home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Kamaraterem, képtár, emlékkilátó
Tóth Lívia
2017.02.13.
LXXII. évf. 6. szám
Kamaraterem, képtár, emlékkilátó

Hamarosan újabb kulturális terekkel gazdagodik Zenta — jelentették be nemrégiben az önkormányzat, valamint a Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ és a Zentai Magyar Kamaraszínház illetékesei.

A tervezett beruházások amellett, hogy a város művelődési életének fejlődését segítik, hatással lehetnek a Tisza mente programkínálatának alakulására is. A jelentős fejlesztések a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósulnak meg.

A színházkedvelő közönség bizonyára örömmel veszi tudomásul, hogy a Művelődési Házban az eddigi kiállítási terem helyén többfunkciós kamaratermet alakítanak ki. A színpaddal, nézőtérrel ellátott helyiség színházi előadásoknak, könyvbemutatóknak, kisebb rendezvényeknek adhat otthont, illetve mozifilmek vetítésére is megfelel majd. A városban eddig csak egy színpad volt, melyet a Zentai Magyar Kamaraszínházon kívül a civil szervezetek és az oktatási intézmények is használtak, ezért a próbák és a fellépések időbeosztása gyakran nem kis fejtörést és bosszúságot okozott, hiszen mindenkinek alkalmazkodnia kellett a másikhoz.

Mivel a támogatás már megérkezett és a tervdokumentáció is elkészült, márciusban, a közbeszerzési folyamat befejeztével megkezdődhet a felújítás. A munkálatok — melyek során elvégzik a hang- és hőszigetelést, létrehozzák a reflektorok elhelyezésére használható állványzatot, megépítik a 12 x 6 méteres színpadot — várhatóan június végére fejeződnek be. Az elképzelések szerint legkésőbb az ősszel egy programsorozattal nyitják meg az új kamaratermet.

Zentán már csak az úgynevezett kis zsinagóga az egyetlen olyan épület, amely a település egykori zsidó lakosságához köthető. A második világháború után, az 1950-es években a zsidó hitközség — hívek hiányában — eladta a városnak a neológ nagyzsinagógát és a szefárd (ortodox) kis zsinagógát. Az elsőt lebontották, az utóbbit pedig testnevelési teremmé alakították át. Egészen a közelmúltig sportcélokra használták, de a múlt év végén a községi képviselő-testület döntésével új besorolást kapott, és a művelődési hálózat részévé vált. Az egyeztetések még folyamatban vannak, viszont a Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiája alapján ebben az épületben hoznák létre a kortárs vajdasági magyar képtárat, egy kisebb részében pedig emlékszobával adóznának a zentai zsidóságnak.

Az átalakítás és a renoválás dokumentációja a Műemlékvédelmi Intézet jóváhagyásával készül, a tervrajzokhoz százhúsz napra lesz szükség, majd megkezdődhet a beruházás anyagi eszközeinek az előteremtése. A Szerbiai Zsidó Egyházközségek Szövetsége is támogatja az elképzelést, hogy a kis zsinagóga új, az eddiginél méltóbb funkciót kapjon.

A volt kaszárnyában tartományi és önkormányzati pénzekből több száz négyzetméternyi felületen raktárhelyiségeket létesítettek, melyekbe a Történelmi Levéltár és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet iratállományának jelentős részét költöztetik. A jelenlegi helyén mindkét intézmény helyhiánnyal küzd. A zentai Történelmi Levéltár a Magyarkanizsától Szenttamásig terjedő térség szellemi hagyatékát őrzi és gyűjti. Az új raktárban mintegy 12 000 folyóméternyi anyagot helyezhetnek el — ez az eddigi mennyiségnek több mint a kétszerese.

Ezzel a városháza tornyában felszabadulnak azok a termek is, amelyeket a Történelmi Levéltár használt, és megvalósulhat az ott található Zentai Csata Emlékkilátó bővítése. A többi közt átkerülnének ide azok a zentai csatához kapcsolódó tárgyak is, amelyek jelenleg a Városi Múzeumban tekinthetőek meg.

A község turizmusában a dicsőséges zentai csata, melynek az idén ünneplik a 320. évfordulóját, fontos helyet foglal el, hiszen a legtöbb látogató éppen ezért keresi fel a Tisza-parti várost. Az emlékkilátóban az érdeklődők szemügyre vehetnek egy 2 x 2 méteres, kétszáz figurát tartalmazó makettet, mely az ütközet egyik jelenetét ábrázolja, ezenkívül láthatják a csata falra festett, nagy méretű térképét, az összecsapásban részt vevő katonák korhű öltözékeit és az eseménnyel kapcsolatos levelezéseket, térképeket, festményeket. A torony legfelső termében a többi közt az öreg óraszerkezet található, az ötven méter magasságban lévő teraszról pedig csodálatos kilátás nyílik a Tiszára és a környező vidékre.

A felsoroltakon túl a számos rendezvényt lebonyolító Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ is jubilál az idén. Fennállásának negyvenedik évfordulójáról igyekeznek majd méltó módon megemlékezni. A központ az eddigiekben is nyitott, befogadó jellegű intézmény volt, és a jövőben is arra törekszik, hogy a rendkívül sokrétű, szerteágazó feladatát az igényeknek megfelelően lássa el.


A szerző felvételei


Az ember múzeuma

Székely Tibor, a neves eszperantista, világutazó gyűjteményéről megoszlanak a szakmai vélemények, mert nem igazán fér bele a merev muzeológiai vagy néprajzi klisékbe. Ezért is került végül javarészt a zentai Városi Múzeumba, ahol megértették, hogy Székely Tibort elsősorban az emberek érdekelték. Olyan kiállítást képzelt el, amely Az ember múzeuma lesz, nem pedig valamiféle egzotikus kirakat. Az állandó tárlat még nem valósult meg, hiszen mint minden, ez is pénz és pályázat függvénye, de az érdeklődők február 24-én, 18 órai kezdettel egy emlékesten vehetnek részt, melyen a világutazó özvegye, Székely Erzsébet tart előadást.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..