Karanténkonyha

Karanténkonyha

Egyik napról a másikra életünk számos területén új szokásokat kell kialakítanunk. A többi közt az étkezés, illetve az ehhez szükséges bevásárlás, az alapanyagok beszerzése terén. Mit vegyünk, és miből mennyit? Mi meddig áll el? Ezek a kérdések kulcsfontosságúvá váltak. Radaković Vladislav, a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola szakács szakának ételkészítési ismereteket oktató szaktanára adott tanácsokat lapunk olvasóinak.


Radaković Vladislav

* Napi többszöri étkezést kell úgy megoldani, hogy csak néhány naponta, esetleg heti egyszer mehetünk bevásárolni. Mi az, amit ilyenkor feltétlenül be kell szerezni?

— Új életritmust kell kialakítanunk az étkezés és az ételkészítés tekintetében, de valójában máskor is ez lenne észszerű. Rákényszerültünk, hogy megtervezzük a heti bevásárlásunkat, anyagbeszerzésünket. Ez azért célszerű, mert így csak azt vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van. Takarékosság szempontjából mindenképp előnyös. Érdemes a heti menü összeállítására rászánni egy délutánt, amikor a család összeül, és megtárgyalja, hogy ki mit szeretne enni a következő héten. Ilyenkor igyekezzünk olyan ételeket beiktatni a heti étkezésbe, amelyeket mindenki szeret. Tanácsos a napi egyszeri főtt étel. A reggeli és a vacsora megoldható hideg ételekkel, emellett köztes étkezéseket is beiktathatunk, mint a tízórai vagy a délutáni uzsonna. Ezeket kell szem előtt tartani a heti bevásárlás megtervezésekor. Ennél hosszabb időre nem ajánlatos előre gondolkodni, mert egyes ételek nem biztos, hogy tűrik a hűtést vagy a tárolást. A romlandó élelmiszereket betehetjük a hűtőszekrénybe, de egy idő után ott is megindul a rothadás, a fagyasztóban pedig veszítenek a minőségükből. Ebben a bezártságban és mozgásszegény időszakban lehetőleg mellőzzük az egészségtelen élelmiszereket. Nem az a cél, hogy felhizlaljuk a családot, így nem kellene mindennap rakott krumplit és tésztát enni.

* Mit tartsunk szem előtt, amikor összeállítjuk a heti menüt?

— Érdemes előtte leltározni a kamránkban és a hűtőnkben, hogy tudjuk, melyek azok az alapanyagok, amelyeket már mindenképp el kellene használni, és mi az, amiben hiány van. A mélyhűtőben sem árt egy leltárt csinálni, nézzük meg, hogy fagyasztott zöldségekből vagy húsokból mi áll rendelkezésünkre. Arra is törekedjünk, hogy az étkezésinket tegyük változatossá, legyen egy tésztás, egy húsos, egy zöldséges nap.

* Meddig javasolt az ételeket a mélyhűtőben tárolni?

— Egy idő után a mélyhűtött ételek veszítenek a minőségükből, a vitamintartalmukból, illetve a tápértékükből. A húst hat hónapnál tovább nem ajánlatos mélyhűtőben tárolni. Nem romlik meg, fogyasztásra még alkalmas, de nem ajánlott. Az étel, melyet készítünk belőle, nem lesz olyan finom, mint amilyen kellene. Ugyanez vonatkozik a zöldségfélékre is, a magasabb víztartalmú zöldségfélék, illetve gyümölcsök a kiolvasztás után felpuhulnak, és levet eresztenek. Annak is megvan a módja, hogy a zöldségeket hogyan kell tárolni: a krumplit, a hagymát, a káposztát, a sárgarépát hűvös helyen, erre alkalmas a spájz is, nem kötelező hűteni. Ugyanígy a gyümölcsféléket sem a hűtőben kellene tartani, az alma, a citrusfélék vagy a banán sem megy tönkre hűtő nélkül, kitehetjük az asztalra is, azzal, hogy a banán utánérő fajta. A megbarnult banántól sem kell megszabadulni, csinálhatunk belőle süteményeket, banánkenyeret vagy banános zabfalatokat. A régóta tárolt ételek felhasználásakor a kreativitásunkra is hagyatkozhatunk, meg kell tanulnunk felhasználni azokat a megvásárolt zöldségféléket vagy gyümölcsöket, amelyek már nem tökéletesek. A zöldségekből csinálhatunk ragut, vagy a zöld hüvelyesekből, babból, lencséből krémet. Emellett a már elkészített ételeket is meg kellene tanulnunk újrafelhasználni, ha nincs mód arra, hogy lefagyasszuk. Vannak erre technikák. Egy olyan racionális konyhát kell kialakítanunk, amely harminc-negyven évvel ezelőttig a régi háztartásokban még működött. Az utóbbi években hozzászoktunk, hogy minden áru karnyújtásnyira van, de ez most megváltozott, ezért is kell észszerűen felépíteni a mindennapjainkat, ezzel együtt a konyhánkat is.

* Hogyan tervezzünk előre egy hétre?

— Mindenki ismeri a saját családja igényeit, de egy konyhában mindig kell hogy legyen liszt, só és cukor. És persze krumpli, mert ha krumpli van, akkor minden van. Azokból az alapanyagokból vásároljunk többet, amelyeket egyébként is használunk. Levesevő nép vagyunk, így szükségünk lesz zöldségfélékre, nem árt, ha van sárgarépa, „pasternyák” (pasztinák), zeller, petrezselyem. A reggelihez és a vacsorához lehet venni primőr zöldségeket, van már hónapos retek, újhagyma, újfokhagyma. Az ebédhez szükséges főétel mellé legyen otthon rizs, mert az hosszú távon is eltartható. A fűszerekből nem kell nagy mennyiséget felhalmozni, a hagyományos ételek elkészítéséhez leggyakrabban só, bors, szemes bors és babérlevél kell, emellett pedig pirospaprika. A hús tekintetében egy felnőtt emberre egy étkezéshez 150-200 gramm mennyiséget kell számolni csont nélkül, azzal együtt pedig 350-400 gramm a szükséges mennyiség fejenként. Eszerint egy négytagú családnak egy adag húsos étel elkészítéséhez 1 kiló hús kell, továbbá ugyanennyi zöldség. Ez egy vendéglátós-számítás, nem feltétlenül kell ennyi, attól is függ, hogy mekkorák a gyerekek a családban. Lehet a húst csökkenteni, és a zöldségfélék mennyiségét növelni, hiszen az energiaszükségletünket is szem előtt kell tartanunk, mert ez most egy kicsit alacsonyabb a mozgáskorlátozás miatt.

* Milyen ételek elkészítését ajánlja, ha minél olcsóbban szeretnénk megoldani a napi étkezést?

— A leveseket ajánlanám. Egy kiadós zöldségleves kihozható akár néhány száz dinárból is, hiszen a gyökeres zöldségek nem túl drágák. Szóba jöhet a húsleves vagy akár a krémleves is, ezek laktató és tápláló ételek, melléjük pedig készíthetünk palacsintát, buktát, esetleg fonott kalácsot. A krémleves azért is jó, mert sűrűbb, jobban kibéleli a gyomrot, és fokozza a jóllakottság érzését. Krémleves bármilyen zöldségből készíthető, krumpliból vagy lencséből is, kevés alapanyag kell hozzá: vajon megpirítjuk a zöldséget, felöntjük vízzel, majd amikor megfőtt, leturmixoljuk, megsózzuk, és kész. Tejföllel lehet egy kicsit dúsítani. A tésztaételek sem drágák, itt van például a tejfölös nokedli egy kis mángolddal vagy fokhagymával, esetleg spenóttal. Egyszerű elkészíteni, tojással eldolgozzuk a lisztet, utána beleszaggatjuk az enyhén sós, forrásban levő vízbe, megfőzzük, és bármilyen feltéttel fogyasztható. Egyszerű, olcsó és tápláló. Ezt kiegészítendő összedobhatunk egy könnyű salátát, vagy retket, újhagymát ehetünk mellé. A belsőségeket az utóbbi időben sokan mellőzik, pedig zúzából, csirke-, sertés- vagy borjúmájból is lehet finom ételeket készíteni, ezek sem túl drágák. A rizs is megfizethető, ebből pedig elkészíthető egy egyszerű rizses hús, avagy piláf. Ez egy nagyon sokoldalú étel, tájegységenként változik, hogy milyen húst használnak hozzá, és a fűszerezése is országonként eltér. Csinálhatunk csirkefarhátból paprikást is, valamint az olcsó és kiadós ételekhez sorolhatóak még a hüvelyesek is: a bab, a lencse, a zöldbab és a borsó. Ezek magas rost- és fehérjetartalmú ételek, melyek szintén kiadósak és táplálóak. Hús nélkül is elkészíthetőek, kizárólag zöldségekkel, legyen az akár sűrűbab, bableves vagy lencseleves. Süthetünk buktát is a bableves mellé, vagy kalácsot, olyat, mint karácsonykor vagy húsvétkor. Nem drága, mégis kiadós. Liszt kell hozzá, só, olaj, tojás, víz és esetleg vaj. Nem árt beszerezni az alapanyagokat ezekhez az ételekhez, és persze jó, ha tojás is van otthon (ha frissen vásároljuk, akkor akár egy hónapig is eláll). A főzelékek is kiadósak, táplálóak és finomak. Sokan mellőzik őket, de újra be kellene emelni ezeket a fogásokat az étrendünkbe.

* A szükséges alapanyagokat nem csak a boltokban szerezhetjük be, akár mi magunk is megtermelhetjük, ha van rá lehetőségünk, mert tudjuk, hogy akár néhány tyúk is kielégítheti a heti tojásszükségletünket. Itt az idő visszatérni a gyökerekhez?

— Talán az lenne a legjobb, ha minden család ilyen módon tudná előállítani a szükséges alapanyagokat. Falun persze ezt sokkal könnyebb megoldani, mint városban. Most nem nehéz időt szakítani egy kis veteményeskertre. Akinek van egy kis udvara, elkeríthet egy részt, ahol kialakíthat egy kertet, palántákat ültethet, így meglesz a paradicsom vagy a paprika egész nyárra, ezekért sem kell a boltba járni, mindig lesz szép friss, napon érett termés. Érdemes előbb csak az egyszerűbb zöldségekkel kezdeni, melyek mindig sikerülnek, ilyen például a retek, az újhagyma, és ezek nem is igényelnek nagy befektetést. Rukkolát is lehet ültetni, ez is vitamindús alapanyag. A háztáji termelést én támogatom, aki megteheti, az vágjon bele, jobban mondva, ásson bele, és próbálkozzon. De igazából a lakások erkélyén is el lehet ültetni néhány palántát egy-két vödörbe, sőt, akár még krumplit is lehet így termelni, ennek is megvan a módja, számos ilyen megoldást lehet találni az interneten. Van időnk bőven, lehet kísérletezni.


Illusztráció (Pixabay.com)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink