Ez volt az első feljegyzés, mely arra utal, hogy a magyar színjátszás mindig is fontos volt Szabadka életében. A színház azóta is meghatározó a város kulturális életében. Az idén pedig több ehhez köthető jubileum is összefonódik.

Kétszáz év során, kisebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de töretlenül folyt a színjátszás Szabadkán. Ezzel színházi hagyományt teremtettek nemcsak a városban, hanem Vajdaságban is, s ez a hagyomány azóta is él a hivatásos és a nem hivatásos társulatok révén. A jubileum jegyében a szabadkai Népszínház Magyar Társulata konferenciát szervezett a Jadran Színpadon. A tanácskozás házigazdája Gyarmati Kata művészeti vezető volt, aki az idei év jelentőségét hangsúlyozta. Mint mondta, megvalósul a színházi mesterhármas, hiszen az idén ünnepeltük a szabadkai Népszínház hetvenedik születésnapját, ezúttal a szabadkai színjátszás kétszázadik évfordulója van soron, az évadzárón pedig megünneplik Shakespeare halálának 400 éves jubileumát is.

A tanácskozáson a szabadkai, a vajdasági és az egyetemes magyar színházhoz kapcsolódó témákban szólaltak fel. Előadást tartott dr. Sirató Ildikó, a budapesti Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának igazgatója. Turnai Tímea, a budapesti Színházi Intézet szakmunkatársa Petrik Pál képzőművész látványtervezői munkásságát méltatta, aki az idén volna százéves. Dr. Gerold László egyetemi tanár, kritikus és színháztörténész pedig a város és a színház viszonyáról, a színház és a közönség egymásra találásáról szólt.

Káich Katalin A színész és a színjáték dicsérete című könyve az Életjel Kiadó gondozásában jelent meg. Zoran Maksimović, a Vajdasági Színházmúzeum igazgatója a könyvbemutatón elmondta, rendkívül fontos kötetről van szó, melyre nagyon büszkék lehetünk. Káich Katalin kiemelte, a kiadványnak eredetileg a Népszínház 70 éves jubileumára kellett volna elkészülnie, erre azonban forráshiány miatt nem volt lehetőség. Az Életjel Kiadó sietett a segítségükre a felajánlással, hogy vállalja a könyv megjelentetését. Dévavári Beszédes Valéria rámutatott, a kiadónak több évtizedes közös múltja van a színészekkel, hiszen az élőújságokon gyakran kérte fel őket egy-egy vers, próza elmondására. Az Életjel-miniatűrok sorozat keretében pedig több önéletrajz is megjelent. A színházzal való viszony így, mondhatni, kötelezte is a kiadót, hogy vállalja a kiadvány gondozását. Arról nem is beszélve, hogy ennek a könyvnek most, erre az alkalomra kellett megjelennie. A kötet a művelődési életünk krónikája. Káich Katalin szerint a színház a csodateremtés színhelye, ez a könyv pedig a színészekről és a színházi előadásokról szól. Kiemelte a színházi kritikusok jelentőségét, akik évtizedeken át tanácsaikkal segítették a színészek munkáját.

A konferencia végén levetítették a száz éve született Pataki Lászlóról szóló portréfilmet, melyet Vicsek Károly rendezett. A délelőtti programban színészek is közreműködtek: Jónás Gabriella, Mészáros Gábor, Vicei Natália, valamint Csernik Árpád.

A jubileumi műsor este folytatódott, a szabadkai társulat Goethe Clavigo című drámáját mutatta be. A hagyomány szerint ugyanis ezzel a drámával honosította meg Láng Ádám János társulata a színjátszást Szabadkán. A romantikus tragikomédiát Hernyák György rendezte. A közreműködő művészek pedig: Hajdú Tamás, Pálfi Ervin, Szőke Attila, Ralbovszki Csaba, Mezei Zoltán, Pesitz Mónika, G. Erdélyi Hermina, valamint Baráth Attila. Az olvasószínházi élményt jelmezekkel, sminkkel és fénytechnikával tették látványosabbá.

A jubileumi ünnepséget a Magyar Nemzeti Tanács, Szabadka Város Önkormányzata, valamint a Tartományi Művelődési és Tömegtájékoztatási Titkárság támogatta.