Jön a tavasz, készülnek a tervek

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Jön a tavasz, készülnek a tervek

A leégett barakkA Zenta központjában levő, több mint százéves Tűzoltólaktanyát szakmai körökben a kiemelt fontosságú műemlékek között jegyzik. Az épület máig megtartotta eredeti funkcióját, de a város vezetésének most más tervei vannak vele. Ezek természetesen nem érintenék a külalakját, cs...

A leégett barakk

A Zenta központjában levő, több mint százéves Tűzoltólaktanyát szakmai körökben a kiemelt fontosságú műemlékek között jegyzik. Az épület máig megtartotta eredeti funkcióját, de a város vezetésének most más tervei vannak vele. Ezek természetesen nem érintenék a külalakját, csak a belső kihasználása változna, vagyis új teret és lehetőséget nyerne a Tisza-parti település művelődési élete. Az ötletek akkor valósulhatnak meg, ha megteremtődnek a feltételek a tűzoltóság áthelyezésére máshova. Az önkormányzat az Önkéntes Tűzoltó Testület kezdeményezésére megrendelte a tűzoltólaktanya rekonstrukciós tervét, amelyet a zentai Arching cég képviseletében Vatai István mutatott be az újságíróknak. Erre azért van szükség, hogy részt vehessenek a különböző pályázatokon. Az elképzelések alapján a magyar szecessziónak ez a gyöngyszeme tűzoltómúzeumként élhetne tovább. Kedvező egybeesésnek számít az is, hogy most készül a városközpont rendezési terve.
Az objektumot 1903-ban tervezte Lajta Béla, 1904-ben adták át rendeltetésének, műemlékké 1975-ben nyilvánították. A jelenlegi tervdokumentáció az átalakítás két szakaszát irányozza elő. Az első szakaszban a központi garázsépület tetőszerkezetét renoválnák, megerősítésével 316 négyzetméteres teret kapnának, amely alkalmas lenne oktatásra, tanácskozásra, vendégek elszállásolására. Az építészeti megoldással természetesen nem módosul az épület jellege. A tűzoltómúzeum a későbbiekben a földszinten készülne el, a laktanya utcai részei pedig továbbra is adminisztratív tevékenységre szolgálnának. A hasznos terület összesen 880 négyzetméter, a munkálatok értéke, a becslések alapján 28 millió 700 ezer dinár, ami magában foglalja az elektromos hálózat, a központi fűtés, a vízvezeték, a kanalizáció, a biztonsági berendezések költségeit is. Az első fázis megvalósítására már be is nyújtották a megfelelő pályázatot.
Még egy fontos terv készült el, amely megoldást kínál a város legalacsonyabb részén a belvizek és a szennyvíz elvezetésére. Ezt a problémát harminc éve nem sikerült orvosolni, mert az eddigi javaslatok nagyon költségesnek bizonyultak. A város körüli útról van szó, ahol helyenként négy-öt méter a szintkülönbség, és a régi elképzelés alapján a pumpaállomás 60 millió dinárba került volna. A mostani terv alapján a négy és fél kilométer hosszú elsődleges szennyvízcsatorna, a 4318 folyóméter házi bekötés és a pumpaállomás költsége összesen 61 millió dinár, ebből maga a pumpaállomás 5 millió dinár. Ez utóbbinak a kiépítésére köztársasági pénzeket pályáztak meg, s ha elnyerik őket, a kivitelezés még ebben az évben megtörténhet. A tervdokumentáció utcák szerint választotta szét a kiépítést, vagyis a helyi közösség és a község a lehetőségekhez mérten, szakaszosan folytathatja a munkálatokat.
Zsíros Jankelić Anikó, a községi képviselő-testület elnöke arról a humanitárius akcióról számolt be, amelyet a januári tűzesetben szerencsétlenül járt három roma család megsegítésére indítottak. Mint ismeretes, hárman, egy felnőtt és két gyermek életét vesztette, a barakk pedig, amelyben már évek óta laktak, teljesen leégett. A zentai illetékeseknek sokat segített Snežana Lakičević Stojačić, tartományi foglalkoztatásügyi és a nemek egyenjogúságával megbízott titkár, a titkárság pedig egymillió dinárt utalt át. Folyószámlát nyitottak, amelyre elsőként az önkormányzat fizetett be húszezer dinárt, a Közgazdasági--Kereskedelmi Középiskola diákparlamentje kilencezer dinárral járult hozzá, de a Vöröskereszt és magánszemélyek is adtak kisebb összegeket. Ruhát, ágyneműt, cipőt gyűjtöttek, a Szociális Védelmi Központ élelmiszercsomagokat készített. Bútorfelajánlások is vannak, de először három szerény kis házat szeretnének vásárolni a családoknak a város perifériáján vagy a környező falvakban.
A zentai révészt ábrázoló szobor felállítását Juhász Attila polgármester jelentette be azon a díszülésen, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy II. Ulászló magyar király ötszáz évvel ezelőtt Zentát városi szabadalmakkal és a pecséthasználat jogával ruházta fel. A kivitelező Dudás Sándor topolyai születésű, Csongrádon élő szobrászművész lesz, aki a múlt héten terepszemlét tartott a városban. A bronzból készülő alkotás ugyanis a hídlejárónál lévő sarkok egyikén, vagy a Tisza-partra vezető utcák valamelyikének a végén találna otthonra, de szóba jöhet a Fő tér is. Határidőként a szeptemberi központi rendezvényt jelölték ki, amelyet a város napja és a fél évezredes jubileum alkalmából tartanak. Közismert, hogy Zenta nem dicsekedhet túl sok köztéri szoborral, ezért szeretnék növelni számukat. Elsőként a valamikori tiszai átkelőhelynek és a révész mesterségnek állítanak emléket, de sorra kerülhetne a többi ősi mesterség, valamint a helybeli jeles személyek szobra is elkészülhetne.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink