Heti Jegyzet
Kezdődhetnek a játékok!
Bevallom őszintén, elég borúlátó voltam, amikor 2009. október 2-án a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) a 121. ülésszakán Koppenhágában a 2016. évi nyári olimpia házigazdájaként Rio de Janeirót jelölte ki.
A dél-amerikai ország elsősorban ötszörös világbajnok labdarúgó-válogatottja, a Copacabana vagy a ’80-as években nagy népszerűségnek örvendő szappanoperában szereplő rabszolgalány, Isaura kapcsán jutott eszünkbe, de a híradásokban időnként képet kaptunk az ország nagy részén uralkodó mélyszegénységről, a korrupcióról, a közbiztonság helyett az életveszélyes közbizonytalanságról.
A helyszín véglegesítését hatalmas eufóriával és nem kis büszkeséggel vették tudomásul a brazilok, hiszen Dél-Amerika korábban még sosem rendezhetett olimpiát. Az előkészületek alatt azonban egyre aggasztóbb hírek érkeztek: súlyos belpolitikai válság, recesszió, társadalmi elégedetlenség, lemondások, áramszünetek, az építkezéseken történt halálesetek borzolták a kedélyeket, majd mindehhez nemrégiben megjelent a zikavírus, mely miatt néhány sportoló jelezte, nem vesz részt a játékokon. A rengeteg nehézség és baljós előjel ellenére két nap múlva, péntekről szombatra virradóra, hajnali 1 órakor megkezdődnek a XXXI. nyári olimpiai játékok küzdelmei, melyekre 206 ország küldte el sportolóit.
Megszokhattuk, hogy a világ legnagyobb sporteseményéről időnként néhány ország távol marad. Az idén az orosz csapat felett lógott Damoklész kardja, és bizony egyesekre kíméletlenül le is csapott. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ugyanis a 2014. évi szocsi téli olimpiáról készített jelentés alapján államilag irányított doppingolással vádolta meg Oroszországot, és kilátásba helyezte a teljes orosz küldöttség kizárását a játékokról. Végül a NOB végrehajtó bizottsága nem a teljes orosz csapatot, hanem 67 sportolót zárt ki, a többieknek pedig sportáguk nemzeti szövetségétől kellett egyéni engedélyt kérniük a riói induláshoz.
Szerbiát a londoni játékokhoz képest tizenkettővel kevesebb sportoló képviseli az olimpián, és a vajdasági magyar versenyzők száma is kisebb, hiszen négy éve nyolcan, az idei játékokon pedig hárman (Nemes Viktor, Frísz Krisztián, Szilágyi Csaba) küzdenek az érmekért. Magyarország maradt a négy évvel ezelőtti szinten, hiszen Londonban 157-en, most viszont 160-an lépnek küzdőtérre piros-fehér-zöld színekben.
Mi, szurkolók abban bízunk, hogy emlékezetes, sportszerű viadalokat, botránymentes és biztonságos játékokat láthatunk, és az elkövetkező két hétben — a labdarúgó-Eb-hez hasonlóan — a magyar nemzet egységesen sorakozik fel olimpikonjaink mögé.
A helyszín véglegesítését hatalmas eufóriával és nem kis büszkeséggel vették tudomásul a brazilok, hiszen Dél-Amerika korábban még sosem rendezhetett olimpiát. Az előkészületek alatt azonban egyre aggasztóbb hírek érkeztek: súlyos belpolitikai válság, recesszió, társadalmi elégedetlenség, lemondások, áramszünetek, az építkezéseken történt halálesetek borzolták a kedélyeket, majd mindehhez nemrégiben megjelent a zikavírus, mely miatt néhány sportoló jelezte, nem vesz részt a játékokon. A rengeteg nehézség és baljós előjel ellenére két nap múlva, péntekről szombatra virradóra, hajnali 1 órakor megkezdődnek a XXXI. nyári olimpiai játékok küzdelmei, melyekre 206 ország küldte el sportolóit.
Megszokhattuk, hogy a világ legnagyobb sporteseményéről időnként néhány ország távol marad. Az idén az orosz csapat felett lógott Damoklész kardja, és bizony egyesekre kíméletlenül le is csapott. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ugyanis a 2014. évi szocsi téli olimpiáról készített jelentés alapján államilag irányított doppingolással vádolta meg Oroszországot, és kilátásba helyezte a teljes orosz küldöttség kizárását a játékokról. Végül a NOB végrehajtó bizottsága nem a teljes orosz csapatot, hanem 67 sportolót zárt ki, a többieknek pedig sportáguk nemzeti szövetségétől kellett egyéni engedélyt kérniük a riói induláshoz.
Szerbiát a londoni játékokhoz képest tizenkettővel kevesebb sportoló képviseli az olimpián, és a vajdasági magyar versenyzők száma is kisebb, hiszen négy éve nyolcan, az idei játékokon pedig hárman (Nemes Viktor, Frísz Krisztián, Szilágyi Csaba) küzdenek az érmekért. Magyarország maradt a négy évvel ezelőtti szinten, hiszen Londonban 157-en, most viszont 160-an lépnek küzdőtérre piros-fehér-zöld színekben.
Mi, szurkolók abban bízunk, hogy emlékezetes, sportszerű viadalokat, botránymentes és biztonságos játékokat láthatunk, és az elkövetkező két hétben — a labdarúgó-Eb-hez hasonlóan — a magyar nemzet egységesen sorakozik fel olimpikonjaink mögé.
Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor
Hozzászólások
Hozzászólások
0
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
