Budapest, Zugló — 2022. december 25.
1914. február 12-én született Temerinben. Első verseskötete Újvidéken jelent meg 1932-ben. Ezután számos regény, riport, tanulmány jelent meg tollából, több mint húsz kötetben. Szerb, horvát, szlovén és bolgár írók műveit fordította, köztük Miroslav Krleža, Ivo Andrić könyveit ültette át magyarra.
(Külső hivatkozás: Wikipédia)
A Sirató című regénye — „a lassan homályba süllyedő, egykori paraszti és parasztpolgári világról, annak többszöri pusztulásra ítélt ethoszáról és erejéről, amely búvópatakként újra meg újra feltör a mélyből, és mindmáig jelen van a földjükhöz, hazájukhoz szívósan ragaszkodó mai magyarok legtöbbjeinek a gesztusaiban” — 1977-ben jelent meg. „Ez a könyv mesélte el legelőször, egy tömegsírból élve kimászott túlélő története alapján a partizánvérengzés hiteles történetét.” Az író születésének centenáriuma alkalmából felavatott emlékszoba átadásának perceiben erről a kötetről is megemlékeztek Temerinben. 2014 októberében.
(Külső hivatkozás és az idézetek forrása: Magyar Szó)
Homlokzatára annak a budapest-zuglói lakóháznak, amelyben csaknem negyven esztendőn át élt és alkotott, 2010-ben került emléktábla.
„Író-hírlapíró, a Magyar Nemzet szerkesztőségének örökös tagja, Zugló díszpolgára. Élete és munkássága nemzete, a kisebbségi sorba kényszerült délvidéki magyarság szolgálata volt.”
Fényképezte: Martinek Imre