktatás és nevelés alapjairól szóló törvény módosításáról szóló törvény közvitájának margójára)

A szerbiai nemzeti közösségek autonómiája a kultúra, az oktatás, az anyanyelvű tájékoztatás és a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának a területét öleli fel. A nemzeti tanácsi hatáskörök számát és a hatáskörökkel járó közhatalmi jogosítványok súlyát tekintve az oktatás képezi a kisebbségi autonómia legfontosabb alrendszerét. A közoktatáson belül az intézményirányításba való kisebbségi önkormányzati beleszólás a nemzeti tanácsok legerősebb érdekérvényesítési lehetősége. Nem véletlen, hogy a nemzeti tanácsok oktatási intézményirányítási hatásköreinek gyakorlásával szemben a legerőteljesebb az ellenállás a többségi társadalom politikai pártjai részéről. Köztudott, hogy intézményirányítási jogköreinek a 2010-2014. között működő Magyar Nemzeti Tanács közigazgatási perek sorozata útján volt kénytelen érvényt szerezni.

2015. június 20-a és július 10-e között zajlott le az Oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény módosításáról szóló törvény tervezetének (a továbbiakban: az Oktatási kerettörvény módosításának tervezete) a nyilvános közvitája. A kisebbségi oktatási autonómia megőrzésére vonatkozó alulírott megjegyzéseimet és javaslataimat a hivatalos közvita keretében, 2015. július 10-én eljuttattam az Oktatási kerettörvény módosítását előkészítő munkacsoportnak.

  1. A törvénytervezet 5. szakasza - az oktatás nyelve

A hatályos Oktatási kerettörvény a kisebbségi nyelveken folyó oktatást egyenrangúként ismeri el a szerb tannyelvű oktatással. Másrészről, a kisebbségi nyelveken folyó oktatás esetében a kétnyelvű oktatást kivételként határozza meg.

Az új törvényi megoldás, egyrészről, deklarálná a szerb tannyelvű oktatás elsőbbségét a kisebbségi tannyelvű oktatással szemben, másrészről kiegyenlítené a valamennyi tantárgyra kiterjedő kisebbségi tannyelvű oktatást a kétnyelvű oktatással.

A törvénytervezet 5. szakasza kétségkívül súlyos visszalépést tartalmaz. Nem elsősorban gyakorlati, sokkal inkább jogelméleti - politikai szempontból. Ezt a jogelméleti - politikai vitát 2009. augusztus 31-e előtt, azaz a hatályos törvény elfogadását megelőzően egyszer már lefolytattuk az Oktatási Minisztériummal. Akkor sikerült egy VMSZ-es törvénymódosítási indítvány útján a jelenleg hatályos megoldást elfogadtatni a parlamentben.

2009-ben is tudtuk és ma is tudjuk, hogy – a gyakorlatban – az oktatási intézményekben addig lesz magyar nyelvű oktatás, ameddig lesznek a magyar tannyelvű osztályokba járó gyerekek és magyar nyelven oktatni tudó tanárok.

  1. Az Oktatási kerettörvény módosításáról szóló törvénytervezet 34. és 37. szakasza – az intézményirányítás kérdései
  1. A törvénytervezet 34. szakasza 9-ről 7-re csökkentené az iskolaszéki tagok számát minden oktatási és nevelési intézményben. Ennek következményeként, a többségében magyar tannyelvű közoktatási intézményekben a jövőben három helyett kettő iskolaszéki tag képviselné az MNT-t. Az iskolaszéki arányok megváltozása miatt a többségében magyar tannyelvű intézményekben (is) egyértelműen szűkülne az MNT érdekérvényesítési súlya.
  2. A törvénytervezet 37. szakasza alapján megváltozna az iskolaigazgatók megválasztásának az eljárása is. Az új szabályozás szerint az iskolaszék helyett – gyakorlatilag – a tantestület döntene az igazgató személyéről. A törvénytervezet értelmében ugyanis a formális döntést az igazgató személyéről továbbra is az iskolaszék hozná meg, de az iskolaszék tagjai csak azon igazgatójelöltek közül választhatnának, akik az iskolaszéki ülés előtt megtartott tantestületi szavazáson elnyerték a tantestület több, mint a felének a támogatását. Így a többségében magyar tannyelvű iskolákban az MNT-t képviselő iskolaszéki tagok befolyása az iskolaigazgatók megválasztása során a minimálisra csökkenne.
  3. Az Oktatási kerettörvény módosításának legkirívóbban autonómiaellenes rendelkezése a kisebbségek számára kiemelt jelentőségű oktatási intézmények státusának a megszüntetése.

A kiemelt oktatási intézmények státusát azzal a céllal hozta létre 2009-ban a törvényalkotó, hogy igazgatási jogköröket ruházhasson át a nemzeti tanácsokra azon oktatási intézmények esetében is, ahol az osztályok többségében szerb tannyelvű oktatás folyik, de valamely kisebbségi közösség számára kiemelt jelentőséggel bírnak.

A törvénytervezet 34. szakasza a kiemelt jelentőségű oktatási intézmények fogalmának eltörlésével, megszüntetné a nemzeti közösségek egyik olyan szerzett jogát, amelyet a nemzeti tanácsok az elmúlt 4 évben folyamatosan gyakoroltak.

Az Oktatási kerettörvény 2009 augusztusában elfogadott eredeti változata sem tartalmazta a nemzeti közösségek számára kiemelt jelentőségű intézmények fogalmát. A Kerettörvény elfogadását követően két éven keresztül folytattunk politikai és törvényalkotási küzdelmet azért, hogy a kiemelt jelentőségű oktatási intézmények státusát elismerje az Oktatási kerettörvény. Erőfeszítéseink a Kerettörvény 2011. július 14-ei módosításával vezettek sikerre.

Az új törvénytervezet elfogadásával úgy kerülne eltörlésre a nemzeti tanácsok egyik legfontosabb jogosítványa az oktatás területén, hogy a Nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányossági felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság nem fogalmazott meg ilyen elvárást a törvényalkotó irányába. A 2014. január 16-ai alkotmánybírósági határozat azt kifogásolta, hogy sem a Nemzeti tanácsokról szóló törvény, sem az Oktatási kerettörvény nem tartalmazta a kiemelt jelentőségű oktatási intézménnyé való nyilvánítás kritériumrendszerét. Az Oktatási kerettörvény tervezete pedig, ahelyett, hogy meghatározná az Alkotmánybíróság által hiányolt kritériumrendszert, végérvényesen törölné a jogrendszerből a nemzeti közösségek számára kiemelt jelentőséggel bíró oktatási intézményeket.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a többségében nem magyar tannyelvű, de a magyar közösség számára kiemelt jelentőséggel bíró oktatási intézmények esetében nem lenne az MNT-nek képviselője az iskolaszékekben. Így ezen intézmények esetében nem tudna az MNT befolyást gyakorolni az iskolaszékeken keresztül az iskolák működésére. És az iskolaigazgatók megválasztására sem.

A fentiek alapján, teljességgel érthetetlen az a közöny, amellyel a közvitához, és azon keresztül az elmúlt évek autonómiaépítési eredményeihez a Magyar Nemzeti Tanács és a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság (a továbbiakban: Oktatási és Nemzeti Közösségi Titkárság) viszonyult.

A Magyar Nemzeti Tanács vezetői a törvénytervezet egyetlen autonómiaellenes rendelkezésével szemben sem nyilatkoztak meg nyilvánosan. Felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy az MNT szó nélkül hagyja a kisebbségi önkormányzatiság kínkeservesen elért eredményeinek a csorbítását és ezáltal önnönmagának a leépítését.

A törvénytervezet kisebbségi vonatkozású rendelkezéseivel kapcsolatban az Oktatási és Nemzeti Közösségi Titkárság részéről eddig egyetlen nyilvános megjegyzés látott napvilágot, a törvénytervezet 5. szakaszával, azaz az oktatási nyelvvel összefüggésben. Az Oktatási és Nemzeti Közösségi Titkárság kétségbe vonta továbbá az új igazgatóválasztási eljárást is, de nem kisebbségi jogérvényesítési szemszögből. A közoktatás területén működő kisebbségi autonómia durva leépítése ellen nem emelt szót nyilvánosan a Tartományi Oktatási és Nemzeti Közösségi Titkárság.

2015. július 13-án

Varga László parlamenti képviselő

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..