Az ötlet dr. Benyik György atyától, a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia igazgatójától és kuratóriumi elnökétől, valamint a Szeged—Tarjánvárosi Szent Gellért Plébánia plébánosától ered. A program célja, hogy rögzítsék az egész Újszövetség szövegét, a felvétel földrajzi helyéhez közeli dialektusban. A munka határon innen és túl is folyt, Szabadkán a Szabadkai Magyar Rádió stúdiójában, a helybeliek mellett doroszlói, óbecsei, bajmoki, gombosi, ludasi, törökkanizsai, zentai, palicsi, verbászi és újvidéki felolvasókkal, Szabó-Hangya Teréz koordinálásában.

A Benyik atya által elképzelt tervek alapján egy személy legfeljebb három percet olvasott fel a szövegből, és a végén bemondta a nevét meg a származási helyét, hogy a hallgató beazonosíthassa a táj nyelvét.

A szabadkai felolvasóktól megtudtuk, Benyik atya külön kérte, hogy „a felolvasás tónusa ne utánozza a templomi liturgikus felolvasás kissé éneklő stílusát”. Fontosabb, hogy „emberközeli”, tisztán érthető legyen a kész anyag, tehát arra kérték a részvevőket, hogy úgy olvassanak, mintha egy barátjuknak mondanák a szöveget.

— 2017-ben van a reformáció 500. évfordulója, szeretném, ha Isten Igéje, mely minden keresztény egyházat és felekezetet összeköt, előtérbe kerülne. A közös tanúságtétel csak növeli a hitelességünket — írja a koordinátorokhoz eljuttatott kísérőlevelében Benyik György atya. — A katolikusok természetesen nem ünneplik a nyugati egyházszakadással járó reformációt. De ennek az eredetileg az egyház megújítását kezdeményező mozgalomnak az eredménye a római katolikusok körében is elindította a Biblia újabb reneszánszát. A Luther Mártonnal is tárgyaló Thomas de Vio bíboros volt az a legmagasabb egyházi méltóság, aki felfogta a Biblia iránti érdeklődés jelentőségét. Sok protestáns teológus úgy nyilatkozott a második vatikáni zsinatról, hogy ha a nagygyűlés megelőzte volna Luther fellépését, akkor nem lett volna szakadás a nyugati egyházban. Ferenc pápát pedig igen nagyra tartják a protestánsok, már csak azért is, mert kijelentette: „Martin Luther szándékai nem voltak tévesek.” A reformáció hatására számos nemzeti nyelvű bibliafordítás született, a többi közt a Károlyi (Radicsics) Gáspár tiszteletes és köre, illetve Káldi György jezsuita atya által 1626-ban magyar nyelvre átültetett változat is. Felekezettől függetlenül a Biblia sokak lelki tápláléka, amit a szegedi kezdeményezéssel indult kézzel másolt Biblia csaknem ötezer másolója bizonyít, illetve a több száz részvevővel elkészült 500 hangú Biblia, melyet a Kárpát-medencében élő, különböző magyar dialektusban beszélő lelkes felolvasók alkottak meg, háromperces blokkokból összeállítva.

Az anyag annak köszönheti „színességét”, hogy a felvételek több településen készültek: Szegeden, Szatymazon, Nyíregyházán, Nagykanizsán, Csíksomlyón, Csíkszeredán, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Szabadkán, Pozsonyban és Komáromban.

— A szent szöveg ízes magyar nyelven szólal meg, bemutatván, hogy Magyarország határain kívül is milyen szépen beszélik a magyar nyelvet. Ezért ez a gyűjtemény egyedülálló dokumentációja is a 2016/2017-ben beszélt magyar nyelv sokszínűségének — mondja az atya. — A mai hangzó médiában, a kulturális műsorokat leszámítva, ritkán hallhatóak bibliai szövegek, ezért a gyűjteményt felajánljuk a közösségi médiumok számára, hogy az a szöveg, amely oly sok éven keresztül volt sokak lelki tápláléka, a rádiók műsoraiban és az interneten is elérhető legyen. Abban reménykedünk, hogy ezek a háromperces hangfelvételek a napi rádióműsorokban is felcsendülnek majd. Európa spirituális kincstárának és a leggazdagabb nyelvű magyar költő, Arany János magyar nyelvének is a Biblia szövege volt az egyik forrása. A magyar irodalomra tett hatását sohasem tárták fel részletesen, pedig köz- és szépíróink, költőink, valamint számos közszereplő most is használja a Biblia szövegét. Reméljük, hogy Jézus szavait hallva megerősödik az a lelki és érzelmi közösség, amely nélkül nincs egyház és nemzet.

A tervek szerint a felvétel az év első hónapjaiban kerül adásba több rádióadón, a teljes anyag pedig a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány honlapjára is felkerül majd, ahonnan bárki letöltheti, hogy használhassa.