Úgy képzelem, hogy te is nap mint nap megéled, mennyire könnyű rábeszélni, illetve mennyire körülményes és küzdelmes ma meggyőzni embereket — legyenek azok a munkatársaid vagy a mentoráltjaid, a tanítványaid vagy éppen a gyerekeid. Ebben szeretne ez a könyv segíteni — a meggyőzésben, a mögötte lévő tudatos munkában. Nem a történettípusok és a történetmesélési technikák sablonját követi, hanem téged — a mesélőt — helyez a történetmesélés középpontjába. Olyan utat rajzol ki számodra, amelynek megtétele közben nemcsak a mesélésről tanulsz sokat, hanem magadról is.

A csókai MOK felvételei  

A szerző szakterülete a történetmesélés a magával ragadó kommunikációban, a meggyőzés természete és technikái, a modern retorika. Az elmúlt tizenöt évben több száz felső- és középvezető, értékesítő, valamint egyetemista és gimnazista retorikai fejlesztésében vett részt. Az Imagine Cup innovációs világverseny mindenkori magyar döntőseinek beszédtrénere, a budapesti I. Számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet munkatársainak storytelling-felkészítője. Ismeretterjesztő és tudományos cikkek szerzője, mintabeszédes sorozatok társszerzője — hangzott el Csókán a rendezvény vendégének bemutatása során.

— Munkáját az a hit hatja át, hogy bármennyire kimerítő napjaink történetdömpingje, bármekkora is a túlközlés, a személyes történeteknek van egy kikezdhetetlen titkuk: nincs belőlük másodpéldány. Érdemes tehát élni az erejükkel — fogalmazott Szőregi Márta könyvtáros.

— Egy figyelmi válságban élünk — hangsúlyozta Györffy Kinga. — Tapasztalhatjátok a mindennapokban, hogy figyelmetlenek vagyunk. Az aktív figyelem az a magas szintű, fókuszált figyelem, amely részemről nem igényel erőfeszítést. Szerintetek ma, élő kommunikációs helyzetben, percekben mérve, mennyi az aktív figyelmi teljesítmény? — vonta be a közönséget a beszélgetésbe. — Egy átlagos magyar egyetemistáról beszélünk, a műszaki egyetemen van egy kutatási programunk, melyet én vezetek, és három hónapja jöttek ki a legfrissebb kutatási eredmények. 2-3 perc, 1 perc, 15 perc — hangzottak a tippek. A ’80-as években az aktív figyelmi teljesítmény időtartama 30 perc volt. A ’90-es évekre 18 percre csökkent. A mai tudásunk szerint pedig 45 másodperc! — szólt a döbbenetes válasz. — Ez annyit tesz, hogy aki motivált, a 45 másodperc után már erőfeszítést tesz azért, hogy figyelni tudjon. Ugyanez a teljesítmény online körülbelül 20-25 másodperc. Lenyűgöző eszköz a történet és a történetmesélés, mert egy időben képes arra, hogy a figyelmet felkeltse és fókuszálja, közben pedig a másik személynek a bizalmát megnyerje. Ez ma már tudományos tényekkel alátámasztott valóság. Vannak olyan mágnesesrezonancia-vizsgálatok, amelyek azt bizonyítják, hogy egy jó történet szinkronba hozza az én agyhullámaimat és a te agyhullámaidat. Tükörneuronok felelősek a szervezetben azért, hogy egy jó történet mit fog előidézni a másik emberben. Egy másik jó történetet — mutatott rá, majd a tipikus kamasz-szülő kommunikációt hozta fel példaként. — Köztudomású, hogy ha a kamasztól megkérdezzük, mit történt az iskolában, azt fogja válaszolni, hogy semmi, ám ha saját napunkról kezdünk el történeteket mesélni neki, a tinédzser a saját történeteivel fog válaszolni.

Az est folyamán a közönség megtapasztalhatta, milyen az, amikor egy könyvbemutatón a hallgatóságot is aktívan és folyamatosan bevonják a beszélgetésbe, a könyvből részleteket felolvasva pedig kiderült, miért is olyan jó eszköz a történetmesélésben a késleltetés, vagy például miért fontos a jó, pontos artikuláció.

Györffy Kinga nem először jár Vajdaságban, 2019-ben a VIFÓ hívta meg a Vajdasági Szabadegyetemre, s az egyik szervező, Beretka Csaba édesanyja, Csábi Éva ott ismerkedett meg az erdélyi származású, Magyarországon élő előadóval. Most a könyvbemutatók szervezőjeként, moderátoraként tért vissza a majdnem negyvenéves újságírói múlttal a háta mögött, miközben tizenhárom éve közgazdászként az Óbecsei Közigazgatási Hivatal pénzügyi osztályán dolgozik.

— Az amfiteátrumot fiatalok töltötték meg, akik a nyári szünidőben pihenés helyett a tudásbővítést választották. Megjelent az előadó, aki szinte alig látszott a hatalmas térben, de már az első percben lenyűgözte a közönséget — idézte fel első találkozásukat a rendezvényen. — A másfél óra elrepült, a vastaps nem akart szűnni, majd a fiatalok kérdésekkel ostromolták, és nem győztek hálálkodni. A rangidős „hallgató” is oda bátorkodott, kezet nyújtott, megköszönte az előadást, elmondta, hogy minden percét feszülten figyelte és magába zárta. A bemutatkozás utáni ötödik percben már mindkét fél számára világossá vált, ez egy nagy találkozás! Úgy váltunk el, hogy a következő évben barátként találkozunk, ám a jól ismert járvány közbeszólt. A modern kommunikációs eszközök révén jelen vagyunk egymás életében, mégis a meglepetés erejével hatott rám, amikor tavaly szeptemberben a postai címemet kérte, mert a másnap megjelenő könyvét szeretné elküldeni… Mindjárt egy meghívót is kaptam a könyv ősbemutatójára. Már szőttem a tervet, hogyan is tudnék eljutni, amikor egy másik ötletem támadt. Ne sajátítsam ki magamnak az élményt, meghívom Kingát! Legyen a szülővárosomban, a lakhelyemen, Óbecsén is könyvbemutató, egy élményszerű beszélgetés, mely kiragad bennünket a megszokott életünkből. A felkérésre igent mondott, és tavaly decemberben az Óbecsei Népkönyvtárban, telt ház előtt, egy nagy sikerű bemutatóval varázsolta el a közönséget. Március elején az egyik barátnőm letargiában, kedvetlenül, napok óta betegen feküdt, amikor megkérdeztem tőle, hogy olvasta-e a karácsonyra ajándékba kapott, névre szólóan dedikált könyvet. Őt ismerve, meglepett a válasza, hogy képzeld, még nem. Éppen akkortájt hallgattam egy podcastot, és Kinga beszélgetőtársa azt mondta: Kinga, téged fel kellene írni receptre mindenkinek. Gondoltam, hát felírom én is receptre Kingát! A betegeskedő barátnőmnek elküldtem az óbecsei könyvbemutató rádiós riportját, hátha sikerül vele felvidítanom. Másnap jött az üzenet. Meghallgattam félig, és abbahagytam. Rájöttem, élőben jobb lenne. Kingát el kell hívni Zentára és Csókára is. Eljöttünk. Galusz Gabriella ötlete alapján Zentára és Csókára is elhívtuk Györffy Kingát, hogy árulja el nekünk, miben rejlik a történetek és a történetmesélés hatása, illetve varázsa — hangzott el Csábi Éva története. — Kinga mindig, mindenkor, mindenhol tud nekem újat mondani. Lebilincsel az előadásmódja és a tudása. Olyan kapaszkodókat ad, amelyeket a magánéletemben, a családom körében, a munkahelyemen, bárhol tudok alkalmazni. Megkönnyíti, megszépíti a mindennapjaimat.

A csókai könyvbemutatót Galusz Áron versmondó fellépése tette teljessé. A zentai származású fiatal a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulója, a szervező Csábi Éva említett barátnőjének, Galusz Gabriellának a fia, aki a közönséget a Szabadulás a sztorifóbiából című könyvben megjelent történetek felolvasása mellett saját versének előadásával is ámulatba ejtette.