ÖSSZETëZÉSEK KOSOVÓBAN. Hét sérültje van a Kosovska Mitrovica-i zavargásoknak, amelyek a Szerbia és Törökország közötti kosárlabda-mérkőzés után robbantak ki a megosztott kosovói városban. A sérültek között van a beavatkozó EULEX-rendőrség egy tagja is. A nemzetközi rendfenntartóknak könnygázt is be kellett vetniük, hogy feloszlassák a tömeget. Előtte a városban lövöldözés is hallatszott, majd a veszélyt jelző sziréna hangja.
A súlyos incidens úgy kezdődött, hogy a helyi albánok hangosan ünnepelték a szerbek feletti török győzelmet, s megindultak a város főtere felé. Ott azonban a vereség miatt elkeseredett szerbek várták őket.
Összesen öt szerb sérült meg és egy albán. A nyugalom csak a hajnali órákban állt helyre, akkor szűntek meg a szórványos lövöldözések.
Erhard Bühler német tábornok, a KFOR parancsnoka kijelentette: a KFOR nem fogja tolerálni az erőszakos cselekményeket Kosovóban. Belgrádnak és Prištinának mielőbb tárgyalniuk kell a problémák megoldása végett, tette hozzá. Arra kérte a polgárokat, segítsenek abban, hogy az incidens kiváltóit letartóztassák.
Goran Bogdanović Kosovo-ügyi miniszter kijelentette, hogy a Kosovska Mitrovica-i összetűzések még egy bizonyítéka annak, hogy elengedhetetlenül szükséges a mielőbbi párbeszéd a szerbek és az albánok között. Bogdanović a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy elítéli az incidens kiváltóinak magatartását, és sajnálatát fejezte ki, amiért egy sportrendezvényt nemzeti alapú összetűzésre használtak fel. Felszólította a kosovói szerbeket, hogy ne üljenek fel az albánok provokációjának.
OKTÓBERBEN DÖNTHETNEK SORSUNKRÓL. A szerb EU-csatlakozási kérelem már a jövő hónapban az Európai Bizottság elé kerülhet - mondta a szerb kormányfő hétfőn Belgrádban az RTS szerb közszolgálati tévének. Mind a 27 EU-tagállam támogatja Szerbiát ebben a kérdésben - jelentette ki Mirko Cvetković. Mint mondta, elvileg már az EU-külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén döntés születhetne, de ő személy szerint nem számít erre, mert a tagállamok még nem fejezték be az egyeztetéseket.
A miniszterelnök Hollandiára utalva megjegyezte: egyedül az a tagállam okozhat némi gondot, amelynek ügyvezető kormánya van, mert nem biztos, hogy ez a kabinet dönthet egy ilyen horderejű kérdésben.
NEM DRÁGUL MEG A VILLANYÁRAM. Az év végéig nem változik az áramszolgáltatási díj Szerbiában, a gáz árának alakulása viszont a piaci helyzettől függ - közölték a kormányban. Az áramszolgáltatási díjat azért tudják fékezni, mert azt a gáztól eltérően nem külföldről hozzuk be. Ha a gáz megdrágul a piacon, az kihat más termékek árának alakulására is, tették hozzá. Emlékeztetőül: az áram legutóbb márciusban drágult meg, akkor átlag 10 százalékkal. A szerbiai villanygazdaság már átadta a drágításra vonatkozó kérelmét. Korábbi bejelentések szerint az emelésnek nem lenne szabad 10 százaléknál nagyobbnak lennie. A Srbijagas ilyen kérelmet még nem továbbított, de bármikor beadhatja, ha a piacon változik a gázár. Számítások szerint a gázszolgáltatási díj 18,2 százalékos növelése lenne szerintük indokolt.
NEHÉZKESEBBEN és vontatottabban halad a hatáskörök átruházása Vajdaságra, mint annak idején, a statútum elfogadásakor gondolták. A tartományi vezetők tavaly év végén még derűlátó nyilatkozatokat tettek a 153 hatáskörnek a köztársaságról a tartományra való testálásáról. Úgy vélték, hogy erre elegendő lesz fél év. A folyamat azonban lelassult, s a Blic napilap írása szerint már senki sem titkolja, hogy a vajdasági statútum a gyakorlatban megakadt.
A vajdaságiak a felelősséget ezért a köztársasági hatóságra hárítják, amely annak idején tüstént felkínálta a hatásköröknek kétharmadát, de csak a hatáskört, pénzt már nem hozzá. Ezért a tartomány csak három hatáskört - egyes felügyelői szolgálatokat - vett át teljesen, és megalakította a Vajdasági Fejlesztési Bankot. A költségvetési pénzek átutalása a hatáskörök átruházásának a feltétele, hangoztatják Újvidéken.
HVIM. Román és magyar politikusok is elítélik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) rendezvényét. A Krónika c. erdélyi napilap, akárcsak a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) egyaránt beszámolt arról, hogy a hétvégén Csíkszeredában a II. Bécsi döntésre és Észak-Erdély Magyarországhoz való ,,visszatérésére'' emlékeztek. A szombati megemlékezésen mintegy harminc huszár vonult be a városháza előtti térre, élükön egy székely népviseletbe öltözött férfivel fehér lovon, Horthy Miklós 1940. szeptember 11-i csíkszeredai bevonulását szimbolizálva. Mintegy tíz feketébe öltözött fiatal Nagy-Magyarország zászlaját, tíz idős férfi, a magyarországi vitézi rend képviselői Nagy-Magyarország címerét vitték. A Krónika megszólaltatta Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét is. Meg kell ismerni a múltat, mondta, de objektívan. ,,Mindez nem jelenti azt, hogy 2010-ben az ilyen megmozdulásoknak revizionista jellegük van, nem szabad azonban úgy fellapoznunk a történelmet, hogy ezzel másokat sértsünk.'' Hozzátette: ,,Egy egyesült Európában együttműködésre ítéltek bennünket, a közös jövőnkről kellene beszélnünk, és megértést, támogatást kellene találnunk a többségi nemzet részéről a magyar közösség kollektív jogainak megszerzéséhez''.
MELEGFELVONULÁS. A Szerb Haladó Párt és még néhány kisebb szervezet vezetői nyílt levelet írtak Irinej pátriárkának, amelyben kérik az ortodox egyházfőt, hogy a szerb pravoszláv egyház közösítse ki soraiból Boris Tadić elnököt, Mirko Cvetković kormányfőt és Ivica Dačić belügyminisztert, mert engedélyezték a ,,homoszexuálisok, a becstelenek és eszelősök felvonulását''. A levél szerzői szerint ez a három ember támogatja ennek a rendezvénynek a szervezőit. Kérik a pátriárkát, akadályozza meg, hogy ezen a napon vérontás legyen Belgrád utcáin.
Szerbia alkotmánya minden polgár védelmez függetlenül annak felekezeti, nemzeti, politikai vagy nemi hovatartozásától. Szerbia nem fogja tűrni azt erőszakot, jelentette ki Boris Tadić szerb elnök. ,,Az alkotmány szavatolja a kisebbségeknek és minden embernek az egyéni sajátosságaira való jogot. Szerbia mindenkinek a hazája függetlenül nemzeti, vallási és nemi hovatartozásától'', hangoztatta Tadić. Kiemelte, nem fogják eltűrni, hogy bárki veszélyeztesse az állami intézményeket és szerveket.
KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS. A legújabb közvélemény-kutatási eredmények szerint a Liberális Demokrata Párt a harmadik helyre küzdötte fel magát. Közben folytatódik a Demokrata Párt és a Szerb Haladó Párt versenyfutása - írja a Danas c. belgrádi napilap.
A kutatási eredmények szerint a Szerb Haladó Párt, a Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt után a parlamenti küszöböt csak a Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Demokrata Párt, valamint a Szerbiai Szocialista Párt és a Nyugdíjasok Pártjának koalíciója lépné át. Ha most lennének a választások, a közvélemény-kutatási eredmények szerint a következő lenne a sorrend: Szerb Haladó Párt (33,4 százalék), Demokrata Párt (29,2 százalék), Liberális Demokrata Párt (7,4 százalék), Szerb Radikális Párt (6,5 százalék), Szerb Demokrata Párt (6 százalék), Szerb Szocialista Párt a Nyugdíjasok Párjával (5,7 százalék). A többi párt összesen 11,8 százalékot gyűjtene össze.
A körkérdés az amerikai Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) számára készült.