Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet vezetője, a szerb—román határon átnyúló projektum témájával és megvalósításával kapcsolatban (Digitalisation of the cultural traditions of the Banat region — securing the easy access for tourists and experts, RORS00227) tartott sajtótájékoztatót. Az intézet székházában az alapítók — a Magyar Nemzeti Tanács és Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya — részéről részt vett Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Hajvert Ákos, a Magyar Nemzeti Tanács művelődéssel megbízott tanácsosa, Kudlik Zoltán, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság művelődési segédtitkára.
Az eseményen az igazgató asszony ismertette, hogy a pályázatnak köszönhetően jelentős eszközberuházás valósult meg, számítástechnikai és a digitalizáláshoz szükséges eszközöket vásároltak, melyek a vajdasági magyar kulturális, szellemi és tárgyi örökség archiválását, dokumentálását és az ehhez tartozó munkafolyamatokat teszik hatékonyabbá, jobb minőségűvé.
A pályázat támogatásával valósul meg a bánsági tájházak, helytörténeti gyűjtemények leltározása, archiválása Kisoroszon, Erzsébetlakon és Hertelendyfalván, továbbá az intézet ingyenesen hozzáférhető digitális adatbázist hoz létre BANATDIA néven a romániai partnerrel, a resicabányai Bánsági Múzeummal közösen. A digitális adatbázisban a Bánságra vonatkozó kulturális örökséget gyűjtik az elkövetkező időszakban.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet felvételei
Kormányos Katona Gyöngyi elmondta, az intézet már részt vesz egy szerb—magyar határon átnyúló IPA-projektumban, valamint nemrég indult egy másik, a szerb—román határon átnyúló pályázat, melyben a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a fő projekthordozó.
— Megtaláltuk azt a közös pontot a resicabányai múzeummal, amelyben együtt tudunk működni az elkövetkező másfél évben. A projekt elindult, és 2026 augusztusában fog zárulni. Ami a pályázatot illeti, az összértéke 365 997 euró, ebből az intézetünk része 193 998 euró. Nagyon jelentős az eszközbeszerzés, hiszen a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben digitalizációs műhelymunka keretében végezzük a vajdasági magyar nemzeti közösség szellemi, kulturális örökségének a megőrzését, archiválását, dokumentálását. Éppen ezért az egyik fő célunk az volt, hogy tovább fejlesszük azt az eszközparkot, amellyel sokkal hatékonyabbá és minőségesebbé tudjuk tenni ezt a munkát. Az eszközbeszerzésnek az összege több mint 86 000 eurót tesz ki. Emellett van egy kutatási rész is, ugyanis már a szerb—magyar IPA-projekt keretében elkezdtük a tájházaknak, helytörténeti gyűjteményeknek a felmérését Vajdaságban, és ezt folytatjuk a szerb—román határon átnyúló pályázatnak köszönhetően is. Ez azt jelenti, hogy Bánátban három tájházzal foglalkozunk, Kisoroszon, Erzsébetlakon, illetve Hertelendyfalván. Ezt követően műhelymunkák keretében kívánjuk megszólítani a könyvtárakat, a múzeumokat, tehát mindazokat az intézményeket, amelyek kapcsolódnak az intézetünkhöz az archiválásban és a dokumentálásban. Nekik szeretnénk három műhelymunka keretében különböző digitalizációs technikákat mutatni, amellyel a saját tevékenységüket is hatékonyabbá tudják tenni. Van még egy fázisa is ennek a projektnek, méghozzá egy digitális adatbázisnak az elkészítése. A Vajdasági Magyar Digitális Archívumnak a mintájára egy bánáti diaportált szeretnénk létrehozni, és ennek a fejlesztése is megkezdődött, amit a mai összejövetelen be is mutatnánk. Ami a beruházást illeti, az eszközök közül kiemelném a nagyobbakat, jelentősebbeket. Ezek közé tartozik egy lapszkenner, egy óriásszkenner, ami 35 000 euróba került, egy 3D-s szkenner, egy komoly fénymásológép és projektor, hét asztali számítógép, több laptop, notebook, kamera, diktafonok, adattároló egységek. Ezek mind arra szolgálnak, hogy nemcsak a tájházak projektjét, hanem intézetünknek a teljes körű munkáját segítsék. Ami a tájházakat illeti, ilyen jellegű felmérés korábban nem történt a Vajdaságban, és a Magyar Nemzeti Tanács stratégiájában is megtalálható ez a feladat, éppen ezért jelentős, hogy mindkét, határon átnyúló pályázatba be tudtuk illeszteni a tájházak gyűjteményének az archiválását, dokumentálását. Ez fontos tevékenység, ugyanis a falvakban gyakran a tájházak azok, amelyek őrzik a népi helytörténeti gyűjteményeket, és ezáltal betekintést nyerhetünk az ott élő közösségnek az életébe, valamint közösségi rendezvények, kulturális programok helyszínéül is szolgálnak. Ugyanakkor a tájházakra rá kell irányítanunk a figyelmet, mert sok helyen civil szervezetek, művelődési egyesületek tartják fönn az épületeket, leggyakrabban pályázati forrásokból, és megtörténik, hogy nem kapnak elég támogatást ahhoz, hogy elvégezzék az állagmegóvást. Két kiváló kolléga dolgozik most a tájházprojektben, dr. Silling Léda és Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató. A helyszínen a leltározás során elkészítjük a fényképeket, megnézzük a tárgyakat, leírásokat adunk róluk, méreteket veszünk, és mindezt egy adatbázisba feltöltjük. Ezek fölkerülnek a Vajdasági Magyar Digitális Archívumba fotók formájában, metaadatokkal ellátva, és majd az újonnan készülő BANATDIA portálra is. A jövőben nemcsak Vajdaságban, hanem a Kárpát-medencében is ingyenesen elérhetővé tesszük ezt az anyagot az érdeklődő néprajzos szakemberek, kutatók számára. Sőt, virtuális kiállítás formájában is bemutatjuk a tájházakat, ami azt jelenti, hogy nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a világ bármely pontjáról megtekinthetők lesznek az általunk már fölmért, leltározott tájházak vagy helytörténeti gyűjteményt tartalmazó házak — hallottuk Kormányos Katona Gyöngyitől, aki a jelenlévőknek be is mutatta a legjelentősebb új eszközöket.
A Kisoroszi Tájház felméréséről szóló beszámoló ITT található.
Az Erzsébetlaki Tájház felméréséről ITT olvashat.
